Külföld

Kínosan érinti Szerbiát a grúz háború

admin
admin

2008. 08. 12. 12:01

Dél-Oszétia kapcsán nehéz helyzetbe kerülhet Szerbia, mivel Oroszország azt fogja kérni tőle, hogy támogassa Grúzia elleni fellépését - nyilatkozta a Press című belgrádi újságnak egy ismert politikai elemző.

Dusan Janjic, az Etnikai Kapcsolatok Fóruma nevű kutatóintézet igazgatója szerint már a napokban megérkezhet Boris Tadic államfőhöz és Vuk Jeremic külügyminiszterhez az erre vonatkozó kérés, és akkor Belgrád olyan problémával kerül szembe, amelyre nincs jó megoldás.

Moszkva igényének elutasításával azt kockáztatja, hogy Oroszország változtat Koszovóval kapcsolatos álláspontján, és megvonja tőle a támogatását. Ha viszont mellé áll, az EU és az Egyesült Államok részéről számíthat még erősebb támadásra.

Két tűz között

Nagyon kellemetlennek tartja Szerbia helyzetét Braca Grubacic politikai elemző is, aki szerint ha Belgrád következetes akar lenni, akkor Grúziát kell támogatnia, amely ugyanúgy meg akarja tartani Dél-Oszétiát, ahogy Szerbia Koszovót.

Másrészt viszont Oroszország Szerbia barátja, segíti a koszovói függetlenség elleni fellépését. Grúzia ráadásul fegyveres akciót kezdeményezett, amelyhez elnyerte a Nyugat támogatását. Az lenne hát a leghelyesebb, ha Szerbia kiállna a harcok beszüntetéséért, s azért, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vagy a hágai Nemzetközi Bíróságon döntsenek Dél-Oszétia sorsáról – mondta a Pressnek Grubacic.

Az USA nem adott támogatást Grúziának

A Politika című újság összeállításában úgy ítélte meg, hogy Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövetnek a BT ülésén elhangzott erőteljes felszólalásán kívül az Egyesült Államok még nem adott érzékelhető segítséget Grúziának. A lap utal azokra a sajtójelentésekre is, amelyek szerint tapasztalt amerikai hivatalos személyek elismerik, hogy Oroszországnak jogos biztonsági érdekei vannak a térségben, s úgy ítélik meg, hogy Mihail Szaakasvili grúz elnök veszélyes játékba kezdett, amikor eldöntötte, hogy piszkálni kezdi “az orosz medvét”.

A Vecernje Novosti szerint a dél-oszétiai események végleg bebizonyították, mennyire hamis és tarthatatlan az az érv, amely szerint a magát függetlenné nyilvánító Koszovó esete egyedi és megismételhetetlen. Az újság ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a világban jelenleg mintegy 320 szeparatista mozgalom működik.

Koszovó bonyolította a helyzetet

Idézi a lap Dusan Prorokovicot, a Koszovóval foglalkozó belgrádi minisztérium volt államtitkárát, akinek a grúz parlament elnök asszonya már egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy ha kikiáltják Koszovó függetlenségét, akkor “nemcsak a Balkánon” fog radikalizálódni a helyzet.

Dél-Oszétia problémáját már meg lehetett volna oldani diplomáciai úton, ha nincs Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása, s az ehhez adott nyugati segítség. Az, hogy az albánok a nemzetközi jogot megsértve kikiáltották függetlenségüket, a Kaukázusban is bonyolultabbá tette a helyzetet – nyilatkozta a Vecernje Novostinak a politikus.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.