Külföld

Veszélyben a vajdasági autonómia?

admin
admin

2007. 09. 29. 09:55

Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hoz döntést Koszovó jövőjéről, az Európai Uniónak kellene rendeznie a kérdést - mondták a térség államainak házelnökei budapesti tárgyalásaikon. A vajdasági politikus szerint megvonhatják a magyaroktól az autonómiát.

Abban az albán, a szerb, a vajdasági és a magyar házelnök is egyetértett, hogy az EU oldhatja meg a tartomány jövőjének kérdését, ha az ENSZ-ben nem születik erről döntés.

Jozefina Topalli, az albán parlament vezetője a távirati irodának elmondta: sokkal bonyolultabb a rendezés kérdése, mint azt korábban bárki gondolta, de biztos abban, hogy Koszovó végül függetlenné válik. Albánia szerint az Ahtisaari-terv a legjobb megoldás, a leginkább kompromisszumokra épülő rendezési elképzelés – tette hozzá.

Albánia arra bátorítja a koszovói vezetést, hogy működjön együtt a nemzetközi szervezettel a kérdés megoldásában – húzta alá Jozefina Topalli.

Albánia az EU felé tart

Az MTI azon kérdésére, hogy a jövőben egyesülhet-e a főként albánok lakta tartomány Albániával, a házelnök elmondta: Albánia azon dolgozik, hogy az európai közösség tagjává váljon, és függetlenedése után Koszovó is ezen az úton indul majd el. A két albán közösség “Brüsszelben fog egyesülni” – tette hozzá.

Oliver Dulic szerb házelnök szerint a 200-300 éve tartó folyamat vége felé közeledik, a koszovói kérdés hamarosan megoldódik. A politikus reményét fejezte ki, hogy a rendezés a szerbek és a koszovói albánok megállapodása alapján születik majd meg.

A régió stabilizációja a lényeg

Bármilyen olyan megoldás, amely akármelyik fél érdekeit sérti tovább destabilizálhatja a régiót, így nagyon keskeny az a sáv, ahol kompromisszum születhet. Destabilizáló tényező lehet, ha egy-egy ország egyoldalúan függetlenként ismeri el Koszovót – mondta Oliver Dulic az MTI azon kérdésére, hogy a koszovói rendezést kísérheti-e erőszakhullám.

A szerb politikus hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a rendezés megőrizze a régió stabilitását és a lehető legszélesebb jogokat biztosítsa a kisebbségek számára.

Bojan Kostres, a vajdasági parlament elnöke is úgy látja, hogy bármilyen gyors és meggondolatlan lépés erőszakhoz vezethet a térségben. Ennek megelőzésében Belgrádnak, Pristinának és a nemzetközi közösségnek is szerepe van – fűzte hozzá.

Veszélyben a vajdasági autonómia?

Az MTI azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a déli tartomány rendezése az északi autonóm terület életét, a politikus elmondta: ha a koszovói rendezés után a szerbek elmenekülnek a tartományból, akkor valószínűleg nem a Vajdaságban próbálnak meg letelepedni. Az esetleges menekülthullámnál így sokkal veszélyesebb a Vajdaságra nézve, hogy egyes szélsőségesek arról beszélnek, hogy meg kellene vonni az autonómiát Vajdaságtól, ha Koszovó függetlenné válik – húzta alá.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a távirati iroda azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a koszovói rendezés a régióban élő kisebbségek életét, elmondta: csak olyan megoldás születhet, amely a későbbiekben példaértékű lehet. A koszovói rendezés egyfajta precedenst is teremt, nem hiába figyelik árgus szemekkel a folyamatot a világban, például Indonéziában is – hangsúlyozta a politikus.

Szili Katalin épp ezért nem tekinti csak európai ügynek a rendezést, hiszen szerinte az egész világot érdekli a kérdés megoldása.

A magyar házelnök hangsúlyozta: csak olyan döntés születhet, amely megőrzi a térség stabilitását és biztosítja a kisebbségek jogait. Ez a rendezés csak olyan közösségi döntésen alapulhat, amelyet minden fél elfogad – tette hozzá.

Most is tárgyal a trojka

Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be.

Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület – habár Szerbia nemzetközi határain belül marad – nem kormányozható többé Belgrádból.

A 2,1 milliós Koszovóban ma már legfeljebb 80 ezer szerb él.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.