Közélet

Ennyi minimum kéne egy jól működő oktatáshoz

Január 28-án nagyjából ezerötszáz fő jelent meg a Tanítanék Mozgalom Kossuth téri tüntetésén, a demonstráció szlogenje a következő volt:

Legyen béke és szabadság az oktatásban!

A Tanítanék bejelentette, az ellenzéki pártok szakértőivel közösen elkészítettek egy úgynevezett „oktatási minimumot”.

Hétfőn politikatörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű esemény kísérte mindezt: az ellenzéki pártok a Jobbik kivételével közösen írták alá az Oktatási Minimumot.

A Demokratikus Koalíció, az Együtt, az LMP, a Magyar Liberális Párt, az MSZP, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért és az Új Kezdet Párt garantálta, hogy kormányra kerülésük esetén megvalósul a felvázolt oktatási rendszer.

Az Oktatási Minimum egy közel 30 oldalas dokumentum, amely ezen a linken bárki számára elérhető. Mi néhány fontos elképzelést emelnénk ki, melyek kíséretében felsorakoztatjuk az oktatás területén történt legemlékezetesebb epizódokat a jelenlegi tanévben.

A tervezet szerint az oktatási rendszer senkit sem hagyhat az út szélén, és mindenki számára biztosítani kell a feltételeket személyiségének és képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához. Ugyanis azok a gyerekek, akik megtapasztalják az emberséges bánásmódot, a demokratikus légkört, valamint a tanulás értelmét és örömét, a társadalom sikeres, jól boldoguló, tudatos és emberséges tagjaivá tudnak válni.

A minimumban felvázolt elképzelések szerint az oktatási rendszer minden szintjén közös alapérték a személyközpontúság, az esélyegyenlőség, a méltányosság, a befogadás, a képességfejlesztés, a társas tanulás, a demokratikus működés, az autonómia, akárcsak az intézményeket működtetőknek és magának a rendszernek az elszámoltathatósága.

Egész nap éheznek a gyerekek az iskolában, mert nincs idejük enni
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Az Abcúg riportja.

A fenti értékek érvényesülését szolgáló oktatáspolitika alapelvei például a szakmai megalapozottság, az ideológiai pluralizmus, a szektorsemleges részvétel a közfeladatok ellátásában, a diszkriminációmentesség, az esélyteremtés, az intézményeken belüli és azok közötti átjárhatóság, a tanulmányi utak zsákutcamentessége, a lehetőség az iskolai életutak felnőttkori korrigálására, a korszerűség és időszerűség vagy az eredményesség.

A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban
Az oktatáskutató már évek óta pánikban van, az alternatív iskola igazgatója pedig abban sem biztos, hogy egyáltalán szükség van iskolákra.

A felsorolt értékek és alapelvek figyelembe vételével és alkalmazásával szerveződő oktatási rendszer a legfőbb biztosítéka a tudás magas szintű átadásának, a szegénység megszüntetésének, a nyitott, befogadó, együttműködő, szolidáris társadalom létrejöttének, a jólét megteremtésének és fenntarthatóságának.

Az oktatás nem függhet pártpolitikai, hatalmi játszmáktól és ideológiáktól 

– áll a minimumban.

Ezért lett a menekültáradat a legfontosabb tudnivaló Olaszországról a nyolcadikos földrajzkönyvben
A tankönyvet menekültekkel felturbózó egykori minisztériumi háttérintézmény elmondta, miért nincs itt semmi probléma.

Az eredményes oktatás és nevelés egyik legfőbb záloga az óvodák és iskolák szakmai és szervezeti autonómiája, amely keretei között az intézményvezetők rendelkeznek a munkáltatói és a gazdálkodási jogokkal. Az oktatási minimum készítői kijelentették: demokratikus, racionálisan felépített, decentralizált és diszkriminációmentes fenntartói rendszer kiépítésére van szükség.

Kirekesztettség vár azokra, akik a munkát választják iskola helyett
És ők egyre többen vannak. Lesújtó adatok a közoktatásról.

Központosítás helyett pedig olyan szervezeti-irányítási modell alkalmazására kell áttérni, amely önkormányzatiságon alapul, és amely lehetőséget ad a szakmai ellenőrzés érvényesülésére, a társadalmi részvételre, az országos és a helyi oktatásfejlesztési koncepciók nyílt, demokratikus megvitatására.

Minden gyerek jó valamiben, de mi mintha csak aranyérmeseket akarnánk nevelni
Lannert Judit oktatáskutatóval a „tehetséggondozási lufiról”, a rossz tanárokról és az egyházi iskolák elitizmusáról beszélgettünk.

Az óvodákban, iskolákban és szakszolgálatokban tapasztalható alulfinanszírozottságot, szakemberhiányt, státuszhiányt, dologi eszközhiányt mielőbb fel kell számolni, és gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályokban maghatározott alapfeltételek.

A tartalmi szabályozást felülvizsgálva és a fejlődési sajátosságokat figyelembe véve mérsékelni kell a kötelező tanulói óraszámokat.

Egész nap éheznek a gyerekek az iskolában, mert nincs idejük enni
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Az Abcúg riportja.

Minden iskolás gyermek számára biztosítani kell az egészséges testmozgáshoz szükséges infrastrukturális feltételeket, de nem a kötelező óraszám terhére kell megteremteni a mindennapos testmozgás lehetőségét.

Az oktatási minimum szerint a heti öt kötelező testnevelésórát előíró jelenlegi szabályt el kell törölni.

A tesiterrortól nem véd meg a honvédelmi terv
Verés, pofon, megszégyenítés, a menstruáció bizonyítása. Az elmúlt napokban rengeteg magyar állt elő a testnevelésórák során átélt borzalmak emlékeivel.

Az óvodák és iskolák számára szakembereket, képzést, szakmai támogatást és többletforrásokat kell biztosítani a hátránykompenzáció és az esélyteremtés támogatására, a befogadó környezet kialakításáért. Újra be kell vezetni a társadalmi háttér szerinti egyenlőtlenségeket meghatározó egyértelmű jogi kategóriákat, és létre kell hozni az egyenlőtlenségek monitorozását lehetővé tévő mutatókat.

Attól, hogy azt mondogatjuk, sokat költünk az oktatásra, még nem igaz
Palkovics László szerint Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére. Az OECD jelentése egészen mást mutat.

A minimum kimondja, hogy

a gyerekeknek joguk van véleményt formálniuk minden őket érdeklő és érintő kérdésben,

véleményükre érettségüknek és életkoruknak megfelelő érdemi választ kell kapniuk. Ennek megfelelően biztosítani kell a diákok aktív részvételét az iskolák működésében és a működést meghatározó szabályok kialakításában.

Az Echo TV törölte a videót, amiben a műsorvezető a diákot próbálta lealázni
Nem tudni, mi történhetett, a felvétel már nem elérhető YouTube-on.

A pedagógusok jelenlegi munka- és óraterhelését, valamint adminisztratív terheit csökkenteni kell. Ennek érdekében jogszabályban kell rögzíteni, hogy melyek a pedagógus munkakörhöz kapcsolódó adminisztrációs feladatok. Elő kell segíteni, hogy a pedagógusok elsősorban érdemi oktató-nevelő munkát végezzenek.

Több tízezer tanórát csak a túlóráztatással tudnak megoldani az iskolák
Legalább 1300 tanár hiányzik az intézményekből.

A pedagógusok társadalmilag kiemelkedő fontosságú munkát végeznek, amit bérüknek is tükröznie kell. A megfelelő bérszínvonalból és a kedvező munkakörülményekből származó versenyelőny biztosíthatja, hogy az arra legalkalmasabbak válasszák a tanári pályát.

Akkora a tanárhiány, hogy bármilyen szakos tanárokat keresnek
Tanárokat keresnek a legtöbb álláshirdetésben.

Az intézményekben megüresedő álláshelyeket meg kell hirdetni és be kell tölteni, beleértve például az átmenetileg szülési szabadság miatt ellátatlan munkaköröket, hosszabb távon nem fogadható el ezek alkalmi helyettesítéssel történő pótlása. A pedagógushiány enyhítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők nyugdíjuk folyósítása mellett, a munkavállaló és a munkáltató közös döntése alapján tovább dolgozhassanak.

A tanév közepén is döbbenetes mértékű a tanárhiány
Több mint 300 álláshirdetést találtunk, csak Budapesten nyolcvannál több betöltetlen tanári állás van jelenleg.

Az iskolai szakképzés során az oktatási minimumban foglaltak szerint lehetőséget kell teremteni az iskolatípusok közötti átjárásra és a szakmaválasztás módosítására. A ma szakgimnáziumnak nevezett egykori szakközépiskolának a felsőfokú továbbtanulás terén azonos esélyt nyújtó, teljes értékű érettségit kell adnia.

Megtiltották a szakképző iskoláknak, hogy önállóan nyilatkozzanak a sajtónak
Iránymutatást kaptak a hivataltól: ha megkeresik őket, először is hírzárlatot kell elrendelniük.

Az államnak fel kell hagynia az intézmények működésébe való közvetlen beavatkozással, fenntartói szerepének az egyetemekkel és a társadalmi, gazdasági szereplőkkel egyeztetett stratégiai célok kijelölésére és megvalósításuk támogatására kell korlátozódnia. A közvetlen kormányzati beavatkozás érdekében létrehozott kancellári és konzisztóriumi rendszert a minimum készítői szerint haladéktalanul fel kell számolni,

a választott intézményi vezetők és testületek jogait vissza kell állítani.

Mostantól az egyetemeken is csak engedéllyel nyilatkozhatnak
A 24.hu birtokába került utasítás szerint ezentúl az oktatók és a hallgatók is csak a rektor és a kancellár előzetes hozzájárulásával nyilatkozhatnak az intézmény helyzetéről, működéséről.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Balázs Attila

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik