Közélet

Az oktatás a magyar fiatalok legfontosabb ügye

Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása az EU-s fiatalok társadalmi részvételét vizsgálta, így például a szavazási hajlandóságot, önkéntességet vagy a különböző csoportos tevékenységeket. A tavaly szeptemberben készített és január végén publikált Eurobarometerből kiderült, hogy az unió 28 tagországában vizsgált 15-30 év közti fiatalok

  • több mint fele tagja valamilyen szervezetnek,
  • szavazási hajlandósága nőtt 2014 decembere óta,
  • közel egyharmada szívesen önkénteskedik,
  • több mint fele az oktatást és a környezetvédelmet tartja a legfontosabb európai ügynek.

A kutatás vizsgálta, a fiatalok az elmúlt 12 hónapban részt vettek-e az alábbi tevékenységek valamelyikében. Az eredményből kiderül, hogy

a magyar fiatalok mindössze 10 százaléka sportolt valamilyen sportegyesület tagjaként, ezzel sereghajtók vagyunk az EU-ban.

Az átlag e tekintetben 30 százalék, a rangsort Írország vezeti, itt a fiatalok 42 százaléka tagja valamilyen egyesületnek.

A magyar fiatalok a kulturális egyesületekben sem túl aktívak, a 28 tagországban a megkérdezettek 15 százaléka tagja ilyen egyesületeknek, még hazánkban ez a szám mindössze 6 százalék. Ugyanez mondható el a civil szervezetekről, az EU-s átlag itt 12 százalék, míg Magyarországon csak a fiatalok 5 százalék tagja valamilyen nemkormányzati szervezetnek.

A választások tekintetében is látszik némi inaktivitás a magyar fiatalság körében: amíg EU-s szinten 44 százalék vett részt valamilyen helyi (önkormányzati) választáson, addig a magyar fiatalok mindössze 24 százaléka.

Országos szinten sem sokkal jobb a helyzet, itt az EU-s átlag 43 százalék, míg a magyar 15-30 évesek csak 31 százaléka vallotta, hogy elment szavazni az elmúlt négy évben. Ráadásul amíg az unióban megkérdezettek 15 százaléka nem vett még részt egy választáson sem,

a magyar fiatalok 36 százaléka még sosem szavazott.

Ennek oka nem az, hogy még nem voltak felnőttkorúak, hiszen azok aránya, akik azt vallották, azért nem szavaztak, mert még nem voltak elég idősek hozzá, csak 15 százalék.

Az EU nemrég létrehozott egy önkéntes programot, az Európai Szolidaritási Testületet, aminek célja, hogy a fiatalok saját hazájukban vagy más országokban a közösség érdekeit szolgáló önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vehessenek részt.

A kutatás keretében megkérdezték a fiatalokat, az uniónak mely területeken kellene cselekvésre késztetnie a korosztályukat. A megkérdezettek többsége az egész EU-ban és nálunk is az oktatás területére voksolt, a második az egészségügy, a harmadik pedig a környezetvédelem.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, az európai fiatalok szerint mely témáknak kellene az unió prioritásának lenni. A válaszadók maximum három lehetőséget jelölhettek meg.

Ahogy a diagramon is látszik, az egész EU-ban a magyar fiatalok között a legmagasabb azok aránya, akik szerint az oktatásnak kellene az unió prioritásának lenni: amíg az EU-s átlag 53 százalék, a magyarok 63 százaléka gondolja így.

A felmérés szerint a magyar fiatalok számára fontos a migráció kezelése is, amíg az európai fiatalok 40 százaléka tartja a legfontosabb ügynek a migrációs hullám kezelését és a menekültek integrációját, addig Magyarországon ez az arány 46 százalék.

Ezzel szemben a szolidaritás és a foglalkoztatottság kérdése kevésbé tartozik a magyar fiatalok prioritásai közé, előbbit az uniós 19 százalékhoz képest nálunk csak 8 százalék jelölte meg, utóbbit pedig az EU-s 42 százalékos átlaghoz képest csak 30 százalék.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, az európai fiatalok milyen ötleteket adnának Európa jövőjének kialakításához. Az oktatás itt is kulcsszerepet játszott, a magyarok 40 százaléka szeretné, hogy a jövőben olyan kreatív módszerek, mint virtuális valóság, a valódi élettapasztalatok és a különböző művészeti és kulturális események szerepet játsszanak az oktatásban.

A megkérdezett magyar fiatalok fele ezen kívül szeretné, hogy az EU támogassa a kritikus gondolkodást és elősegítse a szükséges információk megszerzését az álhírek legyőzéséhez.

A felmérésben utánajártak annak is, a tagországok fiataljai hogyan viszonyulnak az önkéntességhez. Mint kiderült, amíg amíg a dán és ír fiatalkorú lakosok 39 százaléka részt vett valamilyen önkéntes munkában az elmúlt 12 hónapban, addig Magyarország e tekintetben sereghajtó: hazánkban a fiatalok mindössze 19 százaléka tett így.

Kiemelt képünk a január 19-i diáktüntetésen készült, fotó: 24.hu/Bielik István

Ajánlott videó

Olvasói sztorik