Orbán Viktor miniszterelnöknek ma nincs más választása, mint felvállalni a nehéz kérdéseket és vitába szállni az ellenzéki képviselőkkel. A kormányfő több ellenzéki képviselő kérdései elől is azzal tért ki, hogy “halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt” nem volt bent az ülésteremben, negyedik alkalommal viszont ezt a kártyát már nem lehet kijátszani: Orbán Viktornak válaszolnia kell.
Alacsony bérek, kiszolgáltatott dolgozók, elszegényedés
Az ülésnap 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, amit kérdések és azonnali kérdések követtek. Az uniós bérekről szóló vitát az utolsó napirendi pontban bonyolítják le. A Jobbik a kérdés tárgyalását kérő javaslatában hangsúlyozta: Magyarország gazdasági stratégiája az “alacsony bérekre és a munkavállalókat a munkaadóval szemben hátrányba hozó, a kiszolgáltatottságot erősítő munkajogi szabályozásra épül”.
Az ellenzéki párt szerint ezért a képzett munkaerő “csak a lecsúszás és a teljes elszegényedés”, vagy a külföldre vándorlás között dönthet. “Meggyőződésünk, hogy a valódi európai gazdasági és pénzügyi unió elengedhetetlen feltétele a mai, jelentős különbségek mérséklése, hosszabb távon pedig megszüntetése” – fogalmaztak a Jobbik képviselői indítványukban, amelynek tárgyalását az MSZP és az LMP is támogatta.
Még a fű sem nő eddig
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról érdeklődik Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, hogy a “fideszes élelmiszerbotrány” nem arra szolgál-e, hogy elleplezzék a magyar élelmiszeripar valódi problémáit. Az LMP-s politikus a Tudatos Vásárlók Egyesülete a gyümölcsös joghurtokat vizsgáló tesztjét említi, amely szerint ezekben a termékekben jellemzően túl sok a cukor. Nagy Istvántól, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkártól érkezik a válasz jellegű megszólalás: a magyaroknak joguk van ugyanolyan minőségű élelmiszerhez, mint a nyugatnak, az ellenzék pedig nem állt melléjük a menzareform idején.
Jönnek a CEU-csipkedések Orbánnak
Bárándy Gergely, az MSZP képviselője Nemzeti konzultáció? címmel kérdez Orbán Viktortól. Szerinte a valódi nemzeti konzultáció, majd’ 100 ezer ember részételével tegnap megtörtént.
Ön a hazánkat egy orosz diktátornak adja el kilóra
– mondja a szocialista politikus, aki azt kérdezi:
Meghallotta-e az emberek véleményét és visszadobja-e a CEU-törvényt? (…) Nem érzi-e úgy, hogy elég kárt okozott az országnak és le kell mondania?
Orbán Viktor úgy látja: dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen, a mostani olyan, mint amit az Alaptörvény és a migráció ügyében folytattak. Válasza szerint nem akarnak bezárni egyetemet, céljuk, hogy ne legyenek privilegizált intézmények. Bárándy viszontválasza szerint sokan rájöttek, hogy “ma a CEU, holnap ő.” A miniszterelnök – komoly hangzavarban – azt mondja: sokaknak fontos a tanszabadság, ők meg tudják nyugtatni az embereket, hogy megvédik azt. Megismétli: egyetem nem lesz bezárva, ők egyetemeket szoktak alapítani.
Bérunió lesz-e, miniszterelnök úr?
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szintén a miniszterelnököt faggatja, ő a bérunióval kapcsolatos paradigmaváltásról: élére áll-e a kezdeményezésnek, segít-e a kelet-közép európai bérhelyzet felzárkóztatásához. A kormányfő azzal kezdi, amivel egyetértenek:
Szerintünk is az a fontos, hogy az embereknek legyen munkájuk
Hozzáteszi, jelenleg 4,3 százalék körül van a munkanélküliség és el kívánják érni a teljes foglalkoztatottságot. A képviselők kacagással reagálnak Orbán Viktor szavaira. A miniszterelnök kiemeli: terveik szerint 2018-ban a minimálbért 8 százalékkal emelik, folytatódik a rendvédelmi és egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatása is. Szerinte eredményt “itt és nem Brüsszelben” lehet elérni. Gyöngyösi kontrázik: miért ne kérhetnének a kelet-közép európai emberek egyenlő munkáért egyenlő bért? Orbán hajtűkanyarjait emlegeti:
Orbán szerint kevés hajmeresztőbb dolog van annál, mint hogy a Jobbik, ami nemrég még EU-s zászlót égetett, most Brüsszel pártjára állt. Mint mondta: fel nem foghatja, hogy a Jobbik miért szerelmesedett bele Brüsszelbe és nem érti, miért kellene Brüsszelhez fordulni a béremelések ügyében.
Orbán nem Mészáros szóvivője, a Jobbik meg uram-bátyám
Hadházy Ákos LMP-s képviselő szintén Orbánt kérdezi Hatvanpusztáról. Ezt a területet szerinte Orbán családja használja, de Mészáros Lőrinc bérli – Orbán Győző cégétől. A kérdés azt, hogy mégis mire fizet évi 15 milliót Mészáros Lőrinc, az ország egyik leggazdagabb embere Orbán Viktor családjának. Hozzáteszi, 10 év alatt ez az összeg már 150 millióra duzzad.
Hogy engem kinevezzen Felcsút polgármesterének szóvivőjének, azt visszautasítom
-vágja oda a kormányfő. Hozzáteszi, ahhoz forduljon Hadházy a kérdésével, akire az vonatkozik. És az nem ő. Hadházy kötötte az ebet a karóhoz, de Orbán is: magán gazdasági ügyekben nem nyilatkozik.
Boldog István, a Fidesz képviselője az igazságügyi minisztert kérdezi a Jobbik ügyeiről. A párt állítólag a pártalapítvány pénzéből juttatott a Jobbikban tevékenykedő politikusok rokonaihoz. Gátat lehet-e szabni a Jobbik uram-bátyám világának? – a választ Völner Pál államtitkártól kapjuk meg. Szerinte a Jobbik lelkét megvették, nem tudjuk ki,
Simicskát szokták emlegetni
– mondja az államtitkár. Nem mutat ez jó irányba szerinte, ha lesz feljelentés, majd a hatóságok kivizsgálják. Hozzáteszi, visszás, hogy a Jobbik összeférhetetlenségről beszél a rokonok foglalkoztatásával kapcsolatban, holott éppen ezt tették. A rókák és a tyúkok kapcsolatát idézi példaként.
Nőügyekkel foglalkozunk
Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő nem nagy meglepetésre Orbán Viktort kérdezi, a szocialista Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet visszahívásáról érdeklődik. Emlékezetes: Orbán azt mondta, nőügyekkel nem foglalkozik.
Felszólította: kérjen bocsánatot minden magyar nőtől, akit megsértett. Orbán Viktor nem kér elnézést,
otthon pont elegen vannak hölgyek, hogy lekapjanak a tíz körmömről.
Szerinte nem lehet “ilyen hangon” beszélni a magyar nőkről, akiket a politikának több tisztelettel kellene említeni. A Fidesz-KDNP-nek nincsen szégyellnivalója. A szocialista képviselő szerint a Fidesz-KDNP hímsoviniszta magatartást folytat 7 éve és a Peléről szóló életrajzi filmet emlegeti. Orbán leszögezi: mindig meg fogja adni azt a tiszteletet Bangónénak, ami azért jár neki, mert nő.
Vona viszkiszagú kérdése
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szintén a miniszterelnököt faggatja. Szerinte Orbán nem lehet nemzetbiztonsági kockázat, nagy baj lenne, ha a kormányfőt mondjuk pénzügyeivel lehetne zsarolni. Azt kéri: nyugtassa meg a közvéleményt, nem derülhet ki, hogy neki vagy családjának vagyona, offshore-számlája, zavaros pénzügyeik vannak. Orbán Viktor:
Megnyugtatom, etekintetben nyugodtan aludhat.
Vona Gábor azt mondja: nagy a baj, mert Orbán szerint sorosozással és simicskázással mindent meg lehet úszni a parlamentben. Igent vagy nemet akar hallani: vannak-e külföldi pénzügyek vagy nincsenek. Az “Önök gazdája által beküldött viszkiszagú kérdéseket” emleget a miniszterelnök, mint mondja: elég nagy baj, ha valakinek gazdája van.
A Fidesz és a KDNP egy szuverén párt
-mondja Orbán, aki simicskázik, orbánozik, de igent vagy nemet nem mond.
Paks II, Szél Bernadett ismét száguld
Három LMP-s képviselő azonnali kérdése jön: miért fél a kormány a népszavazástól a [paksi] bővítéssel kapcsolatban? Szél Bernadett tette fel a kérdést. Szerinte semmilyen felhatalmazást nem kaptak az emberektől Paks II-re, 2014-ben nem erről döntöttek az emberek. Szerinte a kormánynak lett volna lehetősége kikérni a szerződés előtt az emberek véleményét. Azt kérdezi, elismeri-e Orbán, hogy az ország következő 100 évének legfontosabb döntése Paks II, hogy a magyaroknak kéne dönteniük, hogy túl bonyolult ehhez a kérdés, illetve hogy akkor is ragaszkodik-e a paksi bővítéshez, ha a magyar emberek ellenzik azt.
Orbán Viktor válaszában elmondta, nyílt lapokkal játszott mindig is a Fidesz és a KDNP (a titkosításokat valamiért kifelejtette). Azzal indokol, hogy a választások előtt kötötték meg az alapszerződést, a pénzügyi szerződést szándékosan választották le erről és kötötték meg a választások után. Így nem állították volna a következő – esetleg más győztes pártot, kormányt – kész helyzet elé. A mostani magatartásuk tükrözi a nép akaratát.
Szél visszakérdez: “miért nem fogja be a kormány a szánkat egy népszavazással?” Nyílt lapokról szó sincs, sorolja a Yandex-botrányt, az iráni atomalkut, a betekinthetetlen paksi iratokat. Orbán viszontválasza szerint nem hajlandó befogni Szél száját. Ők támogatják a megújuló energiákat, de arra nem fizethetnek rá az emberek. Paks a legésszerűbb és legolcsóbb, punktum.
A négy égtáj felől támadják e hazát
Szakács László MSZP-s képviselő Matolcsy György MNB-elleni külföldi támadásról szóló szövegével kapcsolatban kérdez. Arra utal, hogy Matolcsynak nincs sok bizonyítéka, mert egy Magyar Narancs cikkre és képviselőkre hivatkozott, és az amerikaiakra mutogatott. Orbán szerint ez komoly kérdés, megköszöni a komoly feltevést. Matolcsyt és a jegybank függetlenségét mindig védeni fogják – folytatja.
Orbán szerint többször is történt és szerinte történik is, hogy Magyarországra befolyást gyakoroljanak. “A négy égtáj mindegyikének irányából” vannak ilyen befolyásolások – mondta, kerülve a konkrétumokat. A pénzügyi oldalról történő szuverenitáscsorbítás attól függ, mennyire kitett az ország helyzete. 2010-12-ben kitettek voltunk a pénzpiacoknak, ért minket befolyásolás. Ez már nem áll fenn.
Szakács azt felelte, Matolcsy a brókerbotrány miatt tette kijelentését. Egy eseti bizottságot kezdeményeztek, hogy megtudják, kik támadtak, hogyan, mikor, miért. De ezt nem támogatja a kormány. Orbán szerint helyes, hogy elutasították a szocialista kérést, mert ez nemzetbiztonsági eszközökkel zajló harc. A kísérleteket pedig elhárítottuk eddig, akkor kell beszélni majd minderről, ha nem járnak sikerrel – zárja válaszát az utolsó azonnali kérdésre.
