Üzleti tippek

Vége a dalnak

A nyertesek által ígért műsorstruktúránál csak az üzleti konstrukcióról lehetett kevesebbet tudni lapzártánkkor, egy nappal az országos kereskedelmi rádiós pályázat eredményhirdetése után. Az ORTT döntése értelmében a Sláger és a Danubius Rádió is megszűnik.

Az ORTT várható megszűnésével szép ívet zárhat le. Piacindító döntése a jogállam semmibevételét jelentette, és várhatóan utolsó jelentős piacra lépési döntése is ugyanilyen lesz – jövendölte pár hete Tímár János. Az SZDSZ által delegált ORTT-tag a kilencvenes évek végi országos kereskedelmi tévés pályázatok körüli jogvita és a mostani felfordulás közötti párhuzamokra utalt. Akkor a hoppon maradt társaság perelt, most a frekvenciáját épp elvesztő Sláger Rádió készül bíróságra. A kérdés csak az, hogy a minden bizonnyal elhúzódó ügy végén sikerül-e visszaszerezniük a most elhappolt hullámsávot.

Új hangok

Az ORTT múlt heti – nagy vihart kavart – döntése értelmében a Sláger mellett a Danubius is elveszítette országos kereskedelmi frekvenciáját. Előbbi helyét az Est lapcsoport mellett a fővárosi Radiocafét is működtető Econet.hu Neo FM-je veheti át, amelyről lapzártánkkor annyit tudni, hogy paradigmaváltást hozó új megoldásokat és formátumokat ígér: az eddigieknél tartalmasabb, izgalmasabb és „emberközelibb” formátumról szólnak közléseik. No és az eddig megszokottnál jóval magasabb, 35 százalékos magyarzene-arányról, valamint a műsoridő 30 százalékára rúgó beszélgetős műsorról. Hogy mi indul a Radiocafé light koncepcióval szemben, azt ma még sűrű homály fedi.

Az Advenio Zrt. Klassz Rádiója annyit árult el magáról, hogy mindent el fognak követni azért, hogy a hazai zenei rádiózás legjobb hagyományainak alapján hallgatóik minél előbb megszeressék az adót. A hogyan továbbról egyelőre se a Slá-gernél, se a Danubiusnál nem mondtak semmit, annyi azonban tudható, hogy az utóbbi társaság tulajdonosainak képviselői már a döntés másnapján Budapesten tanácskoztak.

Nagyban játszanak?

Már a döntést megelőzően politikai egyezségről lehetett hallani. A régóta emlegetett mutyigyanú-verziót erősíti, hogy a testület első nekifutásra Fidesz–KDNP–MSZP koalícióban döntötte el a kérdést, illetve az is, hogy a két kisebbik parlamenti párt közül az MDF tiltakozott, míg az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálatot követelt. A hasonló testületek eddigi produktuma nem arra mutat, hogy valamikor is fehéren-feketén bebizonyosodna: a „nagyok” összeborulásának eredményeként léphet a Sláger helyébe a médiában balosnak mondott Neo FM, a Danubiuséba pedig a Fidesz-akolba sorolt Klassz Rádió.

Szófukar a többi induló is, és nem véletlenül: a Danubius megkeresésünkre időt kért, de a hoppon maradt pályázók közül a Juventusnak sem érdeke különösebben nagy zajt csapni, hiszen nemsokára saját mostani frekvenciájának megtartásáért kell lobbiznia a médiahatóságnál.

Aprók haszna

Ráadásul nem is biztos, hogy a Juventusnak rosszul jönnek a történtek: a két erős brand kiesésével új hallgatókra és ügyfelekre tehet szert, nem véletlen, hogy Laczkó Endre vezérigazgató „egy kis rést” lát a piacon, amibe a cég szeretne be-nyomulni. Azaz némi programmódosítással rástartolhat arra a törzsközönségénél fiatalabb korosztályra, amelyik nem marad automatikusan a gazdát váltó két hullámhosszon. Ráadásul a Juventus egy kis ügyeskedéssel elérheti, hogy amolyan bezzeggyerekként megőrizhesse 1999-ben elnyert hullámsávját.

A Juventus mellett a másik sikertelenül pályázónak, a Zene Rádió Zrt.-nek sem igen lehet módja perelni, ha igaz az, hogy a cég igencsak kötődik a Rádió 1 csoporthoz. (Tulajdonosa szeptember végéig a tucatnyi adót hálózatba kötő adó ügyvezetője volt, új cége székhelye pedig emeletre pontosan egyezik a régiével.) Ők is a tíz évvel ezelőtti nagy frekvenciaosztás nyertesei voltak, így második fővárosi, debreceni, szolnoki vagy egri jogosultsági körük lejárta előtt nem okvetlenül érdekük tengelyt akasztani a médiahatósággal. Amelynek az első jelek szerint érdekes csörtéje lesz nemsokára az Econet.hu Nyrt. érdekeltségébe tartozó Sláger-utóddal: az ugyanis megtartaná már meglévő fővárosi adóját.

A médiatörvény szerint országos műsorszolgáltató mellé másikat nem szerezhetnek a tulajdonosok, csakhogy a következő passzus máris ad egy kiskaput: szakosított műsorszolgáltatóra nem vonatkozik ez a kitétel. Azaz vagy 80 százalék fölé emelik a Radiocafén az „azonos műfajú”, például zenei produkciók arányát, és vállalják, hogy eredetileg szabott reklámidejüknek csak 30 százalékát használják ki, vagy huszonöt százalék alá viszik vagyoni és szavazati jogukat a pesti adóban, és máris makulátlan a dolog.

Ugyanezt a lépést akár az Ad¬venio is megteheti, amelynek tulajdonosi hálójában van a szintén a fővárosi hallgatókért versengő Lánchíd Rádió. (Tímár és Majtényi László ORTT-elnök szerint nem ezért kellett volna visszadobni a pályázatot, hanem azért, mert hiányzott belőle az összeférhetetlenség megszüntetését vállaló nyilatkozat, ami a kiírás szerint valóban nem pótolható később.)

A döntést megszavazó tagok szerint az a lényeg, hogy a mostaninál jóval több pénz folyik be az ORTT kasszájába koncessziós díjból: a nagyobbik frekvencia által fialt évi 355 milliót a helyi média, a kisebbikből beérkező 700-at a Magyar Rádió kapja. Szerintük bőven elég, ha a szerződésben kikötik: akár önhibájából, akár azon kívüli okból nem fizet a győztes, szerződést bontanak vele.

„Nem hiszem, hogy azért akarna valaki piacra lépni, hogy aztán megszegje a szerződést” – nyilatkozta több helyütt is a döntés után az Országos Rádió és Televízió Testületbe (ORTT) Fidesz által delegált Szalai Annamária, aki szerint ha a kiírás legfőbb szempontja a koncessziós díj, akkor helyes, ha a legtöbbet ígérő társaság bonthat pezsgőt az eredményhirdetés után.

A helyzet fonákja, hogy médiahatósági forrásaink szerint éppen az a Majtényi pártolta a koncessziósdíj-megajánlás plafonjának eltörlését, aki később ijedten vehette tudomásul, hogy a vártnál jóval magasabb értékhányadot ígértek az új játé-kosok. Ami nem csoda, ha arra gondolunk: a pontszám 45 százalékát ebben a kategóriában osztották ki. Majtényi László egyébként a döntést követő napon bejelentette lemondását.

Kiszervezve

A végső döntést megszavazók szerint ugyan igaz, hogy nem rizikómentesek a két mostani győztes vállalásai, de a Slágertől és a Danu¬biustól sem volt idegen 12 éve, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak. Ugyan 1997 óta bevételük ötödét fizet-ték be a médiahatóság kasszájába, de mindkettejük életében volt olyan év, amikor nettó árbevételük több mint felét pengették ki a hullámsávért. Szaldójukat aztán a 2006-ra egy számjegyűvé zsugorodó arány javította az utóbbi esztendőkben.

A dolog buktatója Bayer Judit médiajogász szerint a sales house modell lehet; a pályázat szerint ugyanis nem kell a koncessziós díj alapját jelentő éves nettó árbevételbe számítani a kereskedőházba befolyó pénzt, ha nem köti 25 százalékos-nál vastagabb tulajdonosi szál a céget a műsorszolgáltatóhoz.

Szerinte e megoldás mellett a vesztesek akár azért is perbe hívhatják a médiahatóságot, hogy nem járt el egyértelműen az irracionálisnak ítélt pályázatok ügyében. Hiszen a hasonló ajánlatok közül akadt, amelyiket visszadobtak, s akadt, ame-lyik nyertes lett: médiahatósági forrásaink szerint az Advenio 55, az FM1 és a korábban kizárt Zene Rádió is 50 százalékot ajánlott a jogosultságért nettó árbevételéből.

Elrugaszkodottak

Bayer Judit szavaiból kemény és nem okvetlenül értelmes küzdelem képe bontakozik ki. Az országos kereskedelmi televíziós pályázat – Tímár által is citált – 12 évvel ezelőtti eredményére utalva megjegyzi: a vesztes Írisz Tv éveken át peres-kedett, s noha a bíróság nekik adott igazat és törvényellenesnek ítélte az akkori ORTT-döntést, határozatához nem rendelt jogkövetkezményt.

Abban is hasonlít egymáshoz a két szituáció, hogy a közvélemény úgy tűnik, nem kap sírógörcsöt a fejleményeken. Noha a Sláger másnap reggeli adásában szinte csak a médiahatóság döntése volt a téma, és több körmail is tiltakozásra buzdította a hallgatókat, szimpatizánsokat, hogy az ORTT-nél fejezzék ki tiltakozásukat a döntés miatt, a megadott elektronikus postafiókot nem töltötte meg a levéláradat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik