Üzleti tippek

Szövevényes utakon

Szövőgépnek indult, később motorkerékpár, végül autó lett belőle. A kilencvenéves Suzuki ma a világ egyik legnagyobb személygépkocsi-gyártója.

Suzuki. A mi szövőgépünk – akár ez is lehetett volna a japán márka szlogenje az 1900-as évek elején. Szülőatyja, az akkor 22 éves Suzuki Michio ugyanis nem mással, mint pedálhajtású szövőgépével alapozta meg világhírnevét. A talál-mánynak nagy sikere volt, az üzlet jól ment, s a feltaláló alig harmincévesen már egy szövőszéküzem vezetője volt, hatvan alkalmazottal.

Olyan jó minőségű gépeket gyártottak, hogy a selyemipar is a megrendelőik közé tartozott. Suzuki nem érte be ennyivel: folyamatosan korszerűsítette a termelést, amihez friss tőkére volt szüksége, ezért 1920 márciusában félmillió jennel, Suzuki szövőszékgyártó vállalat néven bevezette cégét a tőzsdére.
Noha nem túl gyakori, hogy egy sikeres márkaterméket éppen kiváló minősége hajszolja a vesztébe, ebben az esetben éppen ez történt. 1922-re a cég már a legnagyobb Japán szövőszékgyárak egyike lett. A piac telítődni kezdett, s mivel Suzuki gépei nem romlottak el, az új szövőszékek iránti igény rohamosan csökkent. A második világháború után Suzuki ugyan újraindította ezek gyártását, de rövid időn belül felismerte: a helyzet nem javult, ráadásul a háború és az azt követő gazdasági helyzet is rossz hatással volt az üzletre.

Az alapítóban már korábban is felmerült a járműipar megkörnyékezése, sőt, 1938-ban egy Angliából hozatott Austin Seven alapján még egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztőgárdája, a projekt azonban a háború miatt nem valósulhatott meg. Az 50-es években elérkezettnek látta az időt a váltásra, s elkészítette első járművét, a 36 m3-s, kétütemű segédmotorral hajtott kerékpárt. A Power Free annyira újszerű volt, hogy a japán kormány is felfigyelt rá, s anyagi támogatást nyúj-tott a Suzuki számára, hogy folytassa motorkerékpár-fejlesztéseit. Egy évvel később, 1953-ban került a piacra a Diamond Free, amely később számtalan variációban volt kapható.

Ezután, a világgazdasági eseményekkel összhangban, felgyorsultak az események a vállalat életében: 1954-ben a céget a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corpo¬rationre keresztelték, s ez az év több nagy változást is hozott. Ekkor már hatezer motorkerékpárt készítettek havonta, ugyanakkor befejezték a segéd-motorkerékpárok gyártását, és átálltak a mopedekre. Szintén ebben az évben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Cót. A négyütemű, egyhengeres, 90 m3-s, könnyű motor gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel biztosítva magának a gyors piaci sikert. Egy évvel később pedig a vállalat bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda Coxot.

Ekkortól a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak hozzá a motorépítéshez. A cél egy az akkori értelmezésben nagy teljesítményű versenygép kifejlesztése volt, amely 130 km/h fölötti sebességre képes. Ezzel párhuzamosan a cég bele-kezdett az autógyártásba is, első termékük a Suzulight névre keresztelt mini személyautó volt.
1957-ben Suzuki Michio visszavonult, s csak tanácsadóként vett részt az üzletben fia, Shunzo mellett, aki átvette a vállalat vezetését. Csak ezt követően, 1958-ban mutatták be a Suzuki első igazi emblémáját, az S betűt. A 60-as évektől kezdve a Suzuki minden évben több motort is piacra dobott, és tovább fejlesztette kínálatát a négykerekűek terén is. 1976-ban pedig új koncepciót dolgozott ki: belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár.

A Magyar Suzuki 1991-ben alakult. Egy évvel később ugyan már legyártották az első magyar Suzukit, de az esztergomi gyár hivatalos felavatására csak 1993-ban került sor. Ekkor indult be az autók sorozatgyártása és értékesítése is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik