Üzleti tippek

Svájci luxus

A világ egyik legvagányabb márkájának választották a Rolexet nemrégiben. A státusszimbólummá vált karóra a Mariana-árok fenekén is bizonyított.

Noha a Rolex maga a svájci óra megtestesítője, kevesen tudják, hogy a márka atyja valójában egy német, Hans Wilsdorf, aki cégét – sógorával közösen – Wilsdorf and Davis néven Londonban alapította 1905-ben. Céljuk az volt, hogy értékes órákat importáljanak és árusítsanak a szigetországban. Az óraszerkezeteket Svájcból szerezték be, a tokokat angol gyártóktól vásárolták, majd a kész termékeket ékszerészeken keresztül értékesítették. Akkoriban még nem volt szokás a márkanév használata, a kereskedők általában saját nevükkel forgalmazták az órákat, ennek ellenére Wilsdorf ragaszkodott ahhoz, hogy áruik könnyen kiejthető és megjegyezhető névvel jelenjenek meg a piacon. Eleinte cégük elnevezésének rövidítését, a W&D-t tüntették fel az órák hátlapjának belsejében. A Rolex márkanevet 1908-ban jegyeztették be, eredetéről több történet is kering.

Az egyik szerint a betűkombináció a francia „horlogerie exquise” (tökéletes óramű) kifejezésre vezethető vissza, míg egy másik változat egyfajta hangutánzó szót, az óra felhúzásáét véli felfedezni az elnevezésben. Mindezek mellett arról is hallani, hogy a Rolex egy fantázianév, amelynek az égvilágon semmi jelentése nincs.

<#zaras_mm#>1915-ben Angliában nagyon szigorú importadókat állapítottak meg az órákra, ezért a cég előbb a svájci Bielbe költözött, majd később Genfbe tette át főhadiszállását, ahol Wilsdorf 1919-ben megalapította a Rolex Watch Companyt, amely később Montres Rolex SA-vá, végül Rolex SA-vá alakult. Az alapító a karórák forgalmazásában látta a jövőt, ezért ezek tökéletesítésére fektette a hangsúlyt. Olyan változatokat akart kifejleszteni, amelyek amellett, hogy pontosak, időtállók is, így a tömör, masszív foglalatokkal kísérletezett. 1926-ban szabadalmaztatta az Oystert, s ezzel megszületett az a sportóra, amely még ma is a márka egyik húzóterméke. Az Oyster nem csak az aktív életet élőknek és a hegymászóknak bizonyult jó választásnak, vízhatlansága miatt az úszók, sőt, a búvárok körében is nagy sikert aratott. Wilsdorf világszerte népszerűsíteni szerette volna az új találmányt, de fogalma sem volt arról, mindezt hogyan valósítsa meg, egészen addig, amíg fel nem vette cégéhez Mercedes Glietz gépírónőt. Amikor kiderült, hogy a fiatal hölgy a La Manche csatorna átúszására készül, Wilsdorf azt javasolta, hogy a jeles esemény alkalmával Rolex Oystert csatoljanak majd a karjára, mert sejtette, hogy akkor nemcsak a 15 órás úszásnak lesz nagy médiavisszhangja, hanem a „csodaórának” is. Az alapító számítása bejött, s a kedvező fogadtatás hatására később is vevő volt különböző extrém kísérletekre. 1960-ban például vállalta, hogy egy Rolex Sea-Dwellert rögzítsenek egy a Mariana-árokba süllyedő búvárhajóra. Ilyen mélységben (közel 11 ezer méter) egy négyzetcentiméterre egy tonna nyomás nehezedik, s mint azt filmfelvételek is igazolják, ezek a körülmények sem zavarták az óra működését.

De nem csak a vízhatlanság kikísérletezésében volt világelső a Rolex. Szintén ehhez a márkanévhez kötődik az első, dátumot is mutató karóra, illetve az a szerkezet, amely egyszerre két időzóna pontos idejét mutatta viselőjének. A Rolex jelentkezett elsőként kronométerként is használható karórával, s még 1928-ban kifejlesztették az önműködően járó változatot, amelyet nem kellett felhúzni, mert tulajdonosának kézmozgása következtében sosem állt le a szerkezet.

A Rolex-termékek ára széles skálán mozog: az olcsóbbnak számító acél Oysterek 4500–9200 dollár közötti áron kaphatók, míg egy arany Submariner modell akár 28 ezer dollárba is kerülhet. Nem is csoda, hogy a luxusmárka rengeteg hamisítót „megihletett”. A nagyrészt Kínában gyártott másolatok ára öt dollárról indul és akár az ezret is elérheti.

Wilsdorf, akinek nem született gyereke, 1944-ben, a felesége halála után létrehozott egy alapítványt, és erre ruházta a vállalat részvényeit, tíz évvel később pedig egy nyugdíj- és szociális alapot hívott életre. A Business Week által tavaly a 71. legfontosabb globális márkának tartott Rolex bevételeinek egy részét ma is humanitárius célokra fordítja. Kuti Noémi

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik