Üzleti tippek

Beerősített a jobboldal a médiában

admin
admin

2008. 02. 22. 10:04

Sokak szerint a hazai sajtó a jelenlegi kormánypártokat támogatja, Orbán Viktor pár évvel ezelőtt pedig kifejezetten a „médiaegyensúly megteremtését” sürgette. Utánanéztünk, hogy vajon sikerült-e.

A médiával szemben természetes elvárás, hogy semleges legyen, a
valóságban azonban ez nem valósul meg – mondta lapunk kérdésére
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting politológus szakértője. Véleménye
szerint a médiumok mind valamilyen értéket képviselnek, és különböző
kötődéseik is vannak. Azonban a pártos sajtótermékek is lényeges részét
képezik a médiastruktúrának, a pluralitás hiánya, a súlyos
egyenlőtlenség viszont már probléma, mert nagyban rontja a tiszta
versenyt.

Az biztos, hogy könnyű megállapítani, hogy a hazai sajtóban a jobb- vagy a
baloldali irányultságú sajtóorgánumok vannak többségben, illetve, hogy melyik
politikai irányhoz tartozó médiumokat fogyasztják többen. Míg a
hagyományosan balosnak tekintett lapok többsége egyértelmű adatokat
közöl olvasottságukról, addig a jobboldali újságok, televíziócsatornák közönségéről kevés
adat áll rendelkezésre.

A jobboldal erősödött

A balliberális médiatúlsúly létére vonatkozó
megállapítás továbbra is jelen van a magyar közéletben – a
rendszerváltás utáni heves vitáknak, valamint a médiára általában
jellemző baloldali perspektívának köszönhetően – ám komoly változások
mentek végbe a piacon, egyrészt a jobboldal törekvései révén,
másrészt az újságírók cserélődése következtében – véli Szomszéd Orsolya.

A Fidesz
mind napi, mind hetilap terén, majd az elektronikus médiában hatékonyan
csökkentette a jobboldal hátrányát. Azonban nem mindegy, hogy az egyes sajtótermékek mekkora közönséget képesek elérni, vagyis mennyire adott
számunkra a befolyásolás lehetősége. Ezeknek ugyanis abban van
nagy szerepük, hogy meghatározzák, miről gondolkodjanak az
állampolgárok, de tartalommal nem ők töltik fel – mondta az elemző.

Hülyeségi versenyben a politikusokkal

Mind a mai napig létezik a baloldali médiafölény – szögezte le lapunk kérdésére Szalai Annamária, az Országos Rádió- és Televízió Testület fideszes tagja. A szakpolitikus szerint ehhez elegendő megnézni a testület által minden hónapban elvégzett elemzést, mely azt vizsgálja, hogy a főbb hírműsorokban mely politikai erők mennyit szerepeltek. (A legutóbbi, 2007 augusztusát elemző jelentés szerint a hírműsorokban szereplő emberek 13,9 százaléka kormánypárti, míg 9,7 százaléka ellenzéki politikus volt.)

A „jobboldali pártsajtó” közé tartozik a Hír TV, az Echo TV, a Lánchíd Rádió, a Magyar Hírlap és a Helyi Théma – állította lapunk kérdésére Kozák Márton, a Magyar Televízió SZDSZ által delegált tagja. Szerinte ezek „echte pártmédiumok”, melyeket nem az igazság felderítése, illetve a sajtó hagyományos céljai vezetnek, hanem a Fidesz egy bizonyos csoportjának érdekeit szolgálják. Kozák szerint ez a blokk nemcsak a baloldal ostorozásával van elfoglalva, hanem a Fideszen belüli elhajlások nyesegetése is a feladata, így lehetetlenítve el a párt hivatalos álláspontjától eltérő véleményű politikusokat.

Vélekedése szerint a baloldali orgánumok esetében nincsenek ilyen célok, még a Klubrádió és a Népszava is a sajtó hagyományos feladatai között igyekszik a saját igazát bizonyítani. Kozák ezért a „hagyományos sajtó” körébe sorolta ezt a két médiumot is.

A szakpolitikus szerint azonban a magyar nyomtatott és elektronikus sajtó rossz állapotban van, a legtöbb médiummal nem az a baj, hogy pártos, hanem az hogy „egyszerűen rossz”. Ez pedig a magyar nemzet jövőjének egyik komoly hátráltatója. Az SZDSZ-es delegált véleménye szerint a legtöbb sajtótermék felveszi a kesztyűt a „hülyeségi versenyben a politikusokkal”.

Olvassa tovább, hogy mekkor az egyes médiumok tábora. Lapozzon!

—-Nézzük a számokat, hogy melyik médium hány embert érdekel.—-

Közönségét vesztette a jobbra forduló Magyar Hírlap

A “szocialista” jelzőt egészen a Horn-kormány 1994-es hatalomrakerüléséig címlapján viselő Népszabadság 1998-ban még 224 ezres példányszámmal a legnépszerűbb politikai napilap volt. De az Orbán-kabinet idején népszerűsége hirtelen csökkenni kezdett, és egy évvel később már csak 175 ezer példányt adtak el belőle naponta, és ez a szám mára egészen 121 ezerre zsugordott. Ebben az időszakban még a Magyar Hírlapot is a ballib orgánumok közé sorolták, akkoriban 38 ezren vásárolták a lapot. (A rendszerváltás idején a lap főszerkesztője a Németh-kormány szóvivője is volt egyben, és az egykori pártlap sokáig nem tudta lemosni magáról a reformkommunista, majd az SZDSZ-közeli jelzőt.)

A Magyar Nemzet – melynek olvasására maga Orbán Viktor is buzdított – népszerűsége ugyanebben az időszakban ugrott meg: az 1998-as 37 ezerről majdnem duplázott, egy év múlva már 67 ezret vásároltak belőle. A lap népszerűsége a 2002-es választásokon volt a csúcson, akkor 90 ezer darabot vettek belőle naponta, 2007-ben pedig enyhe csökkenés után 64 ezres példányszámot tudhatott magáénak.

Széles Gábor középről vitte jobbra a Magyar Hírlapot (Fotó: MTI)

Széles Gábor középről vitte jobbra a Magyar Hírlapot (Fotó: MTI)

A szocialistákat rendszeresen kritizáló Heti Válasz is hatalmas fejlődést élt át a választás évében: kezdeti nyolcezres példányszáma hirtelen 22 ezerre ugrott, tavaly év végén pedig 20 ezer körül stabilizálódott. 2005-ben azonban egy erősebb hullámvölgyet volt kénytelen átvészelni a most Borókai Gábor által jegyzett lap, a Hír TV indulása átmenetileg gyengíthette az időközben oknyomozó cikkeiért díjat szerző lap népszerűségét.

Népszerű lehet a Hír TV

Az elektronikus média – becslések szerint – nagyban átrendezte a politikai nézetek alapján besorolt médiumok piacát. Eredetileg az InfoRádiót is ebbe a körbe szerették volna sorolni, de a szerkesztőségi autonómia végül megakadályozta, hogy a fővárosban sugárzó rádiót a konzervatív pártok uralják. A rádiók között talán épp ezért indult el tavaly a Lánchíd Rádió, amely nyíltan képviseli alapítói politikai szándékát. A Klubrádiót pedig sokan a pártos, baloldali adók közé sorolják.

A jobboldali médiumokra kíváncsiak számára azonban ma már egyértelműen a Hír TV a mérvadó hírforrás. Ugyanakkor ennek a médiumnak a nézettsége üzleti titok, ezért a tévétársaság vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó erről nem tudott lapunknak felvilágosítást nyújtani.

Hasonló a helyzet a nemrég tulajdonost váltó Magyar Hírlapnál is. Az önmagát Görgey, Orbán Viktort pedig Kossuth Lajos reinkarnációjának tartó Széles Gábor lapját 2004-ig (Széles tulajdonszerzéséig) mérte a Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség (Matesz). Akkor a lapból 27 ezer példányt adtak el, azonban az időközben jobboldalira váltó lap auditálására a Matesz már nem kapott megbízást, és csak meg nem erősített pletykák keringenek arról, hogy a lapot mindössze ötezer példányban nyomják, értékesített példányszáma még ennél is alacsonyabb lehet.

Az internetes orgánumok esetében alig lehet pártosságról beszélni, a dinamikus szerkesztőségek rendszerint nem foglalnak állást, a két legnagyobb hírportál esetében az Origo politikailag meglehetősen visszafogott, az Index pedig egyaránt élesen kritizálja mindegyik politikai csoportosulást. A jobboldal szélén egyedül a Kuruc.info nevű, vitatott létjogosultságú oldal közöl látogatottsági adatokat. Szerkesztőségünkbe eljuttatott médiaajánlatuk tanúsága szerint az oldalt naponta 40-45 ezren keresik fel. A kéthónapos reklámért cserébe egy 180-200 ezer forint értékű terméket kérnek hirdetőiktől.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.