Az ötödik leggazdagabb
A Napi Gazdaság októberben megjelent, a 100 leggazdagabb magyart bemutató listáján Széles Gábor az ötödik helyre került 62,5 millárd forintra becsült vagyonával. Az Ikarus, Videoton és Műszertechnika nevű cégek alkotják Széles birodalmának alappilléreit. A vállalkozó médiabirodalma – az Echo TV, a Vital TV és a Magyar Hírlap – eddig 3 milliárd forint veszteséget hozott, de Széles bízik a médiacsoport nyereségességében.
Rá kellett jönnie, politikailag semleges, vélemény nélküli tömegek nem léteznek, ezért a Magyar Hírlap olvasótáborának helyére jobboldali közönséget építettek, mindezt úgy, hogy megtartották az olvasószámot – nyilatkozta Széles Gábor.
A Magyar Hírlapot, a Vital TV-t és több megyei lapot birtokló nagyvállalkozó hozzátette: más nagyvállalkozónak is jelezni szeretné, érdemes, erkölcsi kötelesség beruházni a magyar sajtóba. Leszögezte: a Magyar Hírlap szellemisége nem fog változni az új főszerkesztővel, Kocsis L. Mihállyal, neki köszönhető a vállalkozó szerint az Új Magyarország felfutása.
Széles hangsúlyozta, nem azért vásárolta be magát a médiába, mert politikai ambíciói lennének. Ha politikai önépítésről lenne szó, akkor a tévéiből és az újságjaiból is ő „folyna”, de ennek inkább az ellenkezője igaz – fűzte hozzá.
Széles és Kossuth reinkarnációja (fotó: MTI)
A nagyvállalkozó véleménye szerint nem kérdés, hogy az MSZP lecseréli a következő országgyűlési választások előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A kérdés csak az, hogy a Fidesz szociális népszavazása előtt vagy utána teszi. Az sem biztos, hogy a miniszterelnök-cserével a szocialisták letudják a dolgot, ha ugyanis az SZDSZ támogatottsága tartósan az 1-2 százalékos mezőben marad, az MSZP-nek már nemigen lesz érdeke becipelni a liberálisokat a parlamentbe – mondta Széles, aki szerint elképzelhető: a nagyobb kormánypárt könnyen kettéosztódhat egy szocialista és egy szocdem pártra.
Széles Gábor a Heti Válasznak adott interjúban arról is beszélt, hogy a magyarságnak csak két nagy szónoka volt, az egyik Kossuth Lajos, a másik Orbán Viktor. Kiemelte: Orbán Viktort Kossuth reinkarnációjának tartja. Ha pedig magáról kell beszélnie, legfeljebb Hunyadi János vagy Görgey Artúr jöhet szóba – mondta a lapnak az üzletember.
Kossuth Lajos
(1802–1894)
Kossuth Lajos életének kilencvenkét éve alatt a polgári átalakulás, a demokratizmussal töltekező liberalizmus, a szabad Magyarország ügye iránt elkötelezett politika szimbólumává vált. Ő testesíti meg leginkább a magyarok emlékezetében – Széchenyivel és Petőfivel – az 1848–1849. évi forradalmat és szabadságharcot. Szent István mellett ő a legismertebb magyar történelmi személyiség. A magyar szabadság nemzetközileg is legismertebb alakja – szobra a Capitoliumban és New Yorkban egyaránt megtalálható. Magyarországon is neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő.
Görgey Artúr (1818–1916)
1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. Nevét 1848-tól „Görgei”-nek írta. Görgey Artúrt főleg az 1945 utáni, erősen befolyásolt magyar közvélemény tartotta a világosi fegyverletétel miatt árulónak. Kossuth is árulónak nevezte 1849. szeptemberi vidini levelében. Ezzel szemben éppen Görgey volt az a képzett katona, aki pontosan felismerte a hadi események valós állását, és a fegyverletétellel a nagy és értelmetlen emberáldozatot elkerülte.
Hunyadi János (1407 körül – 1456)
Kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Mátyás király apja. A törökverőként is emlegetett Hunyadi nevéhez fűződik a törökök elleni harcok számos ütközete, hadjárata, így az 1456-os nándorfehérvári diadal is. Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa-szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. Nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak.
Orbán Viktor (1963- )
A Fidesz alapítója, 2003 májusa óta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, 2002 októberétől az Európai Néppárt alelnöke, 1998-2002 között a polgári kormány miniszterelnöke. A rendszerváltoztatás egyik kulcsalakja. 1990-től a Magyar Országgyűlés képviselője.
