Üzleti tippek

Milliókat érő szobrocska

admin
admin

2007. 03. 06. 16:00

Jól kiaknázható sikert jelent az Oscar-díj, ha a jelölt vagy a díjazott produkciók olyan hatékony marketinggel párosulnak, amely agresszíven felpumpálja a hírnevet és villámgyorsan besöpri a pénzeket.

Az Amerikai Filmakadémia által még 1929-ben alapított Oscar-díjakat február 25-én adták át a díjazottaknak Los Angelesben. Az eseményt természetesen ismét óriási érdeklődés és felhajtás kísérte, hiszen a díjkiosztó gála világra szóló médiaesemény, a díj a legrangosabb szakmai elismerés, és az sem elhanyagolható körülmény, hogy a győzelem általában jelentős anyagi-üzleti sikert jelent az alkotóknak, szereplőknek, gyártóknak, forgalmazóknak. Nem véletlen tehát, hogy ennek a díjnak van a legnagyobb presztízse a filmes szakmában, ez a leginkább vágyott kitüntetés, s a színészek, rendezők, filmes szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszerezzék ezeket a nem egészen négykilós, arannyal bevont szobrocskákat.

Sikerre ítélve

Hirdetési pénzek



Az Oscar-díj kiosztása a Super Bowl döntője mellett az év legnézettebb eseménye az amerikai televíziózásban. Ennek megfelelően az Oscar-gálák alkalmával a hirdetési bevételek folyamatosan nőnek (az elmúlt 12 évben megduplázódtak), s tavaly már túllépték a 80 millió dollárt. 1995-ben egy fél perces reklámspot még 700 ezer dollárba került a hirdetőknek, s a filmakadémia bevételei épp, hogy elérték a 30 milliót. Tavaly ezek az összegek 1,65 millióra, illetve 80,7 millióra emelkedtek, miközben a díjátadót 38,8 millióan nézték. Az idén a félperces reklámspotok ára már 1,7 millió dollárra (ötszázalékos emelkedés) rúg, s ezt a hirdetők zokszó nélkül tudomásul vették. Az elmúlt 12 évben az öt legnagyobb reklámozó közé tartozó General Motors 99,5, az American Express 67,9, a Pepsi 61,5, a JCPenney 53,5, a McDonald’s 31,6 millió dollárt – összesen 314 milliót – költött el hirdetésekre, és a hirdetési idő 47 százalékát kötötték le. A műsort az idén is óránként 11-12 percnyi reklám szakította meg, ez kevesebb a többi kiemelt műsor (Super Bowl: 13-14 perc, American Idol: 16-18 perc) reklámidejénél.

Az idei, 79. díjátadó jelöltjeinek listáját január 23-án hozták nyilvánosságra, s azonnal megkezdődött az ilyenkor szokásos lobbizás az akadémiai tagok szavazataiért. Becslések szerint a nagy stúdiók átlagosan kétmilliót, a kis függetlenek 250 ezer dollárt költenek egy-egy jelöltjük kampányára (partik, promóciók, hirdetések), amit akár befektetésnek is tekinthetünk. Ha ugyanis egy filmet Oscarra jelölnek, az az esetleges későbbi elismeréstől függetlenül már sikert jelent, mert az előző évek tapasztalatai alapján nemcsak a mozikban nő meg a nézettség és a bevétel, hanem a videókölcsönzőknél, a DVD-forgalmazóknál is megugrik a forgalom. Ezt felismerve az elmúlt 10-12 évben – mint azt táblázataink is mutatják – a filmipar sajátos piaci stratégiát alakított ki az Oscar-díj átadásához kapcsolódva.

Adventi „kaszálás”

Az elmúlt évtized nagy kasszasikereit általában a karácsony előtti hetekre időzítik, s a bemutató utáni időszak jelenti az első nagy „kaszálást” a jegypénztáraknál. Aztán a lanyhuló nézőszám ismét jelentősen emelkedni kezd, amikor nyilvánosságra hozzák a jelöléseket, majd pedig a díjkiosztó gála után következik egy újabb emelkedő szakasz, amikor a győztesek harmadszor is a mozikba csalogatják a kíváncsi nézőket. Ezt a piaci stratégiát még a kilencvenes évek második felében dolgozták ki, s azóta szinte csaknem valamennyi sikerfilmet (szakmai nyelven gorillát) ilyen időzítéssel indítanak a mozikban. Például a művész- és közönségfilm határán egyensúlyozó Amerikai szépség esetében a forgalmazók a bemutató utáni hónapokban 75 millió dolláros jegybevételt könyveltek el, s jelölésekor már csak tíz amerikai moziban volt látható. A jelölés kihirdetése után viszont a gyártó Dreamworks azonnal felturbózta a filmet. Több mint száz raktáron lévő kópiát dobott piacra, s az Oscar-láz idején ismét több mint ezer moziban tűzték műsorra a produkciót, s ennek eredményeként – jelöltként – még 34 milliót, az arany szobrocska megszerzése után pedig további 22 milliót produkált csak az Egyesült Államokban. A sikert az új évezredben is hasonló módon aknázzák ki szinte minden győztes film esetében. Az aranyozott szobrocska valóban tízmilliókat ér, s a stúdiók ezt a „jelölési”, illetve „győzelmi pénzt” igyekeznek is a lehető legteljesebb mértékben megszerezni. Az elmúlt öt évben a legrangosabb szakmai díjakat nézve az eredményhirdetés utáni héten a Grammy-díj esetében átlag 303, az Oscar-díj esetében 16 százalékkal nőttek a győztes alkotások bevételei.

Házimozi-őrület

Az ACNielsen tanulmánya is azt erősíti, hogy a Oscar-jelölt és -győztes produkciók komoly siker elé nézhetnek. A kutatócég felméréséből kiderül, hogy a filmstúdiók a „jelölési” pénzzel átlag 30, a győzelemmel akár 80-100 milliós többletbevételre tehetnek szert. A gyártók és forgalmazók azonban ezzel sem elégszenek meg, a jelölésekben rejlő marketinglehetőséget hosszabb távon is igyekeznek kihasználni. Az Oscar-gálával járó „felhajtás”, a médiahűhó, a csaknem 40 millió nézőt jelentő tévéközvetítés jelentős mértékben növeli, és még hetekig tartósítja az érdeklődést. Ez azt jelenti, hogy a győztes filmek esetében ezzel a piaci stratégiával akár meg is lehet duplázni a korábbi amerikai bevételeket, ehhez pedig hozzászámíthatjuk egy-egy film nemzetközi és egyéb „pénzszerzéseit” is.

A kasszák ugyanis nemcsak a mozibevételek nyomán csengetnek. A korábbi években a videó-, újabban pedig a DVD-forgalmazás jelent jelentős bevételi forrást, s ez különösen a rajz-, a családi és kultfilmek esetében szembetűnő. A piaci stratégiát az ezredforduló óta ezen a területen is kidolgozták. A mintát 2001-ben a Shrek szolgáltatta, amelyet a moziforgalmazással párhuzamosan novemberben videón és DVD-n is megjelentettek. Amikor a filmet a legjobb rajzfilm kategóriájában jelölték az Oscar-díjra, az eladás e téren is megnőtt, a díjkiosztóig hétmilliót adtak el belőle, az ebből befolyó 110 millió a moziforgalmazás bevételeit is felülmúlta.

Emelkedő gázsik

Természetesen az Oscar-jelölésből, illetve -díjazásból nemcsak a gyártók és forgalmazók, de a színészek is profitálnak. A jelölés 1-1, a díjazás akár 5 millió dolláros gázsiemelkedést is jelenthet a fő kategóriákban (a legjobb férfi és női főszereplő). Még a legjobb férfi és női mellékszereplőnek is hozhat pluszpénzeket, de a többi kategória tagjait már elsősorban szakmai tudásuk, s nem a moziba csalogató közönségvonzó képességük (emelkedő népszerűségük) alapján árazza be a piac.

Az idei jelöltek a fentiekhez hasonlóan profitáltak a sikerből. A Bábelt és A királynőt például a jelölés után ötször annyi moziban kezdték vetíteni, mint korábban. Hasonlóképpen megnőtt az érdeklődés Clint Eastwood filmje (Levelek Ivo Dzsimából) iránt, amely a jelölésig még 10 millió dollárt sem jövedelmezett. Ugyancsak azt követően után ugrott 100 millió fölé A tégla (Martin Scorsese), A boldogság nyomában (Will Smith) vagy Az ördög Pradát visel (Meryl Streep) bevétele. Scorsese filmjét például a rendezővel kapcsolatos nagy médiafelhajtás miatt január végén 1453 moziban játszották, s a bevétel gyorsan elérte a 130 millió dollárt. A Dreamgirls is a kiemelt marketingnek köszönhette népszerűségét, mert bár nem jelölték a legjobb filmek közé, januárban mégis 2785 moziban játszották, s hat hét alatt a bevétel elérte a 79,3 millió dollárt. Ezeknek a filmeknek természetesen külföldön is azonnal megnőtt az ázsiója. A Leonardo Di Caprio nevével fémjelzett Véres gyémánt például 16 országban 13 milliós bevételt – Ausztráliában négy-, Dél-Koreában kétmilliót – eredményezett a jelölés utáni első héten. S a sikerspirál harmadik szakasza még csak most kezdődik, az Oscar-gála lezajlása után.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.