Pénzügy

Leleplezzük a bankkártyás vásárlásokat

Nemrégiben írtunk arról, hogy a Sberbanknál 10 millió forint feletti és 15 forintos kártyás vásárlás is történt. Kíváncsiak voltunk, hogy a többi banknál milyen extrém esetek fordulnak elő. Mivel volt ilyen tapasztalatunk, azt is firtattuk, jogos-e ha egy elfogadóhely azt mondja, hogy bizonyos összeg felett vagy alatt nem lehet kártyával fizetni.

A válaszokból úgy tűnik, sem alsó, sem felső határa nincs annak, hogy mennyit költhetünk a bankkártyánkkal. Ennek a kisebb és nagyobb összegű vásárlásoknál is lehet jelentősége, ugyanis tetemes összegeket fizethetünk ki, ha ragaszkodunk a készpénzezéshez.

Jó tudni: a legkisebb összeg is lehet kártyás

A Takarékbank azt közölte, hogy volt náluk mindössze 54 forintos vásárlás is. A CIB-nél 5 forintot is fizettek már kártyával, az OTP pedig azt válaszolta, a PayPass technológia terjedésével annak gyorsasága és kényelme miatt akár igen kis összegeket is kiegyenlítenek a kártyabirtokosok bankkártyájukkal.

A K&H, a CIB és a Budapest Bank is hangsúlyozta: nincs alsó határ náluk, bármilyen kis összeget fizethetünk kártyával.

Egyre jellemzőbb, hogy kis összegnél is kártyázunk

A válaszoló bankok mind azt írták, folyamatosan nő a kártyás fizetések száma, és a kis összegű vásárlásoké is. Az OTP-nél a tranzakciók túlnyomó része darabszám alapján mára kártyás vásárlás. A banknál már az 5000 forint feletti tranzakciókat is egyre gyakrabban egyérintéses módon egyenlítik ki. (Ilyenkor nem elég az érintés, a PIN kódunkat is meg kell adni.)

A Raiffeisen az érintős kártyák és azt elfogadó terminálok elterjedésével magyarázta, hogy több lett a kis összegű vásárlás, hozzátéve, hogy gyorsabb, kényelmesebb, mint a készpénzzel, apróval vagy visszajáróval bajlódni.

Fotó: Thinkstock

Betarthatnak-e a kereskedők?

Előfordult már önnel, hogy a boltos vagy a vendéglős azt mondta, ilyen kis összeget nem fizethet ki kártyával? Mi már nem egyszer belefutottunk abba, hogy közölték, csak készpénzt fogadnak el. Ami eléggé bosszantó, főleg, ha az embernél nincs – elég – pénz, hogy megvegye, amire szükség lehet. Adódik a kérdés, hogy ha 5 forintot is kifizettek már bankkártyával, akkor hogyan mondhat nemet a kasszás mondjuk ezer forint alatt? A válaszoló bankok szerint ez egyáltalán nem szabályos. A CIB leszögezte: a kereskedő nem határozhat meg minimum, illetve maximum összeget sem. Ezt a nemzetközi kártyatársaságok, illetve a bank is tiltja kártyaelfogadói üzletszabályzatában:

A kereskedő a kártyás fizetést nem kötheti minimum vagy maximum összeghez, a kártyát vásárlási értéktől függetlenül köteles elfogadni.

Az OTP Bank is kifejezetten tiltja a kereskedőknek, hogy a kártyás vásárlás lehetőségét minimum összeghez kössék. Ha ez mégis előfordul, akkor a kereskedő nem a szabályok szerint jár el – nyomatékosították.

A Raiffeisennél is hangsúlyozták, a kártyatársaságok szabályai szerint a kereskedő köteles elfogadni az adott logóval kibocsátott kártyákat, minden korlátozás nélkül. De bevallották, tapasztaltak már olyat, hogy egy kereskedő valamilyen megfontolásból nem fogadta el (vagy nem akarta elfogadni) a kártyát. Ilyen előfordult már külföldön és belföldön is. Pedig a nagy nemzetközi kártyatársasági rendszereknek éppen az egységes szabályrendszer alapján történő széleskörű kártyahasználat az előnye – jegyezték meg.


Előfordult-e már, hogy bizonyos összeget nem fizethetett ki kártyával?

Határ a csillagos ég?

Nézzük a legnagyobb, kártyával kifizetett összegeket! A Raiffeisennél nem a szélsőségek a jellemzőek, de a nagy összegű kártyás vásárlásra rengeteg példa van, egy több százezer forintos tv vásárlása, vagy egy drága külföldi utazás kifizetése kártyával ma már mindennapos.
A legnagyobb összeg a CIB-nél fordult elő: 25 millió forintért vásároltak egy kártyájukkal. Hogy mit, azt nem árulták el.

A Takarékbanknál a legnagyobb kártyás tranzakciós értéke 9,3 millió forint volt, igaz, nem lakossági, hanem üzleti kártyával. A legmagasabb összeg elfogadói hálózatukban 3 292 948 forint volt, egy magánorvosi rendelőben történt a vásárlás.

Felső korlát nincs, limit lehet

Ahogy legkisebb, úgy legnagyobb összeg sincs meghatározva a kártyás vásárlásoknál a bankoknál. Van azonban a maximumokkal kapcsolatban néhány részlet, amelyekkel nem árt tisztában lenni.

A CIB például azt írta, meghatározhatnak vásárlási limitet. Az ügyfél kérésére azonban a limitet átállíthatják korlátlanra. A vásárlási limit szabadon állítható, a készpénzfelvétel összegét a bank napi egymillió forintban maximalizálja.

A Budapest Bank kártyáinál is van napi vásárlási alaplimit. Ez lakossági betéti kártyáknál 100 000 forint, amit azonban az ügyfél módosíthat.

Abban az esetben, ha egy kártyatársaság logója ki van függesztve az elfogadóhelyen, összegtől függetlenül az adott termék vagy szolgáltatás ára kártyával kiegyenlíthető a kártyatársasági szabályok szerint – írta az OTP. Hozzátették: a kártyabirtokosok kártyahasználati szokásaikhoz igazítva, illetve biztonságuk érdekében napi vásárlási limitet tudnak meghatározni.

A Raiffeisennél is van napi kártyahasználati limit, és nemcsak a vásárlás összegére, hanem darabszámára is. Alapesetben ez felső korlátot jelent, de ha az ügyfél ennél nagyobb összegű vásárlást kíván végrehajtani, és azt előzetesen jelzi a banknak, akkor a rendkívüli, nagy összegű fizetések is rendezhetők a kártyával – ha a számlán vagy a hitelkeretben van rájuk fedezet.

Ha százezernél is többet spórolhat, az elég jó ok lehet?

Számos előny elhangzott már, ami a kártyás vásárlások felé billentheti a mérleget, de mi a helyzet a költségekkel?

Mennyit spórolhat valaki, ha egy 1 vagy 10 millió forintos vásárlást kártyával fizet ki, ahelyett, hogy felvenné a pénzt, és úgy fizetne készpénzben?A Takarékbanknál nem tudták megmondani, mennyit spórol az ügyfél, ha pénzfelvétel, majd későbbi készpénzes költés helyett kártyás tranzakcióval költ. Ez attól is függ, hogy milyen hirdetményt alkalmaz a pénztári felvétekre az adott takarékszövetkezet, de erről központilag nincsen információk.

A Budapest Bank sem írt konkrétumot, csak annyit, hogy a bankkártyás vásárlás, valamint a készpénzfelvételi tranzakciók díja függ az adott számlacsomagtól, illetve, hogy az ügyfél adott-e meg ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatot náluk. És még annyival megtoldották, hogy a kártyás vásárlás legtöbb számlacsomagjukban díjmentes, így ügyfeleik jobban járhatnak, ha kártyával fizetnek.

Az OTP mindenképpen javasolta, hogy ahol tudunk, inkább kártyával fizessünk. Biztonságosabb és kényelmesebb, mint a készpénz. 1 millió forint esetén a tranzakció helyétől függően (ATM, bankfiók, postahivatal) a készpénzfelvétel költsége akár több ezer forint is lehet.

A Raiffeisennél kártyatípustól is függ a költség. Vannak olyan kártyáik, amelyek a költések után pénzvisszatérítést biztosítanak az ügyfélnek, ami éves szinten akár 120 000 forint is lehet. Emellett aki partneri hálózatukban vásárol, az azonnali kedvezménnyel további 3-20 százalékot takaríthat meg. Megemlítették azt is, hogy a készpénzfelvételi díj elég jelentős lehet, kis összegnél aránytalanul magas, nagy összegnél viszont összegében sok. Kínos lehet, hogy kártyával 10 milliót nem is feltétlen tudnak egyszerre kiadni egy ügyfélnek, ATM-ben biztosan nem. Egy másik szempont a nagy összegű készpénz szállításának kockázata.

A K&H szerint a költség több tényezőtől függ:

  • hány részletben veszi fel az összeget,
  • bankfiókban vagy ATM-ből,
  • milyen számlacsomagban van?

Ezért írtak két példát:

  • Az ügyfél 1 millió forintot vesz fel a bankfiókban, azzal elsétál az üzletbe, ahol fizetni szeretne és kifizeti az 1 milliós vételárat. Az 1 millió forint bankfióki felvétele 15 253 forintjába kerül.
  • Az ügyfél 10 millió forintot vesz fel bankfiókban, azzal elsétál az üzletbe, ahol fizetni szeretne és kifizeti az 10 milliós vételárat. A 10 millió forint bankfióki felvétele 146 653 forintjába kerül.

Ha bankkártyával fizet az üzletben, akkor mindkét esetben megspórolja a készpénzfelvétel költségét is – tették hozzá.

A CIB az ATM-es, és a fióki készpénzfelvétel költségét is megírta.

  • Készpénzfelvétel költsége ATM-ből 1 millió forintnál: 1557 HUF
  • Készpénzfelvétel költsége ATM-ből 10 millió forintnál: 12 975 HUF (Itt megjegyezték, hogy a naponta felvehető maximumösszeg bankkártyával: egymillió forint. Szóval aki ezt a módot választaná, annak két hétig kellene csapolnia az ATM-et, hogy meglegyen a tízmillió forintja.)
  • Készpénzfelvétel költsége bankfiókban 1 millió forint esetén:  10 700 HUF
  • Készpénzfelvétel költése bankfiókban 10 millió forint esetén: 107 000 HUF

Ők is kiemelték, hogy a készpénzfelvétellel szemben a kártyás vásárlás a kártyabirtokos számára mindig díjmentes. És szintén hozzátették: a költséghatékonyság mellett a bankkártyás vásárlás biztonságosabb is, mint az, hogy nagy mennyiségű készpénzt tartsunk magunknál:ha a kártya elvész, vagy ellopják, azonnal letiltható, míg ha a készpénzzel történik ugyanez, az sajnos nem visszafordítható. A kártyás tranzakciók folyamatos nyomon követesére sms-értesítéseket lehet kérni, és a banknál arra is van lehetőség, hogy a mobilalkalmazást használó ügyfelek ingyenes push üzenetekben értesüljenek kártyás tranzakcióikról.

Mindig ingyenes a kártyás vásárlás. Vagy nem?

Aki figyelmesen olvasta az előző válaszokat, annak feltűnhetett, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem minden banknál lehet minden kártyás vásárlás ingyenes. Külön rákérdeztünk, hogy is van ez.

A válaszolók közül három bank jelezte, hogy az általuk kibocsátott kártyával mindig díjmentes a kártyás vásárlás: az OTP, a K&H és a CIB. A K&H-nál úgy látják, a töretlen növekedéshez az kell, hogy a bankkártyás vásárlásoknak ne legyen kapcsolódó díja. Az is segít, hogy a hitelkártyás költéseket sokszor a bankok pontgyűjtéssel és pénzjóváírással is ösztönzik.

A másik három válaszolónál nem ilyen egyértelmű a kártyás vásárlás díjmentessége. Megtudtuk, hogy van több takarékszövetkezet, amely a vásárlások után is díjat számol fel. A Budapest Banktól pedig azt írták, a jelenleg elérhető lakossági számlacsomagok nagy részében a bankkártyás vásárlás díjmentes. Ahol nem, ott a bankkártyás vásárlásokra vonatkozó tranzakciós illeték mértékének megfelelő díjat számítanak fel.

Az UniCredit Banknál pedig az a helyzet, hogy a lakossági bankkártyás vásárlások – összegtől függetlenül – akciósan díjmentesek. Igaz, az akciók már évek óta tartanak. Ennek megfelelően kártyás vásárlásokkal náluk is megspórolhatók a bankfióki vagy az ATM-s készpénzfelvétel díjai.

Átlagban ennyit költünk a kártyánkkal

  • Takarékbank: a 2016-s év adatai alapján a kibocsátói tranzakciók zöme az 5001-10 000 forint közötti sávba esett.
  • CIB lakossági költések: prémium bankkártyáknál 9314 forint, standard bankkártyáknál 6930 forint.
  • Budapest Bank: a kártyás vásárlások átlagos értéke lakossági betéti kártyák esetében 7 000 forint. A tranzakciók többsége 5 000 forint alatti tétel.
  • OTP: az MNB adatai szerint az átlagos kosárérték az utolsó negyedévben kb. 7500 forint
  • UniCredit: a vásárlások átlagos összege jellemzően együtt mozog a piaci átlaggal, 2016-ban mintegy 7 200 forint volt.

Akkor készpénz vagy kártya?

Végül arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják a bankok, hajlandók vagyunk-e még jobban elmozdulni a kártyás fizetések felé.

A K&H-nál elég beszédes adatot közöltek erre: tavaly októberig összesen 245,5 milliárd forintot költöttek bankkártyával az ügyfeleik, ami 27 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A bank szakértői szerint a kártyás tranzakcióknál bekövetkezett bővülés részben annak köszönhető, hogy 2016 első kilenc hónapjában országszerte 3 százalékkal nőtt az úgynevezett POS-terminálok száma, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen, 9 százalékkal emelkedett az érintéses elfogadóhelyek száma. Úgy vélik, a következő időszakban folytatódik a bankkártyás forgalom látványos növekedése. A bank szakértői szerint 20-25 százalékos lehet a bővülés 2017 végéig.

A CIB-nél az elmúlt 3 évben átlagosan (évről évre) 20 százalékos növekedés volt megfigyelhető a bank által kibocsátott kártyás vásárlások forgalmában és 22 százalékos növekedés a vásárlások darabszámában. Az ATM-használatban viszont nem volt jelentős változás az elmúlt 3 évben.

A Budapest Bank szerint ügyfeleik egyre szívesebben használják bankkártyájukat, legyen szó vásárlásról vagy ATM-es készpénzfelvételről. Azonban a kártyás vásárlásoknál nagyobb mértékű növekedést figyeltek meg, mint az ATM-es készpénzfelvételeknél, ami összefügghet az érintőkártyák elterjedésével.

Az OTP szerint a kártyabirtokosok egyre tudatosabban használják bankkártyájukat. Az egyérintéses technológia térhódítása pedig, annak kényelme, gyorsasága és biztonsága jelentősen támogatja és gyorsítja a folyamatot.

A Raiffeisentől is azt írták, hogy a kártyás fizetések volumene sokkal nagyobb mértékben nő, mint a kártyás készpénzfelvételeké. Náluk az idősebb korosztály körében is egyre inkább elterjedt a kártyás vásárlás. Egyre többen látják be a készpénznek azt a kellemetlen tulajdonságát, hogy ha elveszik az nem pótolható, míg a kártya letiltható. Még egy szempontot említettek, ami fontos lehet a tudatos vásárlók számára: a kivonatok alapján a költések egyszerűen követhetők, ellenőrizhetők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik