Úgy tűnik, az árfolyamgátasok kedvezménye, vagy más szóval „védettsége” a forintosítással mindenképpen megszűnik, előbb vagy utóbb. Bár a vonatkozó törvényben nem írják még le, de minden jel arra mutat, hogy a továbbiakban az árfolyamgát kedvezménye azoknak sem marad meg, akik nem élnek a forintosítás lehetőségével.
De mire számíthat a 171 ezer árfolyamgátas? Mi lesz, ha nem jelzi, hogy szeretne devizában maradni, és mit jelent számára, ha mégis emellett dönt? Erről kérdeztük a Bankmonitor.hu szakértőjét, Szabó Gergőt.
A fő szabály ugye az, hogy aki az elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül nem jelzi, hogy devizában szeretne maradni, annak a hitelét automatikusan forintosítani fogják a bankok. Nézzük, mi a helyzet, ha az árfolyamgátas nem jelez, vagyis elfogadja, hogy forintra váltsák a hitelét.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A forintosítás egy darabig még védettséget ad
Amennyiben az adós belemegy a forintosításba, az árfolyamkockázattól egészen biztosan megszabadul. (Hogy nyer-e ezzel, vagy sem, az már más kérdés. Attól függ, hogyan változik az árfolyam. Ha gyengül a forint, akkor nyer. Ha erősödik, akkor nem. És ezt ma még nem lehet előre tudni.)
Az elfogadott törvény szerint amíg tartott volna az árfolyamgát időszaka, addig garantálni kell azt is, hogy ne lehessen magasabb a visszatérítés és a forintosítás után a törlesztőrészlet, mint amennyi az árfolyamgát mellett volt – hívta fel a figyelmet Szabó Gergő. Azt is hozzátette, ehhez lehet, hogy futamidő-hosszabbításra lesz szükség. (Ami egyben azt is jelenti, hogy összességében nő a visszafizetendő összeg.) De hogy pontosan hogyan kell majd eljárni, annak részletei ma még nem ismertek.
Az pedig, hogy nem lehet magasabb a havi törlesztés, mint jelenleg, úgy is felfogható, hogy még egy darabig egyfajta védettséget kapnak az adósok. Mert a szakértő szerint arra is számíthatnak, hogy a későbbiekben (vagyis az eredeti 5 éves árfolyamgátas időszak lejárta után) ha a gyűjtőszámlán esetlegesen fennmaradt tartozást is el kell kezdeni törleszteni, akkor maximum 15 százalékkal emelkedhet az adós havi terhe (vagy ha ez nem biztosítható, akkor is az adós számára legkedvezőbb törlesztőrészletet kell alkalmazni).
Ezenkívül még egy dologra tért ki külön, amit nem árt tudni: ha a bank az árfolyamgátas időszak alatt jogosan emel kamatot, akkor az ellen nincs mit tenni. Vagyis ilyen úton mégiscsak nőhet a havi fizetendő.
Illusztráció: Thinkstock
Devizában maradva piaci árfolyamra számíthatnak
Annak, hogy valaki devizában maradjon, nemcsak az a feltétele, jelezze ezt a szándékát, hanem van egyéb, a törvényben lefektetett kritériuma is.
Ha az árfolyamgátas devizában marad, akkor a Bankmonitor.hu szakértője szerint arra kell számítania, hogy a gyűjtőszámlája meg fog szűnni (a banki visszatérítést elsősorban itt kell érvényesíteni ugyanis, és ez nagy valószínűséggel lenullázza az összeget).
A másik, hogy (bár ez egyelőre nincs benne a törvényben, de) az is nagyon valószínű, hogy az állam és a bankok sem fogják a továbbiakban a kamatkülönbözetet állni az adós helyett. Szabó Gergő szerint ugyan ma még nem egyértelmű a helyzet, de szakmai körökben arra számítanak, hogy egy módosítóval ez is bekerül majd a törvény szövegébe.
Ez pedig azt jelentheti, hogy nem rögzített, hanem piaci árfolyamon megy majd tovább a törlesztés, mindenféle eddig kapott kedvezmény nélkül. Ami jókora törlesztőrészlet-növekedést jelenthet egyik napról a másikra. Hiszen ha így lesz, akkor a rögzített 180 forintos CHF és 250 forintos EUR árfolyam helyett az éppen aktuális alapján kell majd tovább fizetni. Svájci franknál ez jelenleg 256 forint, eurónál pedig 307 forint. Az ebből eredő törlesztőrészlet-emelkedést azonban mérsékelni fogja egyrészt a visszatérítés összege, másrészt pedig a jogos kamatszint helyreállítása.
Lényegében megszűnik az árfolyamgát
Az NGM-nél is érdeklődtünk, mi lesz az árfolyamgát sorsa. Azt a választ kaptuk, hogy lényegében megszűnik a forintosítással. A gyűjtőszámla pedig csak néhány kivételes esetben marad fenn a kifutásig.
