Nem megy át a választási bizottságon a Nyugdíjas Parlament népszavazási kezdeményezése a legkisebb nyugdíjak emeléséről – vetíti előre a Della adásában Simonovits András nyugdíjszakértő. A kezdeményezés – amely szerint a legkisebb adható nyugdíj jelenleg 28 500 forintos összegét 140 ezer forintra, a KSH által számolt létminimumra kellene emelni – ugyanis abba az alkotmányos elvbe ütközik, mely szerint a költségvetést érintő ügyekben nem lehet népszavazást kiírni. Vendégünk szerint ezzel együtt foglalkozni kell a témával: javaslata szerint 110 ezer forinttól indulhatnának a nyugdíjak, és felette 170 ezer forintig lenne érdemes „kisimítani” a járandóságokat.
Az Otthon Start Program, amely 3 százalékos fix kamat mellett és korhatár megkötése nélkül kínál kedvezményes lakáshitelt, szerinte nem fogja megmozgatni a 65 év felettieket, mert az ő élethelyzetükben a lakhatás jellemzően megoldott. Számukra egy felújítási program lenne a jó ajánlat.
A nyugdíjas társadalom szétszakadásáról is beszéltünk, amit az induló és a régebben megállapított nyugdíjak egyre nagyobb különbsége okoz. Vendégünk arra hívta fel a figyelmet, hogy viszonylag kevés információval rendelkezünk az induló nyugdíjak összegéről, mint mondta, titkolják az adatokat, amelyek segítenék az összehasonlíthatóságot. Saját kalkulációi szerint
Téma volt a nyugdíjas inflációs számítások megbízhatósága, a jövedelmi szintek szerinti inflációs érzékelés megalapozottsága, és Simonovits András a magánnyugdíjpénztári vagyon államhoz visszatereléséről is kifejtette a véleményét. Elmondta azt is, miért beszélné le Magyar Pétert a Férfiak40 program bevezetéséről, miért nem látja tartós megoldásnak a nyugdíjcélú megtakarítások rendszerét, és arról is beszéltünk, indokolt-e a nyugdíjkorhatár emelése.
