A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) érti a kormány gazdaságpolitikai szándékait, de azt fontosnak tartja – és erre rendre fel is hívják a kormányzat figyelmét –, hogy a piaci folyamatokra az európai uniós jogi normáknak megfelelően próbáljon hatni az Orbán-kormány. „Azt nem tartjuk helyes útnak, ha ez valamilyen nyomás alatt történik” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy az osztrák SPAR-hoz hasonlóan más, a magyar kiskereskedelemben érdekelt, külföldi tulajdonban lévő vállalat is jogi útra tereli az ügyét, de hangsúlyozta, hogy ez a legvégső lépés lehet a vitarendezés során.
Az itteni német vállalatok most valamivel bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint tavaly ősszel – osztotta meg a kamara tavaszi konjunktúrajelentésének előzetes eredményét vendégünk (a végleges jelentésre áprilisig várni kell). Az idei évet az „óvatos optimizmus” jellemzi (ez konyhanyelven azt jelenti, hogy „legyünk már túl rajta valahogy”), s igazából a 2025-ös évtől várnak érdemi fellendülést a tagvállalatok. Rossz hír Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára, hogy főleg
Az már korábban kiderült a vállalatok visszajelzéseiből, hogy a legnagyobb problémának a kereslet hiányát és a szűkös munkaerő-kínálatot tartják. Ez egybecseng a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn publikált jelentésével, amely szerint nem a forrásköltségek határozzák meg elsősorban a cégek beruházási kedvét, hanem a kereslet alakulása. Ezzel az állásponttal vitatkozik a kormány, amely szerint a magas hitelkamatok bénítják a gazdasági növekedést. A német kamara ezek szerint az MNB-vel egyező véleményen van, még úgy is, hogy több tagvállalatuk külföldről finanszírozza magát.
Más ügyben sincs fedésben a német kamara és a kormány tudása.
ahogy arról több miniszter is beszélt. Persze fontos szempont a költséghatékonyság, de az összeszereléshez szükséges akkuk beszerzése megoldható a környező országokból, például Szlovákiából is – hívja fel a figyelmet a beszállítók földrajzi közelségének relatív voltára a kommunikációs vezető. Szerinte az atipikus foglalkoztatási formák (például részmunkaidő) kiterjesztésével lehetne javítani a munkaerő-kínálaton, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó számos bejelentési kötelezettség felszámolásával lehetne gyéríteni a bürokrácián. Javaslataikat el fogják juttatni az Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahol egy újabb versenyképességi csomagot raknak össze.
∗
Arra kérjük nézőinket, hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.
