Visszamenőleg nem lehet büntetni azokat, akik beruháztak, és a döntésük idején érvényes szabályozás alapján számított megtérülés alapján döntöttek napelemes rendszer telepítéséről
– reagált Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke arra a napokban kipattant hírre, hogy az Energiaügyi Minisztériumban (EM) átszabják a napelemes elszámolási rendszert. Márpedig az eddig napvilágot látott, a minisztérium válaszát idéző hírből úgy fest, a háztartási naperőművekkel áramot termelők számára
- megszűnik a jelenlegi, éves szaldóelszámolás,
- helyette havi vagy negyedórás elszámolás jöhet,
- valószínűleg az egyetemes szolgáltatás kategóriájában maradnak a napelemesek,
- „reális” áron történik az áram átadása és vételezése,
- a változást pedig 2024. január 1-jétől életbe kell léptetni az Európai Unió előírásai miatt.
Az alelnök előrebocsátotta, hogy egyelőre csupán egy újságcikkben hivatkozott nyilatkozatot láttunk, ami nem tartalmaz olyan konkrétumokat, amelyekből számolni lehetne, majd csak a Magyar Közlönyben megjelent hivatalos elszámolási szabályok alapján értékelhető a hatás.
Napelemstop és beruházási boom
A Világgazdaság cikkéből arra lehet következtetni, hogy az éves elszámolás megszüntetésével érintett kör több mint 200 ezer háztartás – ennyien ruháztak be eddig összesen napelem telepítésbe.
Különösen azután pörgött fel a beruházási láz, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a 2022. október 31-éig igénylők még csatlakozhatnak a hálózatra, a többiek viszont a maguk által termelt áram felhasználására szorítkozhatnak. Ezt mindenki úgy fordította, hogy az október végéig igényüket bejelentők számára még lesz szaldóelszámolás, az erről lecsúszóknak már nem.
Három évre való igény futott be a határidőig az áramszolgáltatókhoz és szerelőcégekhez, így már 2023-ra meglett a 200 ezres háztartási erőműszám, amit a kormány 2030-ig tűzött ki célul. Sőt néhány napja a minisztérium azt közölte, hogy már 215 ezernél is több a háztartási méretű erőmű, az összkapacitásuk pedig meghaladja a 2000 megawattot.
Ha a háztartás többet termelt, akkor visszafizet neki a szolgáltató, ha többet használt fel a megtermeltnél, akkor befizeti a különbözetet.
4,39 forint egy kilowattóra áram, maradhat?
Kétségtelenül kedvezményes ez a megoldás, hiszen a rezsicsökkentett lakossági tarifával számolnak, ráadásul rendszerhasználati díjat sem kell fizetni a hálózatba táplált mennyiség után. Ez támogatásnak fogható fel. Igaz, hogy a másik oldalon mindössze 5 forint körüli áramdíjat kapott a tavalyi többlettermelésért a kuncsaft, és ebből még a személyi jövedelemadó is lejön a keletkezett jövedelem után. A torz tarifarendszer miatt a rendszerhasználati díj aránytalanul magas: az áramdíj többszörösére emelték, áfa nélkül 23,4 forint. Az arányok pedig egyre torzulnak, legalábbis az E.ON ellátókörzetében júliusban telepített napelemrendszernél a szerződésben az áramért már csak 4,39 forint/kilowattóra szerepel.
Ez a felállás aligha maradhat így, különben egészen furcsa helyzetek állhatnának elő. Például ha valaki többletet termel be a hálózatba, ezért leszámlázzák neki az áramdíjat, a továbbításért pedig felszámítják az ennek többszörösére rúgó rendszerhasználati díjat, akkor megeshet, hogy az átadott áram mellé még fizetnie is kell. Egy napsütötte júliusi napon egy 12 napelemes (évi bő 5000 kWh-ra belőtt) rendszerrel 20–30 kWh túltermelés simán összejöhet, a saját fogyasztásától függően akár napi 500 forint is lehet a befizetni való. Ha a havi elszámolást nézzük a példánkban, a nyári hónapokban 500–700 kWh energia „elhelyezéséről” kellene gondoskodni, miközben a téli hónapokban jó, ha 100 kWh áram termelődik, akkor pedig vásárolni kell.
Az éves elszámolás legnagyobb előnye az, hogy a nyári, napsütéses hónapokban megtermelt energiát a hálózat befogadja, hosszútávú tárolóként úgymond ingyen tárolja, és az ennek megfelelő többletmennyiséget a napelemes rendszer tulajdonosa télen fel tudja használni. Ezt a hálózat nélkül nem tudná megtenni, még további milliós beruházással, saját akkumulátor telepítésével sem lehet 1–2 napnál tovább tárolni az áramot. Ez jelentős előnyt biztosít a háztartási kiserőmű tulajdonosok számára a többi előfizetővel összehasonlítva. Az EU idevágó irányelve pedig tiltja, hogy a végfelhasználók között különbséget tegyenek, nem engedi az egyes felhasználócsoportok közötti keresztfinanszírozást, ahogy az energiatermelésben nyújtott bármiféle támogatást sem. Ennyiben tehát nem légből kapott az uniós előírásokra hivatkozni. Más kérdés, hogy az RRF, az unió helyreállítási programjának forrásaihoz számos feltételt kellene teljesíteni, például fel kéne oldani a szélerőművek telepítését ellehetetlenítő korlátozást, ám a magyar kormány az ez ügyben vállalt határidőt nem tartotta be.
A kiszámíthatóságot reklamálják, nem a bruttó elszámolást
Az MNNSZ-nek nincs gondja a nettó elszámolás megszüntetésével és helyette a bruttó elszámolás bevezetésével, vagyis azzal, hogy rövidebb időközönként (például havonta) és a teljes költséget figyelembe véve számoljon el a fogyasztó és az áramszolgáltató, azonban a szabályozástól átláthatóságot és kiszámíthatóságot várnának el. A szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy akik a beruházásukat már megvalósították, abban a tudatban, hogy rájuk az éves szaldóelszámolás vonatkozik, azokat átsorolják egy másik rendszerbe. Szilágyi László szerint az lenne a korrekt, ha csak az új szabályozás kihirdetése után, az abban foglalt feltételek ismeretében hozott beruházási döntésekre, projektekre alkalmaznák az új elszámolást. Az új belépők tudják csak ugyanis a beruházásaikat az új feltételekhez igazítani, dönteni arról, hogy érdemes-e belefogni, míg ez a lehetőség nem adott annak, aki már beleöntötte a pénzét a projektbe – érvelt.
Egy napelemes rendszer telepítésekor családonként, háztartásonként több milliós beruházásról van szó. Olyan kérdésekről kell dönteni, hogy mekkora áramtermelő kapacitáshoz szerezzenek be invertert, hány napelemet telepítsenek a tetőre, az egész fűtésrendszert átállítsák-e elektromos áramra, szerezzenek-e be szintén több millió forintért hőszivattyút, esetleg alakítsák át a fűtőtesteket, verjék-e szét az egész lakást az átálláshoz.
Ehhez képest évek óta bizonytalanságban tartják a napelemes beruházókat:
- Gulyás Gergely 2022 októberében bejelentette a napelemstopot arra hivatkozva, hogy nem bírja a hálózat a megnövekedett terhelést. Aki azonban még október 31-éig bejelenti a telepítési igényét, az csatlakozhat, és a szaldóelszámolást élvezheti.
- Később egy rendelet kapcsán tört ki pánik, a szakma egy része úgy értelmezte, hogy a szaldóelszámolás megszűnése mindenkire vonatkozik a telepítés időpontjától függetlenül, mások szerint csak a 2022. október vége utáni projektekre.
- Közben újabb 200 milliárd forintos támogatott napelemprogramot helyeztek kilátásba.
- A minisztérium a napokban bejelentette, hogy a napelemstopot az idén októbertől fokozatosan feloldják.
- A hálózatra tehát rá lehet csatlakozni a helyi hálózati viszonyoktól függően, ugyanakkor nem világos, milyen kondíciókkal, hiszen 2024-től megszűnik az éves szaldóelszámolás.
Mindeközben a helyreállítási alapból Magyarországra jutó eurómilliárdok felhasználására készült forgatókönyvből úgy tűnt, a kormány a megújuló energiatermelésre helyezné a hangsúlyt. A tervben a források nagyobb részét a hálózatfejlesztésekre szánták, amik lehetővé teszik a további napelemes beruházásokat, emellett alapvetően rászorulók kapnának támogatást napelem-hőszivattyús kombinált rendszerek kialakítására. A tervből egyébként az árammal működő hőszivattyúk felfuttatása olvasható ki, 2030-ra 400 megawattnyi lakossági beépített kapacitásról van szó a dokumentumban. Ezeken kívül a kormányzat kilátásba helyezett a lakosság számára a korábbi 200 milliárd forintos napelemtelepítési pályázat mellé egy újabb, hasonló méretű pályázatot is. Igaz, közben nem sikerült megállapodni az uniós forrásról, és a már odaítélt pályázatok is bukdácsoltak, mint megírtuk, mindenki bukott az elhúzódó projekten.
Meggyőztek, hogy nyolc év alatt megtérül
Bár régóta lebegtették, hogy a háztartási kiserőművek számára egyszer véget ér az éves szaldóelszámolás, és az is beharangozták, hogy a támogatással megvalósuló beruházásokhoz nem jár majd, de hogy a korábbi magánerős beruházások esetében is megszűnhet ez a lehetőség, mellbe vágta a napelemeseket. Akkor is, ha
„Három évvel ezelőtt telepítettünk a kétgenerációs családi házunk tetejére napelemes rendszert, mert meggyőztek bennünket, hogy nyolc év alatt megtérül, azután élvezzük a lenullázott villanyszámlát, és még jót is teszünk a környezetnek. Most ott tartunk, hogy a saját pénzünkből megcsináltuk a rendszert, és nemhogy nyolc év alatt nem térül meg, de még az is lehet, hogy fizethetünk az áramért” – összegezte lapunk egyik olvasója a család kétmilliós beruházásának kilátásait.
Az energia-veszélyhelyzet kihirdetése után, a pánikvásárlás időszakában napelemes rendszerbe beruházó másik kiserőmű-tulajdonos annyit mondott: célja a gázfűtés kiváltása volt, fűtésre optimalizált klímákra akart átállni. A napelemes piacon elszállt árak miatt már a tavalyi megrendeléskor úgy számolt, hogy a rezsicsökkentett gázárak és az alacsony fogyasztása miatt úgy 15 év alatt térülne meg a beruházása. Az elszámolás esetleges megváltozása számára azt jelenti, hogy valószínűleg marad a gáznál, leállítja a klímavásárlást, és még az is megfordult a fejében, hogy leszerelteti az egész rendszert. Inkább vesszen hárommillió forint, mint hogy a következő években fizetnie kelljen az időnként az áramtőzsdén negatívba forduló áramárak miatt, miközben beszolgáltatja a megtermelt többletet – mondta. A piaci árak alkalmazása ugyanis azt is jelentheti, hogy napsütéses napokon egyre gyakrabban megesik, hogy a termelőnek kell fizetnie azért, hogy valaki megvegye tőle az áramot.
Beszéltünk ugyanakkor olyan felhasználóval is, aki rombolás helyett inkább azon gondolkodik, hogyan dobhatná piacra a többletét, hogy a legtöbb pénzt hozza ki belőle. Mások abban bíznak rendületlenül, amit a napelemszerelő cégek ismételgetnek az ügyfeleiknek, hogy a már befejezett rendszereknél az üzembe helyezés után számított tíz évig megmarad a szaldó. Az is lehetséges, hogy állja a szavát a kormányzat, és megmarad a szaldó, csak éppen nem éves lesz, hanem havi.
Megpróbáltunk tiszta vizet önteni a pohárba, megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot:
- az éves szaldó megszűnése milyen kört érint,
- minden háztartási kiserőmű-tulajdonos búcsút mondhat-e ennek az elszámolási formának,
- vagy csak a 2022. október 31. után megkezdett projektek gazdái,
Az MNNSZ többször jelezte az Energiaügyi Minisztériumnak, hogy szeretne részt venni a szaldóelszámolás újraszabályozásának szakmai munkájában, eddig azonban nem jártak sikerrel. Annyit tudtak meg, hogy a tárca egy szakértői csoporttal dolgozik az új elszámolási rendszeren, de a napelemes szakmát reprezentáló szövetségnél nem tudnak olyan szakértőről, akit bevettek a csapatba. Ilyen módon tehát az új elképzelésekről közvetlen információjuk nincs, az említett minisztériumi nyilatkozat pedig több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Nem tudni például, hogy
- milyen időszakra vonatkozik az elszámolás, havi, negyedórás vagy más intervallumra,
- milyen áramátvételi árakkal számolnak, fix tarifa lesz vagy piaci árhoz igazodnak majd, és ha az utóbbi, akkor milyenhez,
- milyen rendszerhasználati díjjal számolnak a jelenlegihez képest.
A sok ismeretlen ellenére az előrevetíthető, kinek lehet előnyös, és kinek a számára jár nagyobb hátránnyal az éves elszámolásról történő átállás. Ott éri meg továbbra is a napelemes termelés, ahol a megtermelés idejében azonnal fel is használják az áramot, tehát például nagy teljesítményű klímákkal felszerelt munkahelyeken, irodaparkokban, gyártást végző kis és közepes vállalkozások üzemeiben – sorolta a MNNSZ alelnöke.
Ugyanakkor úgy véli, bár nem kizárt jó bruttó elszámolást kidolgozni,
Azokat kevésbé, amelyeknél a hőszigetelés megtörtént, és korszerű berendezéseket, például hőszivattyút szereztek be, mert ugyan áramot kell vásárolniuk télen, de kisebb az energiaszükségletük. Nagy bajba azok kerülhetnek a napelemes elszámolás átalakítása miatt, akik hagyományos berendezésekkel oldották meg a fűtést, például elektromos kazánra, fűtőszőnyegre vagy fűtőpanelekre alapoztak, arra számítva, hogy a napelemekkel nyáron megtermelt árammennyiség elegendő a viszonylag nagyobb fogyasztású berendezések működtetéséhez. Nekik sok áramot kellene vásárolniuk az új felállásban.
Ugyanakkor pozitív hozadéka is lehet az új szabályozásnak, például hogy a felhasználási szokásainkat hozzáigazítjuk az energiaellátáshoz. Magyarul akkor kapcsoljuk be a fogyasztókat, amikor a legolcsóbb energia áll rendelkezésre – említette meg az alelnök.
Szilágyi László úgy véli, a napenergiára alapozott beruházásokat az import és a gázmotoros termelés elé kellene helyezni. Miközben diadaljelentések jelennek meg arról, hogy az ipari méretű naperőművek termelése (nem beleértve a háztartási erőműveket) bizonyos napokon már veri a Paksi Atomerőmű teljesítményét, az ipari naperőművek beépített kapacitása júniusra felülmúlta a 3000 megawattot, az erőműberuházások az utóbbi időben elakadtak. Három évvel ezelőtt lényegében leállt a fejlesztések engedélyezése, több mint 1000 megawattórányi kapacitás vár azóta hiába. A hivatalos indok a hálózatfejlesztések elmaradása volt, amit a szakmai szervezetek már egy évtizede jeleztek, ennek ellenére nem orvosolták a problémát. A következmény a szakmában érzékelhető, Szilágyi tömeges elbocsátásokról, cégek profilváltásáról beszélt a 24.hu-nak.
