Bár tavaly szeptember óta élnek az új kata szabályai, úgy tűnik, maradt még olyan kérdés, amire nincs egyértelmű válasz. Ami biztos, hogy a katások már csak magánszemélyeknek nyújthatnak szolgáltatást. De mi a helyzet akkor, ha a szolgáltatást ugyan egy magánszemélynek nyújtja a katás, ám a számlát az egészségpénztárára (EP) kéri az ügyfél azért, hogy igénybe vehesse a 20 százalékos adójóváírást – ahogy korábban is tette. Úgy tűnik, nem csak a katásoknak, hanem az egészségpénztári tagoknak is keresztbe tett a kormány az új katával.
Mintha a NAV is hezitálna
Fő szabályként az egészségpénztár csak akkor fogadhatja be a számlát a vele szerződött szolgáltatótól, ha azon a pénztár neve szerepel vevőként, és fel van tüntetve a szolgáltatást igénybe vevő pénztártag (vagy kedvezményezett közeli hozzátartozó) neve, azonosítója is. Adójóváírás pedig csak akkor lehetséges, ha a pénztár befogadta a számlát. De kiadhatja-e a katás vállalkozó az EP-számlát anélkül, hogy azt kockáztatná: esetleg kizárják a katából? Megengedett-e, hogy katástól egészségpénztárban elszámolható szolgáltatást (egészségügyi, jóléti, egészségmegőrző, betegségmegelőző stb.) vegyen igénybe a pénztártag, például
- gyógytornászhoz,
- gyógymasszőrhöz,
- csontkovácshoz,
- fogorvoshoz,
- fogtechnikushoz
járjon, és EP-s számlát kapjon a katástól?
Beszéltünk olyan szolgáltatóval, akinek NAV-os állásfoglalása van róla, hogy megengedett, ennek ellenére az első EP-s számlái után (idén) olyan levelet kapott az adóhatóságtól, melyben értesítették: a szóban forgó számlái miatt megszüntetik a katás státuszát. Elmondása szerint ez eddig ugyan nem történt meg, de attól tart, hogy végül valóban ki fogják zárni. Azóta kénytelen volt közölni az egészségpénztári ügyfeleivel, hogy nem mer nekik EP-s számlát kiállítani, így viszont az érintett kuncsaftjai nem tudják igénybe venni a kifizetett szolgáltatás után az szja-visszatérítést. Vagyis az ügyfelek pénztől esnek el, a katás vállalkozó pedig ügyfelektől, amennyiben lecserélik őt egy nem katás vállalkozóra.
A NAV-ot kérdeztük, mi a jogkövető magatartás, ám nem válaszoltak, állásfoglalásukat azonban megtaláltuk a világhálón. Kiderült, kulcskérdés, hogy egészségpénztári szempontból vevő-e az, aki megvásárolja az egészségügyi szolgáltatást.
Eltérő szabályok a számlázásnál
A kiindulás az, hogy a tag vagy a munkáltatója fizet be az egészségpénztári számlára, de az egészségpénztár a szolgáltatóval áll szerződésben, így az egészségpénztári szolgáltatónak az ügyletről az egészségpénztár (mint vevő) részére kell kiállítania számlát. Ez annak ellenére is így van, hogy a szolgáltatást (természetéből fakadóan) csak magánszemély veheti igénybe. A pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ebben a jogviszonyban ugyanis
Mégis van olyan eset, amikor a magánszemély nevére lehet kiállítani a számlát. Ez akkor lehetséges, amikor a vonatkozó jogszabályok alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre, például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén. Ilyenkor is el kell azonban juttatni a (magánszemély nevére kiállított) számlát a pénztárnak ahhoz, hogy igénybe lehessen venni az szja-visszatérítést.
NAV: a fizetés módjától függ, belefér-e a katába
Ami a katás szolgáltatásokat illeti, arra kell figyelni, hogy a katatörvény alapján megszűnik az egyéni vállalkozó új kataalanyisága, ha kifizetőtől (jogi személy, szervezet, vállalkozó, tehát például egészségpénztár) szerez bevételt. Az adóhatóság szerint innen nézve annak van jelentősége, hogy ki juttatja a bevételt az egyéni vállalkozónak. Példával is érzékeltetik, hogyan kell ezt érteni.
- Ha a pénztártag által vásárolt terméket, igénybe vett szolgáltatást az egészségpénztár (mint kifizető) fizeti ki a kisadózó szolgáltatónak, akkor ez az új kataalanyiság megszűnését eredményezi.
Ez történik például akkor, ha az egészségpénztári tag egészségpénztári kártyájával vásárol a katás vállalkozónál, vagy, ha a pénztár utalja át a szolgáltatónak a díjat. Erre tehát nemet kell mondania a katás vállalkozónak, ha nem akarja veszélybe sodorni az adózási státuszát.
- Ha viszont a pénztártag készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet a szolgáltatónál (például mert nincs nála az egészségpénztári kártya, vagy a szolgáltató nem fogadja azt el, vagy nincs elég fedezet a pénztári számlán), és számlát kér a szolgáltatótól, akkor az egészségpénztár nem a szolgáltatónak, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, a szolgáltatás ellenértékét – írta a NAV az állásfoglalásában.
Ez az, amit úgy értelmezett az állásfoglalást kikérő katás szolgáltató, hogy készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén kiállíthatja az EP-s számlát, ami alapján a pénztár kifizeti majd a pénztártagnak a szolgáltatás ellenértékét. Csakhogy a NAV – úgy tűnik –, mégsem fogadta el ezt a gyakorlatot, hiszen miután a katás készpénzes, illetve bankkártyás vásárlás után EP-s számlákat állított ki (a pénztárt jelölve meg vevőnek), megkapta a NAV-os levelet, hogy ki fogják zárni a katából.
A Pénzügyminisztérium így látja
A NAV-os állásfoglaláshoz képest a Pénzügyminisztérium másképp ítéli meg a kérdést. Azt írták, ha az egészségpénztári számla terhére vásárol a magánszemély egészségügyi szolgáltatást vagy terméket, akkor áfa szempontjából irreleváns, hogy technikailag ez hogyan zajlik, készpénzben vagy bankkártyával fizetve, közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak fizet-e. Ez a körülmény a PM szerint nem változtat azon, hogy a számlát az egészségügyi szolgáltatónak az egészségpénztár felé kell kiállítania. Ilyenkor is az egészségpénztár áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást csak magánszemély veheti igénybe. A pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ezért ebben a jogviszonyban sem vevő, hanem kedvezményezett. Így
A számlázás szempontjából kivételt csak a kiindulópontban említett ügyletek (például gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-vásárlás) képeznek. Ilyenkor a pénztártag készpénzzel, bankkártyával vagy egészségkártyával fizet, ám a PM szerint ebben esetben a kereskedő/szolgáltató nem kifizetőtől szerez bevételt. És, mint fentebb írtuk, kizárólag ebben az esetben az egészségpénztár befogadja a magánszemély nevére kiállított számlát.
Választásra kényszerítik a pénztártagokat
Miért fura ez az egész? Az egészségpénztári számlán attól lesz pénz, hogy a magánszemély befizet rá, vagy a munkáltatója juttatásként utal, illetve a magánszemély költései után kapható adó-visszatérítésből. A számla a pénztártag tulajdona, ő rendelkezhet felette. Sőt, a jogszabály szerint minden pénztártag egyben a pénztár tulajdonosa is. A számlán lévő pénzét a pénztártag (vagy kedvezményezett közeli hozzátartozója) szabadon költheti olyan termékekre, szolgáltatásokra, célokra, amelyeket a jogszabály rögzít.
Az új katatörvénnyel azonban korlátozódik a pénztártag vásárlási joga, választás elé állították, ha katás szolgáltatóhoz jár. Vagy marad nála, és beletörődik, hogy nem fizethet az egészségpénztári számlájáról, illetve lemond az adó-visszatérítésről, vagy keres olyan szolgáltatót, aki nem katás. Miközben a NAV GYIK-je szerint a munkáltatói juttatásként kapható SZÉP-kártyával költhet katásnál is.
