Az érvényben lévő szabályok alapján év végéig kell bejelenteni a kutakat, de lassan eltelik az év egyharmada. Beleférünk-e még a határidőbe, ha jogkövetők szeretnénk lenni? A Kútengedélyezés.hu szerint a jegyzői hatáskörben engedélyeztethető kutaknál legalább 3 hónapot kell számolni az eljárás végigvitelére.
Fél év is lehet az engedélyeztetés
Az ásott vagy fúrt kutak akkor tartoznak a jegyző hatáskörébe, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet,
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
- 500 köbméter/év vízigénybevétel alatti,
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
- magánszemély a kérelmező,
- a vízkivétel a házi ivóvízigény és/vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja,
- és a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Maga a jegyzői engedélyeztetés díjmentes. Ásott kutaknál a fenti feltételek mellett nem kell hozzá kútfúró szakember által készített dokumentáció, fúrt kutaknál azonban igen. Amennyiben a kút nem felel meg valamelyik fenti feltételnek, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelem az illetékes. A mezőgazdasági öntözési célú talajvízkutak engedélyeztetésével a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) lehet fordulni.
Ha dokumentáció is kell, akkor attól is függ az időigény, hogy a szakember mikor tud kimenni felmérni a kutat, illetve vállalni a dokumentáció elkészítését. Szakembernévjegyzék nincs, de például a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) oldalán található taglista adhat támpontot.
A dokumentáció elkészítéséhez szükséges a helyszíni szemle, a kút felmérése – ez nagyjából fél–egy órát vesz igénybe. A jegyzői eljárási idő maximum 60 nap. Arra is kell számítani, hogyha a dokumentáció hiányos, a jegyző hiánypótlási felszólítást ad ki, így amiatt is húzódhat az engedély kiadása. Ha minden rendben, a jegyző határozatot küld a kút engedélyezéséről a kúttulajdonosnak. Arra azonban számítanunk kell, hogy amint közeledünk a határidőhöz, a szakemberek és a hatóságok is egyre leterheltebbek lesznek, így egyre több időbe fog telni az engedélyeztetés.
Ha a lakossági kút vízbázisvédelmi területet érint, az engedélyezés a katasztrófavédelem hatásköre – ilyenkor a kútengedélyeztetés akár fél év is lehet. Hogy a kút érint-e vízbázisvédelmi területet, azt a helyi önkormányzattól vagy a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól, illetve katasztrófavédelmi igazgatóságtól lehet megtudni.
Változás jöhet a kútszabályozásban
Aki határidőre nem engedélyezteti az illegálisan létesített kutat, arra vízgazdálkodási bírságot vethetnek ki az építmény értékének 80 százalékáig (természetes személyre maximum 300 ezer forintig). A bírságot egyszer kell megfizetni, és egyúttal számítani lehet arra, hogy kötelezik a kúttulajdonost az engedélyeztetésre. Így, aki elmulasztja a kötelességét az év végéig, azt a bírság és a dokumentáció kiállításának díja is terhelni fogja. Feltéve, hogy marad a jelenlegi előírás.
Nagy István agrárminiszter egy hete úgy nyilatkozott, hogy szerinte a „lakosságvegzáló” bejelentéstől, engedélyeztetéstől el kell tekinteni, ha valaki alapvetően a kiskertjét locsolgatja a kútból. Jelezte, hogy ilyen értelmű javaslatot tennének le a kormány elé. A háztartási kutak egyébként a Belügyminisztérium alá tartoznak (ezt az agrárminiszter is elmondta), ezért megkérdeztük a BM-től, mit szólnak Nagy István felvetéséhez. Némileg elhárítva a konkrét kérdésünket azt válaszolták, hogy
a háztartási célú vízigényt kielégítő kutak létesítésével, átalakításával, üzemeltetésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll.
Vagyis, úgy tűnik, változás jöhet a kútszabályozásban. De mivel még nem tudjuk, pontosan mi változik, nézzük meg, mi történik, ha a kút nem felel meg a most előírt engedélyeztetés során. Erre ugyanis elég nagy az esély.
Több százezer kút csúszhat el az engedélyeztetésnél
Mi történik, ha a kútengedélyeztetés során derül ki, hogy nem megfelelő a kút állapota, például a kontár, szabálytalan kivitelezés miatt? A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete honlapján ismertetik, jellemzően miről lehet felismerni a kontár kivitelezést. Például
- hogy mélyebbre fúrnak, mint szükséges (hogy nagyobb kivitelezési díjat kérhessenek),
- hogy silány csövet építenek be,
- hogy nem szigetelnek a cső körül (utóbbiak miatt elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek),
- vagy, ami talán a legnyilvánvalóbb, hogy nem adnak számlát.
Az MVE elnöke, Rózsa Attila a 24.hu-nak azt mondta, jogszabály szerint csak olyan kutak kaphatnak engedélyt, amelyek biztosítják a felszín alatti vizek védelmét, vagyis kialakításuk révén nem szennyezik azokat, műszaki szempontból hosszú távú, biztonságos működést tesznek lehetővé.
A felszín alatti vízkincs megóvása érdekében a megnyugtató megoldás az lenne, ha a rossz kialakítású vagy rossz állapotban lévő kutakat megszüntetnék. Kicsi azonban a valószínűsége, hogy országosan akár több százezer kút megszüntetéséről (eltömedékeléséről) döntenének a hatóságok – tette hozzá Rózsa Attila.
Ebből nem lesz kútkifehéredés
Hét éve tart az utólagos kútengedélyezési procedúra, 2016-ban 2018 év végi határidőt szabtak meg, amit meghosszabbítottak 2020, majd 2023 végéig. Tehát ez már a harmadik határidő, mégsem történt áttörés, nem vált tömegessé, általánossá a kutak engedélyeztetése. Leginkább a nyugdíjasok és a környezettudatos fiatalok indítják el a kútlegalizálást – de van egy réteg, amely továbbra sem foglalkozik vele. A szakember szerint azt lehet látni, hogy ebből nem lesz országos kútkifehéredés. Becslések alapján – ha valaki körülnéz a környezetében, hány engedély nélküli kút van a családban, a szomszédban, akkor belátható, hogy ez nem túlbecslés. Hogy ebből az egymillió, engedély nélküli kútból mennyi létesült szakszerűen, és mennyi nem, azt nem tudni – feltehetően a nagyobb része kontár munka lehet. Az emberek többsége ugyanis minél olcsóbban akarja megúszni a kútlétesítést, „okosba”. Az olcsóság pedig jó eséllyel silány kivitelezést jelent.
Arra is felhívta a figyelmünket Rózsa Attila, hogy a háztartási kutak jó része nem fér bele a jegyzői engedélyeztetés kritériumaiba, például azért, mert a talajvíznél mélyebb rétegvizet, karsztvizet vagy vízvédelmi területet érint. Ezek engedélyeztetésével a katasztrófavédelemhez kell fordulni, ami sokkal komolyabb procedúra, kútvizsgáló szakcég bevonása szükséges, és vízügyi tervező által készített sokkal részletesebb dokumentáció is kell, mint a jegyzői bejelentéshez – ezáltal nyilván költségesebb is.
Kellene az állami szerepvállalás
Az államnak és a szakmaiságot nélkülöző kontároknak is komoly felelőssége van abban, hogy ma ilyen a kúthelyzet Magyarországon. Megkönnyítette volna a jogkövető emberek dolgát, ha lett volna olyan ismert névjegyzék, ahova be kell regisztrálniuk azoknak, akik rendelkeznek kútfúró végzettséggel. Ezt az MVE már régóta szorgalmazza a döntéshozóknál. Amíg ebben nincs változás, amíg a kóklerek szorgalmasan dolgozhatnak, addig továbbra is szaporodhatnak az engedély nélküli kutak. Ha az állam komolyan venné a kérdést, akkor a fekete szakik hatékony hatósági kiszűrésével kezdené a rendteremtést.
Ezenkívül érdekeltté kellene tenni az embereket a kútbejelentésben. A Magyar Mérnöki Kamara eredeti koncepciója erre épített – a kútrendezés munkacsoport 2020-as javaslata kétlépcsős kútlegalizálást szorgalmazott. Először egyszerű bejelentést (a kút típusát, mélységét, felhasználási célját megadva), kútszámbavétel céljából meghatározott ideig. Aztán, aki bejelentette határidőre a kútját, a javaslat szerint állami támogatást kapott volna a legalizáláshoz. A tervezetben rögzítették azt is, hogy vitathatatlan az állam felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.
Az állam azonban nem vállalt aktív szerepet ebben a kútlegalizálási folyamatban. Az emberek csak azt látják, hogy fizetniük kéne a szakvéleményért, így nem sietnek, hogy eleget tegyenek az előírt kútengedélyezési kötelességüknek. Annak kockázatát pedig egyáltalán nem érzékelik, hogy esetleg a saját kútjukkal is hozzájárulnak a vízkincs elszennyezéséhez. Pedig, ha belegondolunk, víz, tiszta ivóvíz, megfelelő mennyiségű víz nélkül semmi nem létezik a Földön. Hogy valami gond van, azzal legfeljebb akkor szembesülünk, ha kiszárad a kutunk, de akkor sem kötjük össze azzal, hogy az illegálisan létesített kutak, a túlhasználat miatt lehet probléma.
A lakossági halogatás eredményként egyébként ma már nyilvánvalóan nincs is annyi szakember, hogy az év végéig le lehessen zongorázni a mintegy egymillió illegális kút bejelentését, engedélyezését. Ha innen nézzük, most már egy lehetetlen küldetésről van szó – akkor sem teljesülhet határidőre az előírás, ha mindenki akarná.
