A pandémia az életünk számos területét befolyásolta, de talán semmit sem annyira közvetlenül, mint az orvoshoz járási szokásainkat. Az elmúlt két évben tanúi lehettünk annak, hogy a végletekig leterhelt állami egészségügyi rendszer egyre nehezebben bírja a betegek megfelelő ellátását. Ráadásul úgy tűnik, hogy a járványt még korántsem tudhatjuk magunk mögött.
A várólisták egyre hosszabbak, az ellátás körülményei romlanak, sokak számára az állami ellátás elérhetetlenné vált. A másik oldalról pedig továbbra is probléma az egészségügyi dolgozók bérének nem megfelelő rendezése, és a betöltetlen háziorvosi praxisok növekvő száma. Ez pedig az egészségügyben dolgozókat sem teszi motiválttá. Úgy tűnik, ahogy az állami egészségügyi rendszer kapacitása csökken, úgy fordulnak az emberek egyre inkább a magánellátás felé.
Megnőtt a kereslet a magánegészségügyi szolgáltatásokra
A magánszektor előretörése az egészségügyben több mint 10 évre nyúlik vissza. Az időszak gazdasági növekedése lehetővé tette, hogy egyre többen válasszák a magánrendelők kényelmét, modern berendezéseit és az ott dolgozó szakemberek magasabb fokú motiváltságát. A magánintézményekben egy betegre több idő jut, és a szakorvosok általában az állapotukat is jobban nyomon tudják követni.
A magánegészségügyi szolgáltatók reagáltak a növekvő keresletre, és egyre szélesebb körben képesek kiszolgálni a betegeket. A fekvőbeteg-ellátásban is – ahol egyébként kisebb részt képvisel a magánszektor – van bővülés, de a szakorvosi rendelések területén mostanra komoly technikai felkészültséggel rendelkeznek a magánintézmények.
Az Ernst&Youngnak az elmúlt két évről készített felmérése azt mutatja, hogy ez alatt az időszak alatt 44-ről 63 százalékra nőtt a magánegészségügyet használók száma. Minden korosztályban bővülést mértek, ami ugyanakkor a fiatalok esetében a legnagyobb mértékű.
A magyarok tehát hajlandók vagy a hosszú várólisták miatt kénytelenek fizetni a jobb ellátásért. Az egészségügyi kiadásaink 30 százalékát saját zsebből fizetjük, ami az európai uniós átlag duplája. A Szinapszis felmérése szerint 2021-ben 270 ezer forintot költöttek az egészségükre a háztartások, és 2022-ben további 6,7 százalékos emelkedést várnak, így az egészségügyi kiadások elérhetik az évi 290 ezer forintot.
Többet költünk, és nem takarékoskodunk
A háztartások a KSH adatai szerint 2020-ban összegen 893,4 milliárd forintot költöttek az egészségükre. Ehhez képest az önkéntes egészségügy-finanszírozási rendszerek – mint amilyen az egészségpénztár és az egészségbiztosítás – önkéntes befizetésből származó bevétele mindössze 54,4 milliárd forint volt.
A Szinapszis szerint azoknak a fele, akik szeretnének magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni a következő évben, saját zsebből fizetnének az ellátásért, és csak 20 százalékuk használná ehhez az egészségpénztári megtakarítását.
A magyarok tehát a közelmúltig nem tartották különösebben fontosnak, hogy az egészségügyi kiadásaikra előre takarékoskodjanak, vagy egészségbiztosítást kössenek. Az öngondoskodók száma alacsony, bár a járványhelyzet itt is változást hozott. Az utóbbi években a taglétszám és a befizetések növekedését tapasztalják az egészségpénztárak, és ehhez a jelenlegi inflációs helyzet, illetve a gazdasági bizonytalanság is hozzájárulhat.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) 2022 első negyedévében komoly növekedést mért az egészségpénztári tagok számában és a befizetésekben is. Az év első hónapjában 24 ezer új belépőt jelentettek az ÖPOSZ tagpénztárai, a tagdíjbevétel pedig 17 százalékkal nőtt. Ezen belül kiemelkedő a tagok egyéni befizetése, amely 21,8 százalékkal több, mint előző évben.
Az öngondoskodás megéri
Sokan még mindig azt gondolják, hogy az egészégpénztárban gyűjtött pénzükből csak gyógyszereket vásárolhatnak, vagy fizethetik a fogorvosi ellátásukat, pedig a pénztár sokkal többet tud ennél. Először is az egészségpénztár segítségével komoly megtakarítás érhető el. Nem csupán arról van szó, hogy előre pénzt gyűjtünk egy elkülönített számlán, ahonnan majd fizetjük az orvosi ellátást és a gyógyszereinket, ha megbetegszünk. Persze a pénztár erre is jó, és nagyon hasznos dolog az előtakarékosság, de az egészségpénztárak számos szolgáltatást nyújtanak még, amikkel ráadásul még spórolni is tudunk.
Az önkéntes pénztári befizetéseink 20 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot adóbevalláskor visszaigényelhetünk az abban az évben fizetett személyi jövedelemadónkból. Ha tehát alkalmazottként dolgozunk és szja-t fizetünk, akkor ebből visszakérhetjük a pénztári számlánkon elhelyezett összeg egy részét. Ráadásul nemcsak az általunk befizetett összeg után, hanem a munkahelyünk által fizetett munkáltatói juttatás vagy támogatás után is.
Az egészségpénztári számla fenntartása ugyan pénzbe kerül, hiszen a pénztár a befizetéseinkből működési költséget von le, ami általában 5–8 százalék körül mozog, de még így is megéri fenntartani az egészségszámlát. A spórolással pedig lehetővé válhat, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is igénybe vegyünk magánellátást, amelyet sokan valószínűleg egyre kevésbé engedhetnek majd meg maguknak – emeli ki Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mennyi pénzt kell befizetnünk az egészségpénztárba?
Ahhoz, hogy a maximális, 150 ezer forintos adó-visszatérítést megkapjuk, évi 750 ezer forintot kell befizetnünk az egészségpénztárba, ez havi 62 500 forint. Persze nem szeretne mindenki ennyi pénzt az egészségére költeni, de ahogy a szakértő is rámutat, ez egy kellően magas összeg ahhoz, hogy viszonylag magas befizetés mellett is még mindig jogosultak legyünk az adókedvezményre. Az önkéntes pénztárba – ahogy a neve is mutatja – mi döntjük el, hogy mennyit fizetünk be, így a befizetés összegét a tervezett egészségügyi kiadásainkhoz igazíthatjuk.
Az adó-visszatérítés összegét az egészségpénztári számlánkra kérhetjük, és ott újra felhasználhatjuk. Ebből a pénzből a pénztár költséget nem von le.
Hogyan használhatjuk az egészségszámlánkat?
Az egészségpénztárban tartott pénzünkből vásárolhatunk termékeket és fizethetünk egészségügyi szolgáltatásokért. Mind a pénztárban elszámolható termékek, mind az igénybe vehető szolgáltatások köre széles.
A gyógyszereken túl vehetünk orvostechnikai eszközöket és orvosi segédeszközöket a vérnyomásmérőtől kezdve a gyógycipőn, légtisztítón, bébiőrön vagy gravitációs padon át bizonyos okosórákig. Elszámolhatjuk a szemüvegünket és vehetünk gluténmentes élelmiszereket, utóbbihoz gluténérzékenynek sem kell lennünk. Egy kisbaba számára gyakorlatilag minden szükséges babaápolási terméket és eszközt megvásárolhatunk, beleértve a bébiőrt és a légzésfigyelőt, de a pelenkát is.
Továbbá járhatunk magánorvoshoz, így fizethetjük például a fogorvosi, a nőgyógyászati, a szemészeti, a bőrgyógyászati vagy a belgyógyászati ellátás költségeit. Finanszírozhatunk innen meddőségi kezeléseket, rehabilitációt vagy szenvedélybetegségről leszoktató terápiákat. Járhatunk gyógymasszázsra és fizioterápiás kezelésekre is.
Az egészségpénztári számlánkhoz a legtöbb estben egészségkártya is tartozik, amellyel a kártyaelfogadó helyeken épp úgy vásárolhatunk, mint a bankkártyánkkal.
Erre figyeljünk
Míg a pénztárban elszámolható termékeket bárhol megvásárolhatjuk, az ellátást csak a pénztárral szerződésben álló szolgáltatóknál vehetjük igénybe. Csak akkor mehetünk el tehát a régi, jól bevált fogorvosunkhoz, ha ő szerződést kötött az egészségpénztárral.
Szerencsére ez sok esetben nem jelent problémát. Ha ugyanis olyan helyen veszünk igénybe szolgáltatást, amely a pénztárnak nem szerződéses partnere, akkor a pénztár kapcsolatba lép az adott szolgáltatóval, és megpróbál vele szerződést kötni. Ennek általában nincs akadálya, és akkor a pénztár a számlánkat el tudja számolni.
Ha még nem találtuk meg az orvosunkat, akkor segítséget nyújt a szolgáltatáskereső, amelyet több egészségpénztár honlapján is megtalálhatunk. Itt hely és szolgáltatás, de konkrét név alapján is kereshetünk. A legtöbb rendelőintézet fel van készülve arra, hogy fogadja az egészségpénztárak tagjait, így biztosan találunk olyat, amely megfelel az igényeinknek.
Használjuk ki az egészségpénztár adta lehetőségeket
Ha tehát tervezünk a következő időszakban bármilyen magánorvosi rendelésen megjelenni, ne hagyjuk ki a 20 százalékos adó-visszatérítés adta lehetőséget – javasolja Gergely Péter. És ha már ott vagyunk, tájékozódjunk, és használjuk az egészségpénztár előnyeit.
Még az egészségpénztári tagok közül sem tudja ugyanis mindenki, hogy a pénztárak önsegélyező szolgáltatások széles körét nyújtják. Ha gyermekünk születik, akkor a pénztári számlánkról felvehetünk akár egymillió forintot is szülési támogatás címén, és a lakáshitelünk egy részét is törleszthetjük az egészségpénztárból. Így könnyebb lehet a babavárás és olcsóbb a lakáshitelünk. A lista pedig még korántsem teljes.
