Az orosz és az ukrán napraforgóétolaj-termelés a világon felhasznált összes napraforgóolaj 7 százalékát adja, az ukrajnai termelés felét pedig az Európai Unió vásárolja fel. Az exportot azonban jelentősen visszavetette a háború. Az ukrán kikötők nem képesek ellátni feladatukat, korlátozott a vasúti és közúti szállítás, és a kereskedelmet az agresszor Oroszországra kivetett szankciók is korlátozzák. Ez aztán oda vezet, hogy
– írja a hvg.hu.
A portál szerint egyre több élelmiszeripari vállalat mérlegeli ezért, hogy áttér más termékekre, ami lehet repce-, pálma-, szója-, sőt különleges esetben akár olívaolaj is. Az alternatívákra általában jellemző, hogy korábban magasabb áron forogtak, mint a napraforgóolaj, de a gyártók utóbbi fogyatkozó készletei és drágulása miatt lépéskényszerbe kerülnek.
A romló helyzetet az érintett hazai gyártók is érzékelik. Napirenden van a napraforgóolaj kiváltásának kérdése – mondta a hvg.hu-nak Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint pedig a szövetség több tagvállalata is jelezte, hogy készleteik végesek, és elérkezhet az a pillanat, amikor nem tudják majd megszokott csatornákon beszerezni a napraforgóolajat, és már kutatnak alternatív beszerzési források után.
Az ügyvezető igazgató szerint a legkézenfekvőbb helyettesítési anyag a repceolaj, ami nagyon hasonlóan viselkedik ipari környezetben, és relatíve könnyen ki lehet váltani vele a napraforgóolajat a receptúrákban. Itt is számítani lehet azonban arra, hogy a hirtelen megugró kereslet felsrófolja az árakat, és kérdéses az is, hogy jut-e elég repce minden napraforgóolaj kiváltására. A pálmaolajra váltás már nem ennyire magától értetődő, mivel komolyabban bele kell nyúlni a receptekbe. Hosszabb távon azonban úgy tűnik, nem lesz más út. A repce az aktuálisan elérhető mennyiségek miatt rövid távon jelenthet megoldást, közép- és hosszú távon azonban lehet, hogy a pálmaolaj áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben.
