Gazdaság

11 milliárd forint állami támogatást nyert, a béremelésről nem hajlandó tárgyalni

Korábban a témában:

Az első félévben minden cégnél több, 11 milliárd forint támogatásra érdemesítette a kormány a német tulajdonú autóipari beszállító magyar leányát, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.-t. Bár most még szenved a világ autóipara a koronavírus okozta válság miatt, a thyssenkrupp üzleti terveiben fényesebb jövővel kalkulál, legalábbis a június 26-án aláírt szerződés kapacitásbővítésről és 460 új munkahelyről szól. Ebből az jön ki, hogy a beígért új munkahelyekre fejenként mintegy 24 millió forintot fizet a magyar költségvetés. A thyssenkrupp harmadszor jutott egyedi kormánydöntésű támogatáshoz, és a mostanival együtt összesen több mint 25,5 milliárd forint közpénznél jár. Nemrég pedig a válság ellensúlyozására kitalált versenyképességi programból nyert 282 millió forint támogatást budapesti fejlesztőközpontjának fejlesztésére.

Ez erős kontrasztban áll azzal a hírrel, amit a thyssenkrupp jászfényszarui telephelyéről kaptunk. Kozma Zsolt, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSZ) elnöke azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a cég vezetése nem hajlandó folytatni a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt tárgyalásokat a béremelésről. Elmondása szerint a szakszervezet még februárban kezdett tárgyalni a cég vezetésével, de a folyamat a járványveszély miatt elakadt. Májustól azonban újra indultak az üzemek, az elnök azt állítja, teljes kapacitással, folyamatosan heti hat nap munkavégzéssel, és a termelés növekedésére lehet következtetni abból, hogy létszámbővítésre is sor került – mondta.

A munkavállalók úgy vélik, ideje folytatni a bértárgyalásokat, hiszen a válság előtt az ágazat más cégei többnyire már megemelték a béreket (általában január 1-jétől), a válság pedig a munkavállalói jövedelmeket jelentősen csökkentette, hiszen elestek a műszakpótlékoktól, prémiumtól, illetve a béren kívüli juttatásoktól. A jászfényszarui gyárban júniusban újrakezdett bértárgyalásokon azonban a thyssenkrupp vezetése mindennemű jövedelem emelkedést biztosító szakszervezeti javaslattól elzárkózott – számolt be Kozma Zsolt. A szakszervezet erre válaszul kollektív munkajogi vitát kezdeményezett, amire a munkáltató érdemben nem válaszolt, új tárgyalási időpontot nem tűzött ki, pedig a jogszabály értelmében a thyssenkrupp vezetőségének 7 napon belül válaszolnia kellett volna és asztalhoz ülni. Ez azonban elmaradt, így a vállalat jogsértést követett el – állítja az elnök. Szerinte

szégyenletes, hogy az a multinacionális vállalat, amely kiemelt állami támogatásban részesült a beruházása kapcsán, és most a járványveszély idején is elsők között kapcsolódott be a bértámogató programba, semmibe veszi a magyar munkavállalói jogokat, szándékosan megsérti a munkavállalókat védő jogszabályokat.

A szakszervezet egyeztetve a munkatársakkal a napokban dönt a további lehetőségekről, nem zárkózva el egy esetleges munkabeszüntetéstől sem –vetítette előre Kozma.

Kerestük a thyssenkrupp HR-menedzserét, tudakoltuk, hogy valóban teljes kapacitással dolgoznak-e, milyen fejlesztést terveznek, és miért zárkóznak el a dolgozók bérkövetelésétől, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Úgy tudjuk, a szakszervezet első nekifutásra 12,5 százalékos béremelési javaslattal állt elő, de beérnék a járműiparban 2020-ra elért átlagos, 10 százalék körüli emeléssel. A Vasas Szakszervezeti Szövetség adatai szerint a bérmegállapodások az egyes járműipari cégeknél 8 és 12 százalék között szóródtak, a legmagasabb teljesített megállapodás 12,7 százalékos béremelésre szólt.

Mint László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke lapunknak elmondta, alapesetben nem ritka, hogy a bérmegállapodás márciusra csúszik, hiszen vannak olyan cégek, főleg multik, amelyeknél az üzleti év fordulója nem december, hanem március vége. De azoknál a cégeknél, amelyek előbb kezdhették volna a tárgyalást, gondot okozott, hogy tavaly csak december 30-án hirdette ki a kormány a minimálbért. Ez a bértárgyalások alapja, emiatt sok helyen nem kezdték el az egyeztetéseket a munkaadók a szakszervezetekkel. A Vasas a gépjárműiparban 88 alapszervezettel van jelen, az érintett cégekben nagyjából 75 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Ebben a körben 2019 végéig csupán 7-8 munkaadóval sikerült tető alá hozni a megállapodást a 2020-as béremelésekről. Januárban azután dömping következett, még durván 50 helyen sikerült megállapodnia a szakszervezeteknek. Ahol azonban nem tudták lezárni a tárgyalásokat a járványveszély kezdetéig, ott elakadt folyamat, és azóta sem emeltek bért. László Zoltán körülbelül egy tucat ilyen cégről tud (köztük akad olyan is, amelyiknél megállapodtak a szakszervezetekkel, de a járványhelyzetre hivatkozva nem teljesítették a béremelést).

A szakszervezeti vezető azt nem kommentálta, hogy állami fejlesztési támogatásokhoz jutó cégeknél hogyan fordulhat elő, hogy elakadjanak a tárgyalások a bérekről. Azt mondta, a Vasas a kompetenciájának megfelelően az egyes munkahelyeknél a bérmegállapodásokban garanciákat köt ki, például a foglalkoztatotti létszám megtartására.

A magyar állam nem ennyire körültekintő, olyan hírek terjednek, hogy a járványhelyzetre tekintettel kapott bértámogatással ügyeskednek egyes nagyvállalatok. Akad olyan, amely a csökkentett munkaidőre hivatkozva veszi igénybe a támogatást, dolgozói mégis nyolc órát dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazt a munkát végezve, csak – formálisan – egy másik céggel is szerződést köttetnek velük. Nem tiltja semmi, hogy két munkaadóval is legyen szerződése a dolgozónak, az pedig nem érdekel senkit, hogy a bére a második szerződéstől nem lesz több. Olyan multiról is tudnak, ahol igénybe veszik a munkahelymegtartó támogatást, de közben a dolgozók már megkapják a felmondó levelet, így a támogatáshoz szükséges 3 plusz 1 hónapra szóló köztelező foglalkoztatás közben már leketyeg a felmondási idő.

Kiemelt kép: Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője beszédet mond a koronavírus-járvány káros gazdasági hatásainak ellensúlyozására nyújtott támogatásról szóló szerződések átadásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 25-én. Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.