Gazdaság

43 milliárd forint támogatást kaptak a nagy cégek idén a kormánytól

Korábban a témában:

2020 első félévében összesen több mint 43 milliárd forint támogatást utalt ki a kormány 14 nagy cégnek, derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. Ebben benne vannak az egyedi kormánydöntésre (ekd) adott és elvileg a Nemzeti Befektetési Ügynökség által előlegként folyósított, szintén vissza nem térítendő támogatások is. Az átlagos támogatási összeg tehát bő 3 milliárd forint volt.

A legtöbb támogatást az autóalkatrészeket gyártó németországi multi magyar leányvállalata, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. kapta, több mint 11 milliárd forintnyit, üzeme kapacitásbővítésére. Cserébe 460 új munkahely létesítését kellett vállalnia, azaz

az egy új munkahelyre jutó támogatás 24 millió forint felett volt.

A Thyssenkrupp-csoportot harmadszor támogatta egyedi döntéssel az állam, összesen már több mint  25 milliárd forinttal.

Ennél több támogatást egy új munkahely létesítésére csak a dél-koreai hátterű Doosan Energy Solution Kft. kapott, 25,9 millió forintnyit. A cég akkumulátorgyártáshoz szükséges rézfóliaüzemet fog felhúzni Tatabányán, 181 új munkahely létrehozását vállalva a 4,7 milliárd forintnyi állami támogatás fejében. Két éve úgy tervezték, hogy 2019-ben meg is nyithat az Európában egyedülálló üzem, és 2,2 millió elektromos autó gyártásához lesz elég az éves termelés. Végül csak tavaly júliusban tették le az alapkövet.

Rajtuk kívül az idén támogatott cégek közül csak a Valeo Auto-Electric Magyarország Gépjárműalkatrész-gyártó Kft.-nek volt már korábban is egyedi kormánydöntésen alapuló támogatása, 2017-ben 1 milliárd forintot kapott, az idén pedig 1,2 milliárdot, járművillamossági készülékgyárának kapacitás- és portfólióbővítésére. Cserébe a cég 220 munkahely létesítését ígérte. A csoporthoz tartozó Valeo Siemens eAutomotive Hungary Kft. 2018-ban kétszer is részesült hasonló támogatásban, összesen 6,95 milliárd forint értékben.

A második legtöbb támogatást, csaknem 7,5 milliárd forintot a szintén dél-koreai eredetű Hanon System Hungary Kft. nyerte el kompresszorüzeme kapacitásbővítésére. Ők vállalták a legtöbb új munkahely (516) létesítését, így náluk egy emberre vetítve 14,5 millió forintnyi a támogatás. Szijjártó Péter 2018 november végén jelentette be a támogatást, amit akkori közlése szerint a székesfehérvári kapacitásbővítésre, illetve a pécsi és rétsági új telephelyek létesítésére szántak, a külügyminiszter összesen 36,7 milliárd forintos beruházásról beszélt.

Már nem feltétlenül kell létszámot bővíteni az állami támogatáshoz

Újdonság, hogy tavaly március óta a technológiaintenzív beruházásoknál nem kell létszámbővítést vállalni a támogatáshoz, októbertől pedig már egyáltalán nem kell vállalni új munkahelyek létesítését, létszámtartást viszont igen, valamint a bérköltség és az árbevétel növelését is. Május óta elérhető a koronavírus-járvánnyal érintett cégeknek, feldolgozóipari és üzleti szolgáltató központi szektorban működő közép- és nagyvállalatoknak felkínált úgynevezett versenyképesség-növelő támogatás is. Ennél csak a bázislétszám megtartását kell vállalni, az év végéig.

Az összegeket nézve a harmadik helyezett a németországi hátterű Schaeffler Savaria Kft., amely kicsivel több mint 5 milliárd forint támogatással fog egy elektromos gépjárművek hajtásláncainak fejlesztésére és gyártására szolgáló létesítményt felépíteni. Náluk új az új jogcímre hivatkozva nem volt szükséges a létszámbővítés vállalása, ennek ellenére egy tavaly novemberi hír szerint 150 új munkahelyet hoznak létre a 23,5 milliárd forintos beruházás révén.

3,4 milliárd forint támogatást kapott májusban ipari létesítmények, irodaházak, lakóházak fal-, födém-, lépcső- és egyéb tartószerkezeteinek előregyártását szolgáló új üzeme létrehozásához a magyar Viastein Kft. A cég 220 új munkahely létrehozását vállalta, így a támogatás 15 millió forint/fő feletti. A Viastein tervezte és kivitelezte a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeit, egyébként Balázs Attila  és Dicső László közös érdekeltsége. Mint korában megírtuk, Balázs a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatója, azé a részvénytársaságé, amely márciusban 933 millió forint támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól egy toronydaru beszerzésére. Balázs már Tiborcz Istvánnal is üzletelt: először balatoni kikötőt vásárolt közösen az akkor még Tiborcz-érdekeltségű Appeninn Nyrt.-vel, majd az utóbbi cégbe is beszállt vállalkozásával, miután megvette Mészáros Lőrinc részvénycsomagját.

Csaknem 3 milliárd forint támogatásra írt alá szerződést júniusban a szintén magyar, közúti-vasúti fuvarozással, raktározással és elosztással foglalkozó East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt., egy a nevükben jelzett szolgáltatások nyújtására alkalmas komplexum létrehozására. 135 új munkahelyet ígértek be, fejenként így csaknem 3 millió forintnyi náluk a támogatás. Az East-West honlapjának bejegyzése alapján Fényeslitkén tervezték a nyomtávváltáson alapuló logisztikai terminál építését. 18 milliárd forintos beruházásról van szó, amelyre – a honlap szerint – a forrást a társaság tulajdonosai biztosítják. Róluk nem sok derül ki a cégadatokból: az East-West Zrt.-t 2018-ban a Trusty Business Management Zrt. alapította, amelynek vezérigazgatója Tálosi János, tulajdonosa 2018 októberében az Opten gyűjtése szerint Tálosi Adrienn és Tálosi Ádám volt. Az East-West abban az évben árbevételt nem, csupán 790 ezer forint veszteséget könyvelt el, 2019-ről pedig még nem tett közzé mérleget.

Ugyancsak júniusban nyert el csaknem 840 millió forint támogatást a kínai multi oroszlányi gyára, a Wescast Hungary Autóipari Zrt. is. Hogy pontosan mire, nem derül ki a táblázatból, csak az hogy technológia-intenzív fejlesztésről lesz szó, amihez nem kellett létszámbővítést vállalni. Májusban derült ki, hogy a cég 800 dolgozójából 250-et elbocsát, méghozzá úgy, hogy nem tette meg az ilyenkor szükséges bejelentést a csoportos létszámleépítésről. Aztán meg még májusban toborzásba kezdtek, mert kevés lett a létszám.

A 12 cégnél, amelynél vállalták a létszám bővítését, összesen 2713 új munkahelyet kell létrehozni, 37,7 milliárd forintból, vagyis átlagosan 13,9 millió forint az egy új dolgozóra eső vissza nem térítendő állami támogatás.

Eddig 626 milliárd forinttal támogatta meg a kormány a nagyberuházásokat

A G7 cikke szerint tavaly átlagosan 16 millió forint jutott egy munkahely létrehozására az ekd-támogatás keretein belül. 2019-ben a kormány 52 céget támogatott, összesen 105 milliárd forinttal. Ebből az első félévben 28 cégnek összesen 50 milliárd forintot  ítéltek meg – a tavalyi első félévben tehát 7 milliárd forinttal több támogatásról született döntés, mint az idén. Mint a portál megjegyzi, az összeg nagyságrendjét talán az érzékelteti a legjobban, hogy

a 450 ezer magyarországi cég összesen 303 milliárd társasági adót fizetett be 2019-ben – ennek a pénznek a harmadát kapja vissza egy maroknyi, többnyire külföldi nagyvállalat.

2004 óta majdnem 626 milliárd forintnyi egyedi, vissza nem térítendő állami támogatást ítéltek meg a cégeknek, 304 nyertes pályázatban. Az évente kiosztott összeg 2016-tól ugrott meg látványosan. 2018 első félévéig 429 milliárd forintnyi volt a vissza nem térítendő állami támogatás, az eltelt két év alatt tehát majdnem 50 százalékkal nőtt a pénzosztás mértéke.

Kiemelt kép: Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője átveszi Magyar Levente államtitkártól miniszterhelyettestől a koronavírus-járvány káros gazdasági hatásainak ellensúlyozására nyújtott támogatásról szóló szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 25-én. Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.