Gazdaság

Rabszolgatörvény: cselezhetnek a munkáltatók

Bár még nem szentesítette a köztársasági elnök a parlamentben elfogadott rabszolgatörvényt, előzetesen érdeklődtünk a magyarországi autógyáraknál működő érdekképviseleteknél, náluk várható-e a munkaidőkeret bővítése, kapott-e már erre utaló kérést a szakszervezet.

Az Audi ezidáig egyelőre sem hivatalosan, sem nem hivatalosan nem kereste szakszervezetünket az említett témában. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy megvédje a tagjait

– írta válaszul Csalogány György elnökhelyettes.

A kecskeméti Mercedes-gyár sem kezdeményezte még a szakszervezetnél, hogy bevezessék a maximális 400 túlórát vagy a hároméves munkaidőkeretet, tudtuk meg a Vasas Szakszervezetek dél-alföldi régiójának vezetőjétől, Bere Ferenctől.

A két nagy multinál tehát még nem léptek, de a hvg.hu szerint más munkáltatónál megesett már, hogy 400 túlórát tartalmazó szerződésmódosítást dugtak a dolgozó orra alá a törvény hatályba lépése előtt.

Rabszolgatörvény: a szakszervezetek Áder Jánoshoz fordulnak
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, azt kérve, alkotmányos jogkörével élve küldje

Ha Áder János aláírja a törvényt, a Vasas szakszervezet arra számít, hogy

még ahol van kollektív szerződés, ott is inkább azzal a lehetőséggel fognak élni a munkáltatók, hogy egyesével állapodjanak meg a dolgozókkal. Hiszen ezt is megtehetik.

A Vasas csak abban tud megállapodni, amiben a tagjaitól felhatalmazást kap. Jelen állás szerint a dolgozók körében jelentős a leendő új szabályok elutasítottsága. Eddig legalábbis ilyen visszajelzést kaptak a tagoktól. Emellett a Vasas álláspontja, hogy sem a túlóra 400-ra emelése, sem a 36 havi munkaidőkeret nem indokolt szakmailag. Persze mindez nem zárja ki, hogy lesz meggyőzhető dolgozó. A munkáltatók kreativitásán múlik, hogyan próbálják majd beadni a keserű pirulát.

A szakszervezeti vezető arra számít, hogy a munkáltatók – multik, kis és közepes vállalkozások egyaránt – élni fognak a lehetőséggel. Gondoljunk csak az idénymunkákra. Szerinte nagyobb veszély a kkv-knál dolgozókra leselkedhet, egy multi cég ugyanis vélhetőleg kifizeti vagy kiadja szabadnapnak, ami jár. Hogy egy kisvállalkozás megteszi-e ugyanezt, az már erősen kérdéses. Komoly kihívás a szakszervezeteknek, mennyire lesznek képesek megvédeni a dolgozókat, vagy ha személyes megegyezésre kerül sor, a dolgozó képes-e érvényesíteni a saját érdekét.

Ahol nincs szakszervezet, ott nagyon sötét idők jöhetnek

– véli Bere Ferenc. A Vasasnak 22 ezer tagja van, segítenek nekik a tájékozódásban, az esetleges szerződésmódosítások értelmezésében. Fontos, hogy a dolgozó tisztában legyen azzal, nem kell rögtön aláírnia, amit az orra alá dugnak, elviheti egy szakszervezeti vezetőhöz, szakértőhöz, ügyvédhez, hogy tisztán lásson – hívta fel a figyelmet.

A szakszervezetek félelme az, hogy béremelésbe fogják csomagolni a cégek a szerződésmódosítást.

Mert ha valaki elé odatesznek egy többoldalas papírt, amin szerepel a béremelése is, azt minden bizonnyal aláírja. Ki ne írná alá, hogy magasabb bért kap? És tapasztalata szerint a legritkább esetben olvassák el a dolgozók az ilyen dokumentumokat elejétől a végéig. Főleg ha lehúztak egy hosszú, fárasztó műszakot.

Ezért is mondja Bere Ferenc, hogy semmit ne írjanak rögtön alá a dolgozók. Ehhez joguk van. Előbb kérjék ki hozzáértő véleményét.

Kiemelt kép: Cultura Creative / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik