Elfogyott a pénz, ezért kell Csányi Sándor – ilyen egyszerűen magyarázzák a piacon, hogy nemrég Magyarország első dollármilliárdosa, Csányi Sándor két OTP-alapkezelőn keresztül bevásárolt Magyarország másik dollármilliárdosának, Mészáros Lőrincnek két tőzsdei cégébe. Az ügylet nagysága nem számottevő, hiszen 1,5 százalékos Konzum Nyrt., illetve 2 százalékos Opus Global Nyrt. részvénycsomagról volt szó. És nem is először vásárolt be mágnástársánál Csányi: márciusban összesen 5,92 százalékos részt szerzett az Appeninn Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap.
De volt ez már fordítva is, tavaly év végén Mészárosék egyik tőkealapja kebelezett be egy Csányi-céget (amelyben mellesleg egy másik milliárdos, Csányi állandó üzlettársa, Nagy György is érdekelt volt). Az ország egyik legkorszerűbb biomassza- és hulladékkezelő rendszeréről, a Geosol Kft.-ről volt szó a Mátrai Erőmű ipari parkjában. Csányi nem állta útját Mészárosnak, aki már korábban bevásárolt az erőműbe, a Geosollal pedig egy ígéretes darabhoz jutott, a cég ugyanis 2016-ban 4,2 milliárd forint árbevétel mellett figyelemre méltó, 1 milliárd forint adózott eredményt hozott, és tavaly is termelt több mint 560 milliót.
A két leggazdagabb magyar között kirobbant konfliktusról nem érkeztek hírek eddig, pedig Simicska Lajos kegyvesztése, 2015 eleje óta irgalmatlan tempóban terjeszkedett a Mészáros-birodalom, több mint 200 cégből álló hálója átszőtte a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeit. Az ugyancsak nagypályán játszó, a pénzügyi-, ingatlan-, energetikai bizniszben és élelmiszergazdaságban egyaránt érdekelt Csányival mintha mégsem zavarták volna egymás köreit. Ezt a kiegyezés bizonyítékának könyvelik el a piacon.
Csányi az új nemzeti tőkésrend kiépítése közben nem ágált, hangját csak akkor hallatta, amikor az OTP pozícióját látta veszélyben, attól tartott, hogy a bankját kihagyják az uniós támogatások közvetítéséből, és az az MFB-FHB-Takarékbank trió privilégiumává válik. Konfrontációig azonban nem jutott el az ügy, a nyilvános kirohanás után ugyanis az OTP-t is odaengedték a kondérhoz, beszállhatott az uniós pénzek terítésébe, az MFB-pontok létesítésébe.
Egyebekben Csányi visszafogottan nyilatkozik, például 2016-ban a Népszavának arról beszélt, hogy „személyes befektetései fókusza döntően az agrár- és élelmiszeripar, és új iparágakba nem nagyon szeretne belépni”. Mintha kerülné, hogy Mészárossal mérkőzzék új pályákon.
Közben pedig készségesen finanszíroz az OTP számos Mészáros-érdekeltséget. A 444 azt vezette le, hogy a nemzeti burzsoázia a kormány bankján, az Eximbankon, valamint az MKB-n kívül bizton számíthat a privátszektorból az OTP Bankra, sőt egyenesen arra jutott, hogy Csányi Sándor Mészáros Lőrinc bankára. A találomra kinyitott Mészáros-cégek mérlegeiből is ilyesmi derül ki: például
Igaz, az idillre némi árnyékot vetett az áprilisi választás előtt kiszivárgott terv, hogy a háttérben egy állami hátszelű gigabank összerakásán munkálkodnak. A három éve állami tulajdonba vett és privatizálandó Budapest Bankot, a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Mintha nem tettek volna le kormányzati berkekben Csányi, illetve az OTP kiszorításáról, de legalábbis ellenpontozásáról:
Csányi megkerülhetetlen, de nem nagyon létezik olyan magyar multimilliárdos, akinek ne akadt volna már biznisze Mészárossal,
A kegyvesztett Leisztinger, Simicska és Spéder nyomában
Még Simicska Lajossal, is volt üzlete, ha nem is közvetlenül, hanem tisztes távolból, két áttételen keresztül és időben elhúzva került hozzá a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. vagyona. Az ügyletet kezdettől a jelenlegi és a volt miniszterelnöki jóbarát üzleteként könyvelték el a piacon. Formálisan azonban csak idén tavasszal vált kerekké a történet, miután név szerint is megjelent Mészáros a Vasútautomatika Kft. cégjegyzékében.
A kormány egykori pénzügyi bástyája, Spéder Zoltán bukása után az FHB Mészáros köreihez került, közvetlenül az egész család vállalkozásait milliárdokkal hitelező B3 Takarék kezeibe, élén a bizalmi embernek számító Vida Józseffel.
A leglátványosabb Leisztinger Tamás kapitulálása volt, amelynek során a Hunguest Hotels szállodaláncot és némi agrárérdekeltséget adott el/át. Az ügyletnél Jászai Gellért – az egykor 100 milliárdos balatoni idegenforgalmi beruházásokat ígérő SCD-alapító – volt az előretolt bástya a Konzummal. És a végeredmény az egykori SCD-terveket is túlnőve nemcsak a Balaton, hanem az ország legnagyobb turisztikai portfóliója állt össze. Akkoriban úgy tudták, hogy Leisztinger kapott egy ajánlatot, fél évig külföldön gondolkodott,
Azóta árnyaltabbá vált a kép annyival, hogy talán mégsem bukott akkorát Leisztinger a hotelbizniszen, legalábbis a piacon úgy tudják, bagóért került vissza az érdekeltségébe a korábban közel 30 milliárd forint közpénzt maga alá temető Köki Terminál bevásárlóközpont.
Ingatlantól az informatikáig
Mészáros két milliárdos mellé vásárolt be anno a tőzsdei ingatlanos cégbe, az Appeninnbe. Veres Tibor ingatlanmágus és az informatikai zseni, Emőri Gábor mellé. Emőri egyike a milliárdosok toplistájára katapultált üzletembereknek, ő építette ki az elektronikus útdíjfizetési rendszert, a HU-GO-t, azután az ekáert. Úgy tűnik azóta is jól megférnek Mészárossal, nemrég közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a Mávnak a vasúti rádiókommunikációs rendszert (GSM-R).
Egész informatikai céget azonban mástól vett, a 4iG Nyrt.-ben szerzett többséget, kivásárolva többek között Móricz Gábort. Ő valaha a Honvédelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese volt, aki az Átlátszó tényfeltáró portál cikke szerint a kilencvenes évek elején lett tőzsdemágus-magánbefektető, és üzleti életben együtt tevékenykedett a mérsékelt jobboldali pénzembernek mondott Nobilis Kristóffal, illetve Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza főigazgatójával.
Bevásárlás barátok között és barátok közé
„A Fidesz–KDNP szellemiségének megfelelő, a kormányhoz legközelebb álló csatornát”, az Echo TV-t az ufóhívő és Orbán-rajongó Széles Gábor vagyonkezelő cégétől szerezte meg a korabeli hírek szerint 200 millió forintért, és a Talentis-Group Beruházásszervező Zrt.-n keresztül birtokolja. Utóbbi is egy milliárdosé volt, azt a leginkább a budai Mammut bevásárlóközpont alapítójaként ismert Kenyeres Sándortól kellett elszerezni. Ő a Talentis-csoporttal több mint egy évtizedig nagyszabású terveket dédelgetett: high-tech tudásközpontot akart a Zsámbéki-medencébe telepíteni, amiből bizonyos ingatlanfejlesztések meg is valósultak.
A média más területén kormányközeli mágusokkal közösködik Mészáros. Előbb a film-, média- és kaszinóguru Andy Vajna szállt be a Rákosi Tamás nevével fémjelzett, a Tv2-nek beszállító IKO Csoportba, aztán 2017 végén Mészáros is belekóstolt a Vajna-birodalomba, az IKO Holding Kft.-ben üzlettársak az AV Investments Kft.-n és a Status MPE Magántőkealapon keresztül. A Tv2 IKO-s háttércége mellett a közmédia és a Tv2 reklámidejét értékesítő társaságban is részesedést szerzett. Utóbbi az Atmedia, amellyel biztosított a nagy bevétel, a 2015-ös 9,2 milliárdos bevételét 2016-ban és 2017-ben is 27 milliárd fölé tornázta. Az út ide is közvetve vezetett, a Tombor András Orbán Viktor kormányfő egykori biztonságpolitikai tanácsadójaként, azóta Habony Árpád hitelezőjeként is emlegetett kormányközeli üzletember által gründolt Visus Invest Vagyonkezelő Kft.-n keresztül.
Közös üzletek az építőipar moguljaival
Az építőiparban a keresztbe kasba vásárlás helyett inkább a közös közbeszerzési tarolás látszik, így ott inkább az a cél, hogy mentül több megbízható, de formálisan független – a közbeszerzéseken önállóan indulni képes – cég sorakozzék fel. Bár akadt már kivétel, az eredetileg Apáthy Endre nevével fémjelzett Híd-csoport újabb darabjaként indult V-Híd Építő Zrt., amerly végül a Mészáros-csoportnál landolt. Jellemzőbb, hogy csak közösen nyernek és dolgoznak. Például a békési Mészárosként is emlegetett, a Békés Drén Kft.-t jegyző Barkász Sándorral, aki 8,3 milliárdos vagyonnal még befér a top százba, vagy a tiszakécskei Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj Lászlóval építkeznek együtt alkalmanként. Például a 26 milliárd forintos Békés megyei ivóvíz-minőségjavító beruházáson dolgoztak közösen a Mészáros és Mészáros Kft.-vel.
A Duna Aszfalttal más területeken is van közösködött Mészáros, például együtt gründolták a Visonta Projekt Kft.-t, amelyet azóta már Viresolnak hívnak és egy 30 milliárdos búzakeményítőgyár megvalósítója, 6,2 milliárd forint állami támogatással. A másik Duna Aszfalt-alapító milliárdosnak, Varga Károlynak is üzlettársa lett több klímás cégben még 2015-ben.
Az első Fidesz-kormány idején még a Betonúttal udvari útépítőnek számító, majd a Kulcsár-ügyben is felbukkant Dunai György mintha Mészárossal együttműködve került volna vissza a nagy építőipari tenderek közelébe. A valaha volt legnagyobb, 420 milliárd forintos víziközműtenderen a Mészáros és Mészáros Kft. közös konzorciumban indult és nyert az EuroAszfalt Kft.-vel, amely Dunai György érdekeltségébe tartozik.
Együttműködésük nem korlátozódik az építőiparra, a Dereszla Sparkling Bortermelő Kft.-ben egymást váltották a tulajdonosok között, sőt a cégbejegyzés alapján néhány napig üzlettársak is voltak a bodrogkeresztúri cégben. Az egész borász-birodalmat kiépített Mészáros ugyancsak boros cégeket szerzett el – Zánkától Tihanyig – a nemrég elhunyt Demján Sándortól.
Az előzőekhez képest kevésbé barátságos ügyletként emlegetik a piacon a tiszapüspöki izocukorgyár esetét, amely az évi 530 ezer tonna kukoricát feldolgozó üzem termelőkapacitása az egyik legnagyobb Európában, és a 45 milliárd forintosra méretezett beruházást a kormány 9,2 milliárd forinttal segítette. A gigaberuházást kezdetben Kárpáti László agrárvállalkozó beruházásaként kezelték, azóta azonban partvonalra szorult az agrármilliárdos.
