Gazdaság
Csobánka, 2016. július 18.
A katasztrófavédelem kéményseprőipari szakembere egy kéményt ellenőriz egy csobánkai családi ház tetjén 2016 július 18-án. A kötelező kéményellenőrzés és -tisztítás július 1-jétől ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) került.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Bohózatba hajló kéményseprés, nem kevés adminisztrációval

24.hu
24.hu

2017. 09. 24. 08:30

Korábban a témában:

Írtunk arról, hogy azokon a lakcímeken, ahova vállalkozást jelentettek be, nem ingyenes a kéményseprés. És arról is, a katasztrófavédelem a közhiteles adatbázisokat (például lakcímnyilvántartás, cégjegyzék) használva készített két listát – az egyikben azok a magántulajdonú ingatlanok szerepelnek, ahova nincsenek vállalkozások bejegyezve, a másikban azok, ahova vannak. Hogy tudni lehessen, kik azok, akiknek nem jár az ingyenes kéményseprés, hanem díjfizetés mellett kell megrendelniük a szolgáltatást. És akiknek fizetniük kell, azoknak a listáját a katasztrófavédelem kiadta a kéményseprőknek, hogy ők is tudjanak róla. Az érintett vállalkozók pedig értesítést is kapnak, hogy külön meg kell rendelniük a kötelező seprést. (Kivéve társasházban – ott alapesetben nem kell külön megrendelés.)

Ehhez képest meglepődtünk, amikor tudomásunkra jutott, van olyan (családi házban élő) vállalkozó, aki bár már nyárra megrendelte a szolgáltatást (amit annak rendje és módja szerint el is végeztek nála), mégis küldtek neki szeptemberben az ingyenes kéményellenőrzésről értesítést.

Azt is írták a papíron, hogy aki kétszer, háromszor nem tartózkodik otthon, amikor a kötelező kéményellenőrzésre időpontot kap és/vagy nem egyeztet harmadik időpontot, arról értesítést küldenek a TŰZVÉDELMI HATÓSÁGNAK (így, csupa nagybetűvel). Jelezték továbbá, hogy a hatósági felügyeletet ellátó szerv az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) megyei igazgatósága. Az értesítést a BM OKF egyik szervezete jegyzi. (Vagyis az OKF értesíti az OKF-et?)

Megkérdeztük hát a BM OKF-et, mi történhetett, és hogy mi a teendő hasonló helyzetben.

Nem tökéletes az adatbázis

Azt a választ kaptuk, hogy az egyes adatbázisok összefésülése adatvédelmi szempontok miatt csak korlátozottan lehetséges, továbbá ezek mindig egy adott év egy adott napjának állapotát mutatják. Hozzátették: a nevezett adatbázisok a sormunka (=kötelező seprés) során végzett személyes adategyeztetést segítik. A kéményseprők az ellenőrzéseket ezzel az adategyeztetéssel kezdik, ekkor az is kiderül, hogy lakossági ügyfél, vagy cég képviselője a kémény tulajdonosa.

Fura, de ezek szerint a kéményseprők tudhatnak róla, hogy pénzért kell szolgáltatni, a katasztrófavédelem viszont nem feltétlenül. 

Az OKF azt is írta, hogy a gazdálkodó szervezet, amely egy adott naptári évben a kötelező kéményseprőipari tevékenységet elvégeztette és kifizette, rendelkezik a tevékenységet igazoló tanúsítvánnyal és befizetési bizonylattal is. Az értesítő ekkor rá már nem vonatkozik, valójában semmiféle további teendője nincs – tudtuk meg. Továbbá a kéményseprő megjelenésekor az adategyeztetés során egyszerűen tisztázódik a kérdés. Azonban amennyiben a személyes adategyeztetés elmarad, akkor előfordulhat, hogy a vállalkozó hatósági felszólítást kap. Ekkor tanúsítvány és bizonylatok bemutatásával kell igazolni, hogy kötelezettségének eleget tett.Hogy miért, az érthetetlen, hiszen korábban azt írta az OKF, hogy a kéményseprőknek le kell jelenteniük (év végén), hogy hol végezték el fizetősen, bejegyzett vállalkozások címén a kéményseprést.

A papír a lényeg

Kitértek még rá, előfordulhat olyan eset, amikor az ügyfél elhallgatja a vállalkozását, ezzel megkísérli félrevezetni a kéményseprőt, hogy ingyen jusson szolgáltatáshoz, 
azonban a kéményseprőipari szolgáltatók közötti együttműködésnek köszönhetően ez a probléma egy ellenőrzési cikluson belül kiderül, a szándékos félrevezetést pedig utólag szankció követi – írta még a BM OKF.

Amennyiben valaki nem működik együtt és ezt jelentik a tűzvédelmi hatóságnak, akkor eljárás indul, melynek során a hatóság felszólítja az ügyfelet a közfeladat harminc napon belüli pótlására – megrendelésére és a munkadíj megfizetésére – és az így megkapott tanúsítvány bemutatására. Ennek elmulasztása esetén a vonatkozó kormányrendelet alapján bírságot szabhat ki és újabb felszólítást tesz mindaddig, amíg a megfelelő bizonylatokat az ügyfél be nem mutatja. Az új rendszerrel kapcsolatban általános információkat egyébként a kéményseprés honlapján lehet találni, erre is felhívták a figyelmünket.

„Sepertek” is, meg nem is

Tudomásunkra jutott egy másik furcsa eset is: a vállalkozó megrendelte a kötelező kéményseprést, ki is jött a főkétüszös, de a szakember az egyébként nem használt kémény iránt semmilyen érdeklődést nem tanúsított. A vállalkozó nem értette:

ha ő a kötelező kéményseprést rendelte meg, akkor miért nem nézik meg a kéményét?

Kérdésére azt mondta a szakember, hogy neki a cirkót kell megnéznie. Mért füstgázt többek között, valami kütyüvel, és azt mondta, rendben van a készülék. Ennek igazolására két kis matricát ragasztott is rá.

Kéményből csak egy van az ingatlanon, cirkóból azonban kettő (a leválasztott másik magánlakrész is önállóan fűthető), ezért kérdezte meg a vállalkozó, ott is el kell-e végezni a „kéményseprési” műveletet. A szakember azt mondta, mivel egy a lakcím, és azon székhely van, így muszáj, ha nem akar büntetést fizetni a vállalkozó. Majd a szomszédban is megvizsgálta a cirkót. Minderről kiállította a munkalapot, és beszedte a pénzt.

Amikor jött az állami kéményseprő, akkor derült csak ki a vállalkozó számára, hogy az előző, főkétüszös szaki mégsem a kötelező ellenőrzést végezte el nála. Hanem egy egyébként nem haszontalan, de szintén díjköteles, sormunkán kívüli ellenőrzést. Úgy tudjuk, nem egyedi esetről van szó.

Az OKF-s kéményseprő még azt is mondta, hogy egyébként a vízszintes égéstermék-elvezetőkre, amiket a homlokzaton vezetnek ki, nem vonatkozik a kötelező kéményellenőrzés (az ominózus cirkókhoz ilyen elvezető csatlakozik). Viszont a nem használt (de be nem falazott, és a jogszabály szerint használaton kívülinek nem minősített) kéményt, hivatalosan egyedi tartalék égéstermék-elvezetőt (ET) kellett volna ellenőriznie a kéményseprőnek.

Az állami kéményseprő írt két papírt, hogy nem végzett seprést, mert vállalkozás székhelye működik a házban. És mivel a harmadik papíron, a kéményseprős munkalapon csak a cirkók vizsgálata szerepel, a kéményé nem, így bár fizetett a vállalkozó, még sincs meg nála a kötelező ellenőrzés. Az OKF-s kéményseprő tanácsára jelentette az esetet.

UPDATE: Cikkünk megjelenése után a Főkétüsz a következő kiegészítést kérte:

A cikkben említett esetet megvizsgáltuk, és a FŐKÉTÜSZ Kft. munkatársa a jogszabályi előírásoknak megfelelő járt el. A megrendelt szolgáltatást szakszerűen elvégezte. Téves az az OKF-től kapott információ miszerint a kéményseprőnek ellenőriznie kellett volna az egyedi tartalékkéményt. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 3. § (4) pontja szerint a tartalékkémény esetében csak akkor kell a teljes körű ellenőrzést elvégezni, ha annak tartalék jellegét megszünteti az ingatlantulajdonos és használatba veszi a kéményt. A tartalékkéménynek csak a tetőn kívüli állékonyságát kell ellenőrizni, amennyiben az ingatlanban van használtban másik kémény.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

smoking sign in coffe shop
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.