A kéményseprésért tavaly július óta nem kell fizetniük a magánszemélyeknek. Kivéve akkor, ha a család otthonába vállalkozást is bejegyeztek – ekkor a törvény szerint fizetős a szolgáltatás.
Korábbi cikkünkben írtuk, hogy 30 ezer forintot gomboltak le egy vállalkozó családfőről a kéményseprésért. Emellé odatehetjük, hogy 2013-ban megfelezték a kéményseprés díját, onnantól maximum 2 ezer forint lehetett. Vagyis cikkünk szereplőjének minimum a tizenötszörösébe került az ingyenes kéményseprés, mint korábban a fizetős, csak azért, mert van egy vállalkozása.
Amit még érdemes tudni:
- ha a vállalkozást a társasház egyik lakásába jegyezték be, akkor nem kell külön megrendelni a seprést,
- ha viszont családi házba, akkor az ingatlan használójának meg kell rendelnie a szolgáltatást a kéményseprőknél.
20 ezer forintos bírság lehet a mulasztásból
És hogy honnan tudják a kéményseprők, hogy hol vannak vállalkozások? A katasztrófavédelem a közhiteles adatbázisokat (például lakcímnyilvántartás, cégjegyzék) használva készített két listát – az egyikben azok a magántulajdonú ingatlanok szerepelnek, ahova nincsenek vállalkozások bejegyezve, a másikban azok, ahova vannak.
- Ami azért is érdekes, mert mint megtudtuk, még a NAV sem rendelkezik olyan nyilvántartással, amely összerendelt formában tartalmazná, hogy a székhelycímek közül melyek funkcionálnak magánszemély lakóhelyeként.
Kiderítettük, hogy a katasztrófavédelem 84 ezer, az ellátási területén lévő családi házba bejegyzett gazdálkodó szervezetnek küldött tájékoztatást arról, hogy a jövőben a kéményseprő hozzájuk nem megy automatikusan, hanem meg kell rendelniük szolgáltatást a megyében működő kéményseprőcégek valamelyikétől. (Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint tavaly szeptemberben majdnem 1,7 millió regisztrált vállalkozás volt, közülük 1,15 millió egyéni vállalkozás.)
A katasztrófavédelem decemberben megküldte a kéményseprőcégeknek azoknak az adatait, akiknél vállalkozás van a nyilvántartásuk szerint. A kéményseprők pedig kötelesek visszajelzést küldeni év végén a katasztrófavédelemnek arról, mely otthonra bejegyzett vállalkozások nem rendelték meg a seprést.
Az ellenőrzés megrendelésének gyakorisága a tüzelőberendezés fajtájától függ:
- zárt égésterű, gázüzemű fűtőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetén kétévente,
- minden egyéb tüzelőeszközhöz csatlakoztatott kémény esetében évente kell megnézetni a kéményeket.
– tudtuk meg.
Minden vállalkozásról előbb vagy utóbb, de tudni fognak
Elvileg már mindenki megkapta az értesítést, akinek meg kell rendelnie a szolgáltatást. Előfordulhat azonban (példaként cégbírósági elírást említett a katasztrófavédelem), hogy a listájukban egyes vállalkozások nem szerepelnek. De ez is kiderül, mert amikor a katasztrófavédelem kimegy, nemcsak azt nézik meg, hogy az ingatlanra ki van-e írva, hogy ott vállalkozás működik (ez kötelező), hanem az ingatlan tulajdonosát, illetve használóját nyilatkoztatják is, hogy bejelentettek-e a helyszínre gazdálkodó szervezetet.
Ha nemleges a válasz, elvégzik az ingyenes kéményseprést. Ha viszont kiderül, hogy mégis van oda bejelentett vállalkozás, akkor felhívják az ingatlanhasználó figyelmét, hogy nem ők az illetékesek, hanem a kéményseprők, és náluk kell kérni a díjköteles seprést. A helyszíni szemlével és a nyilatkoztatással is frissítik az egyébként folyamatosan aktualizált adatbázisukat.
Ha egy lakásba be van jegyezve egy gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprésért az ingatlan használójának fizetnie kell mindaddig, amíg a nyilvántartásért felelős hatóság nem törölte. Ha valaki olyan ingatlant vásárolt, ahová gazdálkodó szervezet van bejegyezve, elég, ha kezdeményezi a nyilvántartásért felelős hatóságnál az ingatlan törlését. Ezt követően számára is ingyenessé válik a kéményseprés.
Ahogy már írtuk, a vállalkozás formája, mérete szerint nincs különbség a fizetendő díjnál. És mint kiderült,
A fűtést is nehéz leírni, nemhogy a kéményseprést
Ruszin Zsolt adószakértőt arról kérdeztük, könyvelési szempontból mi a helyzet a fűtéssel, kéménnyel, ha egy családi házba vagy lakásba jegyezték be a vállalkozást. Elmondása szerint nehéz bizonyítani az üzleti tevékenység és a fűtés közti kizárólagos összefüggést, ha az ingatlan nem pusztán székhely, de lakóhely is. Az arányos költségelszámoláshoz pedig területi és időbeli nyilvántartást kell vezetni: a kizárólagosan üzleti helyiségeknél a területi arány kell, a közösen használt részekre a helyiség mérete és az üzleti felhasználás idejének a kombinációja. A kéményseprési díjat is hasonlóan macerás lehet leírni: egy péknél vagy egy kézműves cukrászdánál még beleférhet a dolog, egy taxisnál biztos, hogy nem.
Ruszin szerint a kérdés az, hogy diszkriminatív-e a szabályozás. Ha a magáningatlan kéménye gazdasági célokat szolgál, akkor az állam hatósági árban szabályozhatja a díjat, erre joga van. A gazdasági célok vélelmezésére azonban nincs joga. Jogbiztonsági aggályok vetődhetnek fel, ha anélkül, hogy bizonyíthatnám az ellenkezőjét, üzleti célúvá minősítheti az állam a kéményem – mondta a szakértő.
