Annyi mindenben hadakozik az Orbán-kormány Brüsszellel, kivéve ebben

Focis hasonlattal élve olyat csinál most a Lázár János vezette Miniszterelnökség, illetve az azon belüli Irányító Hatóság, mintha 9:0-ra vezetne a hazai csapat, de a játékosok a meccs vége felé levonulnának a pályáról, és feladnák a meccset – ezzel érzékeltette Dobrev Klára egy mai sajtótájékoztatón, hogy szerinte mennyire érthetetlen, amit a Lázár-féle tárca művel egy olyan ügyben, amelyiknek a nyitányát a 24.hu cikke szolgáltatta.

Egy hónappal ezelőtti írásunk lényege, hogy az Európai Bizottság emberei olyan jelentéstervezetet – tehát nem végleges állapotot tükröző, hanem egy tárgyalási álláspontként értelmezhető levelet – küldtek meg a Miniszterelnökségnek az uniós pályázatok kezelését nyilvántartó informatikai rendszerre (EMIR) költött pénzekkel kapcsolatban, amelyben súlyos szabálytalanságokra hivatkozva durván 18 milliárd forint visszafizettetését helyezik kilátásba. Az akkori cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, a tárca azt az álláspontot képviselte, hogy

a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. A magyar félnek természetesen van álláspontja a vélelmekkel kapcsolatban, melyeket a tagállam és a Bizottság közötti jogszabályban meghatározott úton fog rendezni.

Azt is kiemelték, hogy

a 2007-2013-as programozási időszakban a kérdéses projektek ellenőrzésére minden évben, összesen kilenc alkalommal sor került a hazai ellenőrző szervek, továbbá a Bizottság részéről. Ezen ellenőrzések egyike sem tett megállapítást. Továbbá minden évben Bizottság által elfogadott végrehajtási jelentéssel rendelkezünk.

A vita gyors lezárása sem volt valószínű, ugyanis a Miniszterelnökség aláhúzta:

bármilyen pénzügyi következmény érvényesítése minimum hónapokra, de inkább évekre van.

Ehhez képest cikkünk megjelenésének másnapján Lázár János már egészen más álláspontot képviselt.

Jelezte, igaza van az Európai Bizottságnak, és el is veszíthetjük a 18 milliárd forintot. Sietett azonban a felelősöket is megnevezni: azok az Altus Zrt.-hez köthetők. Az Altus vezérigazgatóját, Dobrev Klárát is megemlítette, a cég akkortájt Dobrev férjének, Gyurcsány Ferencnek a tulajdonában volt. (Most valóban Dobrevé a cég.)

Lázár hetente fűzte tovább ezt a fonalat, é odáig jutott az ügy, hogy büntetőfeljelentést is tett a miniszter, amit az ügyészség soron kívül bírál el, péntekig kell dönteni, hogy elrendelnek-e nyomozást, feljelentéskiegészítést rendelnek el, vagy ejtik az ügyet.

Boszorkányüldözésre 18 milliárd forint?

Dobrev a mai sajtótájékoztatóján nemcsak a Miniszterelnökség gyors és szerinte érthetetlen irányváltására hívta fel a figyelmet, hanem más furcsaságra is. Egy szempontból mégis lehet hozadéka a Lázár hozzáállásában bekövetkező változásnak: ugyanis így rá lehet mutatni Dobrevre és Gyurcsányra. Az elmúlt napokban a kormányoldal a 4-es metró utáni legnagyobb korrupciós ügyként tálalja ezt az EMIR-es esetet. Dobrev 2004 őszéig az EMIR létrehozását és fejlesztését megrendelő Nemzeti Fejlesztési Hivatalban dolgozott felsővezetőként.

Az Altus vezérigazgatója sajtótájékoztatóján arra is emlékeztetett, amire a Miniszterelnökség lapunknak korábban kitért, vagyis a kérdéses projektek ellenőrzésére – hazai részről és a brüsszeli részről is – 9 alkalommal került sor, mindent rendben találtak ezeken, az Európai Bizottság által elfogadott jelentésekkel rendelkezik az ország.

Semmi mást nem kellett volna csinálnia Lázárnak, mint ezeket a dokumentumokat, jelentéseket most előszednie, mert semmilyen új tény nem került elő a mostani vizsgálatnál ahhoz képest, mint amelyek eddig is ismertek voltak, ugyanazokat a válaszokat kellett volna megadniuk a brüsszeli ellenőröknek a Miniszterelnökség részéről, mint az elmúlt években –

mondta Dobrev.

Azonban most inkább a Lázár-féle tárca az első pillanatban feltette a kezét.

Pedig több ügy is volt az elmúlt években – például az aszfaltkeverős ügy -, ahol szintén pénzbüntetés forgott kockán, sőt, olyanok is, amikor ilyen korrekciót nem is helyezett kilátásba Brüsszel a vélt szabálytalanságok miatt, a kormány mindig küzdött, harcolt, érvelt annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a retorzió.

Most valamiért a Brüsszellel annyi mindenben hadakozó kormányzat nem küzdött

– világított rá Dobrev.

Per után per

Dobrev azt is mondta, hogy korábban bebizonyították, erről magyar bírósági jogerős ítélet is van, hogy a kérdéses informatikai rendszer fejlesztését célzó eljárás szabályos volt. Tehát még nehéz dolga sem lett volna Lázáréknak, hogy ebben az ügyben meggyőzzék Brüsszelt annak érdekében, hogy ne kelljen az országnak büntetést fizetnie. Ehelyett boszorkányüldözésbe kezdett a miniszter – mondta Dobrev, aki jelezt egyúttal, hogy alighanem be fogja perelni Lázárt. (A sajtótájékoztató első felében pedig épp azt ismertette Dobrev, hogy egy másik ügyben is indított pert Lázárral szemben, s azt jogerősen meg is nyerte. Erről itt írtunk.)

Dobrev még egy adalékot osztott meg az érdeklődőkkel. Az EMIR kifejlesztésére az EU-tól kapott, és most a brüsszeli ellenőrök jelentéstervezete alapján korrekcióra javasolt 18 milliárd forintnak a kétharmadát, 12 milliárd forintot a 2010-es kormányváltás után fizetett ki az EMIR-t fejlesztő cégnek a magyar állam. (A céget 2014 végén pedig megvette az állam.) Márpedig a kifizetések előtt a kormányzat ellenőrizte, hogy a cég teljesítette-e és ha igen, jó minőségben és a vállalt, nem drága áron a szolgáltatást (a szolgáltatás minőségét a Kürt Zrt.-vel ellenőrizték), az állam minden évben kifizette ez alapján a szerződésben meghatározott összeget, tehát az Orbán-kormány is mindent rendben talált, nem emelt kifogást a cég szolgáltatásával, a szerződésben foglaltakkal szemben, vonta le a következtetést Dobrev.