Nyertek a nemek, nyert a Sziriza. Nagyjából ennyi volt a vasárnapi görög népszavazés vége. A kérdés az volt, hogy a görög szavazók támogatják-e az Európai Bizottság, az EKB és az IMF közös hitelcsomagját. A szavazók több mint 61 százaléka azt mondta, hogy nem, kevesebb mint 39 százaléka pedig azt, hogy igen. Hatalmas kérdés, hogy mi jön most. Ugyanakkor a németeknek ekkora oxizást (ez volt a görög nem) az 1954-es labdarúgó vb-döntő óta senki nem mutatott, igaz, ott végül a németek örülhettek, itt még ez nyitott kérdés.
A végeredmény
A kérdés az volt, hogy:
“El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?”
Nyilvánvaló, hogy senki nem szeret a megszorításokra igent mondani, főleg nem önként, az emberek a népszavazáson természetesen nemet mondanank mindenre, ami a pénztárcájukat érinti, lásd vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj. A görög népszavazás érdekessége, hogy a Spárta központú Lakónia prefektúrában volt a legszorosabb a verseny, ott csak 51,17 – 48,83-ra győztek a nemek. Igaz, a szélsőjobbos (tehát a politikai palettán a Szirizától legtávolabb eső) Arany Hajnalnak is ott az egyik legmagasabb a támogatottsága.
A népszavazás ugyanis azzal ellentétben, amit folyamatosan hallani, nem jelenti azt, hogy a görögök automatikusan lemondanának az euróról és visszahoznák a drachmát. Könnyű is volt ezt gondolni, mert Donald Tusk kivételével mindenki arról beszélt az unióban, hogy a nemmel szavazás a kilépést jelentené. Persze a szavazás végén már Alekszisz Ciprasz is azt mondta, hogy nem terveznek kilépni az eurózónából, keresni fogják a partnereiket, hogy újra tárgyaljanak. De Tusk a Twitterén bejelentette, az eurózóna vezetői összeülnek kedden, megvitatják, mi a teendő a referendum után.
A csőd szélén
Ami egy remek gondolat, csak az a baj, hogy nem biztos, hogy működni fog. A görög bankok és a görög állam a csőd szélén vannak. Napokra elég csak a pénzük. Ha Görögország nem kap nagyon gyorsan valamilyen átmeneti forrást azoktól, akik ellen tegnap népszavazást hirdetett, akkor nincs választás, csődbe mennek. Németország és a német bankok nagy része már most azt mondja, hogy nem látnak olyan megoldást, amivel a görögök megtarthatnák az eurót.
Ráadásul tárgyalni is kell majd, de nagyon kétséges, hogy ezek után lesz miről. Pénzt is nehezen kaphatnak. Az EKB korábban kijelentette, hogy csak akkor ad további forrásokat a görög bankrendszernek, ha a kormány betartja azt a követeléscsomagot, amit most leszavaztak.
Vérszemet kaptak
Ugyanakkor a Sziriza egyes képviselő a pénzügyminisztériumon belül már úgy gondolják, direkt kontrollt kellene gyakorolni a bankrendszer fölött, nehogy valamelyik bank bedőljön vagy az EKB közvetlen segítségét kérje. És a jegybank teljes vezetését is lecserélnék a hardcore-abb baloldali politikusok, biztos, ami biztos.
Az ellenzék részéről távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz. Az ellenzéki vezér és pártja, a konzervatív Új Demokrácia a népszavazás előtt a Görögország nemzetközi hitelezőivel való megállapodás támogatására buzdította a választókat, azonban a vasárnap este közzétett népszavazási részeredmények azt jelezték, hogy a résztvevők többsége elutasította a megállapodást.
Ciprasz kormányfő a népszavazás után baktat az államfő mellett
Kép: Europress Fotóügynökség
“Pártunknak új kezdetre van szüksége. A mai nappal lemondok az Új Demokrácia éléről” – jelentette be a korábbi miniszterelnök Szamarasz. Arra hívta fel a görög kormány európai partnereit, hogy segítsék Alekszisz Ciprasz kormányát “tartós megoldást” találni a görög államadósság problémájára.
Antonisz Szamarasz 2012 júniusa és 2015 januárja között, az Alekszisz Ciprasz vezette radikálisan baloldali pártszövetség, a Sziriza választási győzelmét megelőzően volt Görögország miniszterelnöke.
Mi történik, ha nem kapnak pénzt?
Hiába mondta a szavazás után Ciprasz azt, hogy “bátor döntést hoztatok”, a bankok kiürülnek, és mivel Görögország nem tud eurót nyomtatni, elfogy a pénzük. Akkor egyetlen megoldásuk marad hátra, mint elkezdeni saját pénzt nyomtatni. A szakértők szerint ezzel csak az a baj, hogy egyelőre a nyomótábla sincs meg, amivel drachmát tudnának nyomtatni. Amikor ugyanis a görögök beléptek az eurózónába, jelképesen elpusztították a korábbi táblákat. Néhány nap, mire elkészülnek, de utána valószínűleg flottul megy majd a dolog.
Az állapolgároknak elég kellemetlen lesz, mert minden jel szerint hatalmasat gyengül majd a drachma az euróhoz képest. Nem lenne meglepő, ha a felére zuhanna vissza az értéke, de azért többen azt mondják, hogy olyan 30 százalék körüli esést várnak. Ez azt jelenti, hogy a polgárok félretett pénze néhány napon belül egyharmadával kevesebbet érhet. Ez a vagyon elveszik, mert a drahma itt stabilizálódhat. Ráadásul az eurózóna stabilitása nélkül a drachma elértéktelenedése is sokkal gyorsabb lesz, így a görögök nagyobb inflációt és a bolti áruk drágulását várhatják.
Győzött az oxi, az emberek az utcán ünnepeltek
Kép: Europress Fotóügynökség
A görög népszavazás egyébként, bármennyire is úgy tűnik, nem a görög demokráciáról és önrendelkezésről szólt a zsarnok unió ellen. Mindkét oldal viselkedése teljesen érthető. A kormánypárt Sziriza létezésének egyetlen alapja az, hogy ellenzik az uniós hitelekért cserébe kért megszorítások politikáját. Amikor a Szirizát megválasztották, azonnal megpróbáltak futni egy kört Brüsszelben, hogy enyhítsenek a követeléseken. Nem sikerült. Igazából ennek az utórezgéseit látjuk most.
Legitim kérdés
Ha tehát a görög kormány enged, akkor a létezésének jogát veszti el, minden politikai hitelével együtt. Ha viszont az unió enged, a görögöket egy rakás másik ország követheti. Ha Európában azt látják, hogy a megszorításellenes politika sikeres, akkor ilyen pártok tucatjai kerülhetnek hatalomra. Spanyolországban máris ott van a Podemos, ami gyakorlatilag a Sziriza modelljét másolta le. Pablo Iglesias pártelnök a Twitterén reflektált is egy gyorsat:
Görögországban győzött a demokrácia.
Nehéz helyzetben lévő országok tucatjai kelhetnek fel a Bizottság, az IMF és az EKB ellen, közölve, hogy nem hajlandóak visszafizetni a hiteleiket. Ez már Európának is komoly gondokat okozhat, mivel ezeknek a hiteleknak a nagy része nem magánkézben van, hanem államok (Németország) garantálják őket.
Hullámvölgyből kifelé
És persze lehet azon is vitatkozni, mennyire elegáns így felkelni az unió ellen, miután, mondjuk a görögök, éveken keresztül költekeztek, meghamisítva a külföldre küldött adatokat, de amikor beütött a baj, csak az unió segítsége mentette meg őket a csődtől. A görög gazdaság sokszor csődbe ment volna, ha az EU nem tartja lélegeztetőgépen. Ráadásul a megszorítások működnek, a görög költségvetés végre szufficites lett, és kezdett kilábalni a szuverén adósságválság első nagy hullámvölgyéből.
Kérdés, meddig lesz ok ünnepelni
Kép: Europress Fotóügynökség
Azon nincs is nagy vita, hogy a görög adósságot szinte lehetetlen visszafizetni. Az ország államadóssága majdnem kétszerese az éves össztermékének. Ez a világ egyik legnagyobbja, csak Japán veri meg, és Afganisztán közelít hozzá. Az EKB friss jelentése szerint sem lehet megúszni a dolgot az adósság átstrukturálása nélkül.
Muszáj tárgyalni, és mindkét félnek jó lapok vannak a kezében. A görögök hivatkozhatnak a népszavazásra, és az EKB tanulmányára, az uniónak pedig nem is nagyon kell semmire hivatkoznia, elég, ha csak az időt húzzák.
És hogy mi lesz most?
Hétfőn összeülnek a görög pártok vezetői. Angela Merkel pedig Párizsba utazik, hogy Hollande-dal egyeztessen. Az EKB szintén holnap dönt arról, hogy továbbra is rajtamaradhatnak-e a görögök azon a lélegeztetőgépen, amire múlt kedden kerültek rá. Kedden összeül az Európai Bizottság és az eurózóna állam- és kormányfői, ahogy azt már fent is írtuk.
De igazából tényleg senki nem tudja, hogy mi lesz, bár egyes elemzők szerint hetvenöt százalék az esélye annak, hogy a görögök elhagyják az eurózónát és londoni pénzügyi elemzők is úgy látják, a népszavazás után sem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.
Nem lennénk most Angela Merkel helyében.
