Az ingatlan-nyilvántartási törvényt módosító javaslat az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása érdekében tesz bizonyos szigorításokat, pontosításokat. Eszerint például csak írásban lehetne érvényes lakásbérleti szerződést kötni, szigorodnának az ingatlanközvetítői tevékenység ellátásának kritériumai, a földhivatalokban személyazonosító okmányból is ellenőrizni kellene a személyazonosságot adatbetekintés esetén, az elektronikus adatszolgáltatás kiteljesítése által pedig lehetővé válna, hogy az okmányirodák hiteles és nem hiteles tulajdoni lapot szolgáltassanak.
Bővül a közjegyzői hatáskör
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) üdvözöl minden olyan törvénymódosítási javaslatot, amely hozzájárulhat az okiratokkal és ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, valamint az úgynevezett akarathiba miatt érvénytelen jogügyletek számának csökkenéséhez – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben. A testület kiemeli, hogy az új szabályozás közvetlen hozzáférést biztosítana a közjegyzőknek, az ügyvédeknek és a bírósági végrehajtóknak a Belügyminisztérium adatnyilvántartásaihoz.
„A közjegyzőknek eddig is azonosítaniuk kellett az ügyfeleiket, a bemutatott dokumentumok valódiságát azonban nem tudták ellenőrizni – jelentette ki dr. Kapás Katalin, a MOKK elnöke. – A kamara megítélése szerint a törvényjavaslat nem szigorítaná az eddigi eljárást, pusztán szélesebb lehetőséget biztosítana a valódi személyazonosság megállapítására. A gyakorlatban így nemcsak az ingatlannal kapcsolatos, hanem az egyéb – például cégalapítási – ügyletekben is kiszűrhetőek lennének a hamis okmányok felhasználói”.
„A kamara ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt célból kerülhessen sor. Azaz „meg kell találni az arany középutat, azt a mértéket, amely már elegendő a biztonságos személyazonosításhoz, ugyanakkor nem sérti az adatvédelmi törvényeket sem” – tette hozzá dr. Kapás Katalin.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
