Termelési koordinátori állás iránt érdeklődve telefonált egy férfi a Multijob Munkaerő-közvetítő és Szolgáltató Kft.-hez, s azt a kérdést is feltette, hogy középfokú nyelvvizsgája elegendő-e a pozícióhoz. Kelemen András, a Multijob vezető partnere válaszként elmondta, hogy a munkavégzés során naponta többször telefonon kell majd értesíteni a külföldi partnert a gyártás aktuális helyzetéről. Ezt hallva az érdeklődő inkább letett a jelentkezésről. Nem az számít tehát, milyen vizsgája van a jelentkezőnek. Aki megpályázik egy állást, annak mindig elmondják, milyen feladata lesz az adott nyelven. Ha még mindig érdekli, akkor úgyis lesz idegen nyelvű interjú, ami az esetek nagy többségében angolt jelent. A nyelvvizsga letétele után több évvel sokkal jobban, de rosszabbul is beszélhet az illető. “Tizenkét éve foglalkozunk közvetítéssel, de a megbízó cégek még sosem szabták feltételül a nyelvvizsgát” – teszi hozzá Kelemen András.
CSAK A DIPLOMÁHOZ. Ezt megerősíti Kystler Angéla, az Egon Zehnder International személyzeti tanácsadó cég tanácsadója is. Mint mondja, vezetők kiválasztásánál természetes, hogy a vállalat külföldi vezetőjével idegen nyelven kell elbeszélgetni. Az ilyen pozícióra jelentkezőknek többnyire csak középfokú nyelvvizsgájuk van, ami még a diplomához volt kötelező. A napi gyakorlatban felsőfokon megtanulnak, de a vizsgát azután már nem egészítik ki felsőfokra. Ennek fordítottja akkor következhet be, mikor a szorgos diák már az egyetemi felvételire leteszi a nyelvvizsgát, ami a diplomához is elegendő, így évekig nincs gondja vele, s mire álláskeresésre kerül sor, teljesen elfelejti a nyelvet.
“A nyelvtudás mindenképpen előny, de a papír nem számít” – mondja Rigó Imre, a Raiffeisen Bank humán erőforrás igazgatója is. A felvételi interjún úgyis ellenőrzik, hogyan beszél angolul a jelentkező. A Nokiánál szintén része a felvételinek az angol nyelvű elbeszélgetés egy külföldi vezetővel. A multinacionális társaságok szinte kizárólag az angol nyelv ismeretét követelik meg. A második legnépszerűbb nyelv a német, a többinek viszont csak speciális munkakörökben és az első kettő mellett van jelentősége.
Vezetői és szakértői pozíciókban egyre inkább feltétel a nyelvtudás – támasztotta alá a Dint Nyelviskola 35 vállalatnál végzett vizsgálata. Mint Szegedi Noémi oktatási vezetőtől megtudtuk, kiválasztásnál a megkérdezett cégek háromnegyede a személyes elbeszélgetésen ellenőrzi ezt, csak 45 százalék köti nyelvvizsgához, 5 százalék pedig külső szakértőt von be.
A nyelvvizsgához általában akkor ragaszkodnak, ha a megpályázott állásban szükséges a nyelvtudás, ám a vállalat vezetői nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt ellenőrizhessék. A kis cégek mellett ez az állami szektorban fordulhat elő, bár egyre ritkábban: a megkérdezett felsővezetők háromnegyede legalább középfokon beszél egy nyelvet.
Magyarországon széles a megszerezhető nyelvvizsgák skálája, ezért mielőtt valaki belevág, gondolja át, milyen élethelyzetben akarja azt hasznosítani. Külföldi tanuláshoz vagy munkavállaláshoz a nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgákat célszerű választani, ám ezek Magyarországon csak kiegészítő vizsgával honosíthatók a nálunk elfogadott kétnyelvű vizsgává. Egyes MBA-kurzusokon feltétel a TOEFL angol nyelvvizsga.
A hagyományos állami – “Rigó utcai” – vizsgát és az azzal ekvivalens kétnyelvű vizsgákat annak érdemes letenni, aki az államigazgatásban, illetve állami vagy állami múltú vállalatnál szeretne elhelyezkedni. Ezeken a munkahelyeken nyelvpótlékra is lehet számítani. A köztisztviselők angol, német és francia nyelvből felsőfokú nyelvvizsgáért havi 33 ezer forintot kapnak, középfokért a felét (a többi nyelvnél a megfelelő juttatások: 16,5 ezer, illetve 10 ezer forint), ám a nyelvpótlékok végösszege nem lehet több 66 ezer forintnál.
KÉRNI KELL. A Magyar Postánál a nyelvpótlékot a kollektív szerződés szabályozza, középfokú állami nyelvvizsgára a bér 15 százaléka, felsőfokúra 20 százalék adható, ám több vizsga esetén sem lehet több 20 százaléknál. Ez azonban nem jár automatikusan a munkavállalónak, a munkáltatónak kell engedélyeznie. A Matávnál speciális távközlési szakmai nyelvvizsgát kell tenni azon alkalmazottaknak, akiknek ez munkakörük miatt szükséges, a cég ehhez tanfolyamokat biztosít. A nyelvpótlékot itt is kérelmezni kell, s csak erre a fajta vizsgára adható. A BKV-nál szintén a felettes döntésén múlik, hogy a dolgozó megkapja-e a nyelvhasználati pótlékot, amelynek mértékét sávosan szabják meg: középfokra 4-8 százalék, felsőfokra 8-15 százalék adható. A társaság támogatja alkalmazottai nyelvtanulását; ha a dolgozó nyelvvizsgára készül, a tanfolyami költségek felét, a nyelvvizsga díját pedig egészében átvállalja a cég.
