Az őszi és téli hónapok során egyre gyakrabban találkozunk a náthának, meghűlésnek, megfázásnak nevezett felső légúti tünetegyüttessel: orrfolyás, orrdugulás, köhögés, tüsszögés, hőemelkedés vagy láz. Nézzük, miről is van szó.
Az embert minden percben és minden környezetben támadásra kész kórokozók hada veszi körül, de aggodalomra nincs ok, bőrünk áthatolhatatlan falként áll előttük. Testünk gyenge pontja a szükségszerűen állandóan nyitott kaput jelentő orr és száj, itt juthatnak be vírusok és baktériumok a felső légutakba. Immunrendszerünk is ide összpontosítja a védelmet, amelyet a nyálkahártyák látnak el, főleg az úgynevezett csillószőrös hámsejtek.
Kisöpri a vírusokat
A rendszer optimális működéséhez megfelelő fiziológiás hőmérséklet szükséges, és itt jön a képbe a „hideg”: ahogy meleg környezetből hirtelen hidegbe lépünk, a belélegzett levegő lehűti a nyálkahártyák felületét, romlik a teljesítményük, a vírusok egy pillanat alatt kapun belülre jutnak.
A nyálkahártyák ekkor aktív védekezésbe kezdenek, nyugodtan elképzelhetjük a folyamatot úgy, ahogy egy ostromlott vár védői próbálják feltartóztatni az ellenséget. Mint például az egri nők, akik forró vizet és szurkot zúdítottak a falakon kapaszkodó törökök nyakába. Náthavírusok támadása esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermelésbe kezdenek, a ragacsos, kifelé áramló anyag csapdába ejti és kisöpri az orrból a kórokozókat. Számunkra ez úgy jelentkezik, mint a megfázás egyik kellemetlen velejárója, a megállíthatatlan orrfolyás.
Orrdugulás: bezár a kapu
Ezzel együtt jelentkezik mindenki rémálma, a levegőért kapkodó álmatlan éjszakákat, kialvatlanságtól nyűgös napokat, orrhangot és szájlégzést okozó orrdugulás. Már beljebb, egy rendkívül fontos területen járunk: az orrüreget borító nyálkahártyánál.
Az egészséges nyálkahártya feladata a belélegzett levegő előkészítése a tüdő számára: a másodperc törtrésze alatt előmelegíti, párásítja és megszűri azt a mikroszkopikus szennyeződésektől, mikrobáktól.
Vándorol a dugulás
Biztos sokaknak feltűnt, hogy az orrdugulás fokozódik, ha a hátunkon fekszünk, illetve mindig az az orrlyuk ereszti át kevésbé a levegőt, amelyik oldalunkon fekszünk. Ha megfordulunk, a dugulás is hamar áthúzódik a másik oldalra. Ennek oka, hogy a gravitáció által ilyenkor a vér az orrban mélyebben fekvő, úgynevezett kavernózus szövetek ereibe áramlik, amitől azok megduzzadnak és gátat képeznek.
Ugyancsak a „gátolt orrlégzés” miatt nem érzünk szagokat, levegő után kapkodva horkolunk éjjelenként, és itt kell keresni a jól ismert náthás orrhang okát is. Rezonátorként működő orrüregünk fontos eleme a hangképzésnek, ezért eltömődése magától értetődően torzítja el hallható beszédünket.
Tenni kell ellene
Az orrdugulás mellett a köhögés, tüsszögés és a láz is immunrendszerünk önvédelmi reakciójának része. Megfázás ellen nincs gyógyszer, de tüneti kezeléssel elviselhetőbbé tehetjük azt a pár napot, amíg szervezetünk legyőzi a betolakodókat.
Szükségszerűen ugyanis szájon át veszünk levegőt, ami így felmelegítés, párásítás és szűrés nélkül jut a légutakba, tovább rontva az amúgy is gyulladt toroktájék állapotát. Orrcseppek és házi praktikák ide vagy oda, ha 3-5 nap után nincs javulás, érdemes orvoshoz fordulni, mert a vírusok által megnyitott úton baktériumok juthattak szervezetünkbe. Ezt nevezik bakteriális felülfertőzésnek.
