Akad, aki úgy véli: globális problémára globális megoldás kell, az egész Földet kell újratervezni, s a – még nem létező – szakterületnek már nevet is adtak (geoengineering) és már ellenzői is szép számmal vannak. Jogi és etikai problémákat vet fel ugyanis, hogy kinek áll jogában megváltoztatni az egész földgolyót.
Globális napernyő
A Föld felmelegedését csökkentő napernyő ötletét a Lawrence Livermore National Laboratory két fizikusa vetette fel. Számításaik szerint a világűrben elhelyezett 55 ezer tükörrel megoldható lenne a Föld túlmelegedésének problémája, de ehhez a tükröknek egyenként 100 négyzetkilométeres felületűnek kellene lenniük, de előállításuk, űrbe juttatásuk elképzelhetetlenül sokba kerülne. Dr. Ken Caldeira cáfolni próbálta a napernyőelméletet, de a számítógépes szimuláció azt mutatta ki, hogy a globális napernyő – a költségektől eltekintve – megoldás lehetne.
Már az űrből visszalőnék a napsugarakat
Egyes tudósok szerint legegyszerűbben úgy lehetne csökkenteni a napsugárzást, ha a Naptól távolabbi pályára állítanák a Földet. A számítások szerint a széndioxid-koncentráció kompenzálásához másfél millió kilométerrel távolabbi nap körüli pályára, annak eléréséhez pedig ötezer milliószor millió hidrogénbombának megfelelő energiára lenne szükség. Ötletként felmerült egyebek között az is, hogy különleges ágyúkkal a légkör felső rétegeibe juttassanak fényvisszaverő anyagokat, hogy az űrbe fújják ki a szén-dioxidot, hogy rakétahajtóművekkel ritkítsák az ózonréteget, és például hogy űrnapernyő helyett olyan naperőműveket hozzanak létre, amelyek a napenergiát az űrben összegyűjtik és hazasugározzák.
Az ilyen ötletek már csak azért is aggályosak, mert az esetleges műszaki megoldás felvetése önmagában is gátolja az emisszó visszafogására, az engergiaellátó hálózat átépítésére irányuló politikai akaratot.