Élet-Stílus

Fogyatékkal élők és az informatika

A világon fogyatékkal élő emberek is szívesen használnak számítógépeket, sokuknak ez az egyetlen kommunikációs, illetve munkavégzési esélye. Tudják ezt a számítástechnikai vállalatok is, akik olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek segítséget nyújtanak a sérültek életminőségének javításához, illetve az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2001-ben hazánkban ötszázhetvenhétezer fogyatékos élt. A legnagyobb számot a mozgássérültek kétszáztízezres népcsoportja adta. Gyengénlátónak körülbelül ötvenötezren, vaknak kilencezerötszázan, nagyothallónak negyvenötezren vallották magukat. Sokan lehet, most legyintenek a témára, ám nem szabad elfelejteni, hogy az életkor emelkedésével a látás és a hallás könnyen megromolhat, s napjainkban sokan a nyugdíj után is aktívan kívánnak tovább dolgozni, amihez elengedhetetlen az informatikai támogatás is. A számítógéphez való hozzáférés kiterjesztése pedig azon okból is fontos, mert a következő tíz évben keletkező 21 millió új munkahely közül több mint 20 millió az információs és szolgáltatási iparágban jön majd létre – áll a Microsoft által készített tanulmányban.

A jövő

A Microsoft által készített tanulmány szerint a jövőben az orvosi technológia fejlődése révén meggyógyítható, illet-ve megakadályoz-ható lesz a vakság, a hal-láskárosodás valamint az ideg- és izom-betegségek bizonyos fajtái is. Elképzelhető, hogy a közeli jövőben sikerül majd újranö-veszteni a gerincvelőt, s a mesterséges végtagok teljesen megegyeznek majd az eredetileg velünk született karokkal vagy lábakkal– írja az elemzésben Bill Crounse, az orvostudományok doktora.

Alapvető funkciók

A redmondi vállalat operációs rendszere több használatot könnyítő szolgáltatást tartalmaz gyengénlátók számára, mint a nagyító eszköz, a képernyő megjelenésének testre szabása, az egér mutató finom beállítása. A hallás sérültek számára pedig a Windows XP beállítás szerint feliratozza az operációs rendszer a figyelmeztető hangjait. Akiknek pedig kihívást jelent a klaviatúra hagyományos használata, azoknak a beragadó billentyűk funkció szintén nagy segítséget jelenthet.

A Microsoft vetélytársa, a Linux szintén tartalmaz a sérültek számára alapvető funkciókat. A nyílt forráskód nagyon magas aránya több fejlesztő műhelyt is arra ösztönöz, hogy kiegészítő funkciókat készítsenek a pingvines operációs rendszerhez. Így az írott szöveget beszéddé alakító programok a Windowshoz hasonlóan Linuxra is megjelentek, s immár magyar változat is létezik: a Lindrailab.

Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke azonban a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a gyengénlátók számára a Windows jobb megoldás, mint a nyílt forráskód. Az elnök szerint ugyanis a Linux hátránya, hogy nincsenek még kialakult szabványok, míg a Microsoft terméke természetesen egy egységes felületet képez. A szakértő szerint azonban a beépített kisegítő alkalmazások csak a gyengébben sérültek számára jelentenek megoldást. Komolyabb károsodás esetén semmit sem segítenek, s speciális alkalmazásokra van szükség.

Különleges fejlesztések

A szoftveres alapfunkciókon kívül azonban ma már egy sor olyan különleges hardver eszköz is hozzáférhető a felhasználók számára, mint a nagy szövegméretet használó képernyők, a pontírású kijelzők, a dombornyomásos billentyűzetek, vagy a Braille dombornyomók, amelyek a szöveget nyomtatás után ujjheggyel olvasható szöveggé alakítják. Megtalálhatóak a beviteli eszközök között továbbá olyan csúcskülönlegességek is, mint az infravörös irányítással működő kurzorok, melyek kattintása légzéssel vezérelhető, a szájban tartható vagy állra erősíthető pálcák, valamint elektronikus mutatóeszközök, amelyek a szem mozgásával, idegi ingerülettel vagy agyhullámokkal vezérlik a számítógépet. Azonban fontos megjegyezni, hogy a felsorolt eszközök ára igen borsos. A legelterjedtebb hardvereszköz talán a szkenner, amely egy jó karakterfelismerő programmal óriási segítséget jelenthet, s áruk a többi eszközhöz képest viszonylag csekély.

A legnagyobb támaszt azonban a vak és gyengénlátó embertársaink számára talán a Freedom Scienfitic amerikai cég jelenti. A vállalat forgalmazza ugyanis a JAWS for Windows, teljes körű képernyőolvasó programot és a MAGic képernyőnagyító alkalmazást. A MAGic segítségével sokszorosan nagyítható a képernyő egy bizonyos része, ugyanakkor képes a megjelenített felületet inverzé is átalakítani, így a terület könnyebben olvashatóvá válik.

A JAWS kipróbálása során azonban egy fontos zavaró tényezőre is felfigyeltünk, amelyek a program használata nélkül talán fel sem tűntek volna, nevezetesen a vakbarát web-oldalak hiányára. Az alkalmazás ugyanis a lap forrását kitűnően olvassa fel, ám így a linkek, a képek és egyéb objektumok is felsorolásra kerülnek. Így mire egy mai átlagos csodálatosan kivitelezett oldalon sikerül egy információt megszereznünk, a két-három perces metanyelvi sorokat is végig kell hallgatnunk.

Az internetet böngészve pedig nem sok egyszerűen kivitelezett vakbarát verziójú oldalt találtunk. Habár Magyarországon már hozzáférhető a program magyarosítása, mégis az angol akcentussal is viszonylag érthető a worldben felolvasott szöveg. Tehát a program demo verzióját nyugodt szívvel ajánljuk: http://www.freedomscientific.com/fs_products/software_jaws620fea.asp

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány a JAWS és a MAGic programot már több éve pályázat útján juttatja el a rászorulóknak. Szuhaj Mihály elmondása szerint nagy igény van mindkét programra. Az elnök idén körülbelül kétszeres túljelentkezésről tudott beszámolni, ám pontos számot nem tudott mondani, mivel a pályázatok még feldolgozás alatt vannak.


A Microsoft által készített tanulmány szerint a jövőben az orvosi technológia fejlődése révén meggyógyítható, illetve megakadályozható lesz a vakság, a halláskárosodás valamint az ideg- és izombetegségek bizonyos fajtái is. Elképzelhető, hogy a közeli jövőben sikerül majd újranöveszteni a gerincvelőt, s a mesterséges végtagok teljesen megegyeznek majd az eredetileg velünk született karokkal vagy lábakkal– írja az elemzésben Bill Crounse, az orvostudományok doktora.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik