Abban semmi meglepő nincs, hogy a cseh fővárosban nyoma sincs az itthoni háborús pszichózisnak, az viszont már inkább szokatlan, hogy magának az EP-választásnak se nagyon van jele. Alig néhány plakát hirdeti csak a szavazást, és ha az ember mondjuk amerikai turista, vélhetően teljesen ki is marad neki, hogy Prágában is választás van ma.
Inkei Bence / 24.hu
A magyar nagykövetségen sincs sorállás: kora délután a fenti kép fogadott a szavazóhelyiségben.
A 17 órás részvételi adatok szerint tehát a választásra jogosultak 50,69 százaléka voksolt, ez már most több, mint ahányan a legutóbbi, 2019. májusi EP-választáson (43,48 százalék) és a 2019. októberi önkormányzati választáson (48,58 százalék) részt vettek.
A legalacsonyabb részvételi adattal továbbra is a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka rendelkezik: 17 óráig a választásra jogosultak mindössze 25,07 százaléka voksolt, miközben az országos részvétel már 50 százalék felett van. Rajkán három független polgármester-jelöltre lehet szavazni.
Mindenki leszavazott a Zala megyei Iborfián délután 5 óráig. Ez azt jelenti, hogy mind a 18 szavazásra jogosult leadta voksát, ezzel a törpefalu lett az első 100 százalékos település. Iborfián három polgármester-jelöltre lehet szavazni, mind a hárman függetlenként indultak.
A következő 100 százalékos Kisvásárhely lehet, ahol 17 óráig a 95,38 százalék ment el szavazni.
A 17 órás részvételi adatok szerint a választásra jogosultak 50,69 százaléka voksolt.
A legtöbben 17 óráig Vas vármegyében mentek el szavazni, ott a részvételi arány 55,86 százalékos. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék.
Budapesten a XVI. kerület vezet, 58,31 százalékkal. A legkevesebben 17 óráig a XVIII. kerületben szavaztak, ott az arány 39,47 százalék.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig.
A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.
Varga Jennifer / 24.hu
A vasárnapi választások előzetes eredményeit a valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el. A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjai következnek.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel az NVI oldalára.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Az EP-választás eredményeinek közlésével az NVI-nek azonban meg kell várnia, hogy Olaszországban este 11 órakor befejeződjön a szavazás.
Választási csalást gyanított, ezért feleségével követni kezdtek egy fekete autót.
Nyiri Tibor a Telexnek azt mondta, a településen felvetődött a szavazatvásárlás gyanúja. A független polgármester arról beszélt, az előző választásból okulva a szavazóhelyiség környékén maguk által szervezett megfigyelő-szolgálatot állítottak fel. Így lettek figyelmesek egy fekete autóra, amit elkezdtek követni, mert öt éve autóból fizettek embereknek, most is erre gyanakodtak. Felesége a bizonyítás miatt videót készített, erre az autót körülvevő férfiak fenyegetően odamentek a kocsijához, ütötték a motorháztetőt, belerúgtak az oldalába. Nyiri egy másik autóból követte a történteket, rájuk kiabált, hogy fejezzék be, erre átmentek hozzá, követelni kezdték, hogy töröljék a videót, adják át a telefont. Hárman voltak. Két férfi felismerte a polgármestert, a harmadik felpofozta. A fekete autó elhajtott. Nyiri Tibor feljelentést tett. Szerinte a felfokozott helyzet miatt történt az egész. de ez sem jogosít fel senkit a tettlegességre.
Az Európai Parlament vasárnap este, negyed kilenc után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak, írja az MTI.
Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak.
Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.
Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.
Adrián Zoltán / 24.hu
Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd ezen az oldalon, például az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel. Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés negyed kilenc után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze.
A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP negyed tizenkettőkor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is.
Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel egy órakor várható.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei községben húsz alatti, 18,87 százalékos volt a részvételi arány 15 óráig. Ez bőven elmarad az országostól, amely 42,04 százalék.
Rajkán három független polgármester-jelöltre lehet szavazni.
Rendkívüli eseményekből továbbra sincs hiány az országban, az NVI honlapján pedig kitartóan közlik is ezeket az egész nap folyamán. Délután egy óra után nem sokkal például Zalaszántón adódott váratlan helyzet, amikor is
jelezte az egyik szavazó, hogy rosszak a látási viszonyok a szavazófülkében.
A probléma nem maradt megoldás nélkül, a megtett intézkedés a következő volt:
A szavazófülkékbe lámpák lettek elhelyezve és hosszabbítók segítségével beüzemelve.
15 óráig a 18 szavazásra jogosult közül 17-en leadták szavazatukat, így a 15 órás adatok szerint Iborfia, a Zala vármegyei törpefalu vezeti az országos részvételi versenyt 94,44 százalékkal. Ha az utolsó választópolgár is leadja szavazatát, meglesz a 100 százalék.
Iborfián három polgármester-jelöltre lehet szavazni, mind a hárman függetlenként indultak a választáson.
Megérkeztek a legfrissebb adatok: 15 órakor 42,04 százalékos az országos részvétel.
Budapesten a szavazók 43,63 százaléka voksolt eddig, ez 586 199 választópolgárt jelent. A fővárosban a XVI. kerület vezet, ahol a választásra jogosultak 48,78 százaléka voksolt 15 óráig. A legalacsonyabb részvétel a XVIII. kerületben volt 15 óráig: 32,79 százalék.
A megyék közül a legtöbben Vas vármegyében mentek el szavazni, ott a részvétel 44,99 százalékos. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legalacsonyabb a részvétel: 39,83 százalékos.
A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:
Baranya vármegye : 41,24 százalék
Bács-Kiskun vármegye: 38,91 százalék
Békés vármegye: 41,68 százalék
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 41,26 százalék
Csongrád-Csanád vármegye: 42,07 százalék
Győr-Moson-Sopron vármegye: 42,55 százalék
Hajdú-Bihar vármegye: 39,43 százalék
Heves vármegye: 43,23 százalék
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 39,83 százalék
Komárom-Esztergom vármegye: 40,13 százalék
Nógrád vármegye: 42,76 százalék
Pest vármegye: 42,14 százalék
Somogy vármegye: 42,52 százalék
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 41,91 százalék
Tolna vármegye: 41,82 százalék
Vas vármegye: 44,99 százalék
Veszprém vármegye: 43,77 százalék
Zala vármegye: 43,14 százalék
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.
A Nemzeti Választási Iroda kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők.
Magyarország Erasmus- és Horizont-programban való részvételének azonnali visszaállításáért, az önkormányzatok közvetlen uniós forrásokhoz jutásáért, a bérfelzárkózásért, valamint a vízgazdálkodási gondok megoldásáért végzett tevékenységet sorolta legfontosabb feladatai közé az Európai Parlamentbe jutása esetén a Jobbik-Konzervatívok EP-listavezetője Kisasszondon vasárnap.
Róna Péter, miután családtagjaival együtt szavazott az európai parlamenti és önkormányzati választásokon, újságíróknak azt mondta:
nem érdekes, hogy mi az Erasmus- és a Horizont-programmal összefüggő vita érdemi tartalma, a jelenlegi helyzet mindenféleképpen igazságtalan a magyar diákok és kutatók számára, nem jó Magyarországnak, nem jó Európának sem.
Megpróbálna olyan határozatot előterjeszteni az Európai Parlamentben, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot a programok visszaállítására, tette hozzá.
Vasvári Tamás / MTI
Meglepetés lenne, ha bejutnék, de vannak meglepetések az életben, majd meglátjuk
– mondta arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár az európai parlamenti választáson. Hozzátette, ha bejutna, az Európai Néppárt soraiban foglalna helyet, mert a Jobbik még az ő listavezetői bejelentése előtt felvételt nyert az Európai Keresztények Politikai Mozgalmába.
Grundtner András a XII. kerületi Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában kialakított 24. szavazókörben szavazott. A voksolást követően azt mondta,
A Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen olyan erő Budapesten, amely a nemzeti oldalt képviseli .
A politikus úgy véli, hogy Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjének visszalépése után sokan fognak átszavazni a Mi Hazánk Mozgalomra, mert „nem akarnak támogatni egy balliberális erőt”.
Hegedüs Róbert / MTI
A főpolgármester-jelölt beszélt arról is, hogy a Mi Hazánk Mozgalom programja a budapestiek mindennapi problémáira nyújt megoldást. Célkitűzéseik között van az autósokat korlátozó intézkedés hatályon kívül helyezése, állandó rendőri gyalogos járőrszolgálat felállítása Városi rendőrség néven, de megteremtenék a bűnmegelőzés forrásait is a fővárosban.
Újabb rosszullétekről, balesetekről számolt be az NVI honlapja:
A Pest vármegyei Hernádon rosszul lett egy választópolgár, mentőt hívtak hozzá.
Budapesten a 6. számú szavazókörben egy választópolgár szavazás közben az egyik szavazófülkében megszédült és elesett. Mentőt nem kért, felültették, adtak neki vizet és rövid időn belül saját lábán távozott a szavazókörből.
Komádiban a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazókör folyosóján elesett. A bal könyöke kifordult. Törés gyanúja miatt mentőt hívtak hozzá.
13 órakor 33,14 százalékos az országos részvétel. A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. Budapesten a XVI. kerületben (38,98%), a XXII. kerületben (38,20%), és a XVII. kerületben szavaztak a legtöbben (37,58%).
Szajki Bálint / 24.hu
A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.
Összehasonlításképpen:
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.
A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Van 84 olyan település, ahol legalább 25-en indulnak az egyéni listán megszerezhető képviselői helyekért a vasárnapi önkormányzati választáson, írja az MTI. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület.
Így ezeken a településeken a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. Az egyéni listán a jelöltek nem abc szerint, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.
A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint a legtöbb, 50, egyéni listás jelölt Tiszaburán indul. Halmajugrán 46, Nagykállón 42, Kunmadarason 39, Szendrőládon 37, Alsószentmártonban és Kunhegyesen 36-36, Kázsmárkon és Nyírmadán 35-35 jelölt van.
Farkaslyuk és Vilmány választói 34-34 egyéni listás jelölt közül választhatnak, Rakaca és Bagamér lakói 33-33, Lőrinci és Kótaj szavazói 32-32, Rudabánya, Nagyfüged, Nyírlugos és Petneháza választópolgárai pedig 31-31 jelölt közül.
Van továbbá hét település, Jánoshalma, Szalaszend, Szendrő, Algyő, Kisköre, Nézsa és Mogyoród, ahol 30 jelölt indul, és 58 olyan település, ahol az egyéni listás jelöltek száma 25 és 29 között van.
Fejlődő várost akarunk építeni közösen a budapestiekkel, erről szól a mostani önkormányzati választás Budapesten
– nyilatkozta Karácsony Gergely, a második ciklusára készülő főpolgármester újságíróknak vasárnap, miután leadta voksait az európai parlamenti és önkormányzati választáson a főváros II. kerületében.
A Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje az MTI tudósítása szerint azt mondta: a mostani választás nagyon fontos pillanat Budapest történelmében, mert amit a hatalom a propaganda, lejáratás, titkosszolgálat, megfigyelés, ravasz politikai cselek formájában bevetett annak érdekében, hogy félrevezessék a budapestieket, megmutatta a saját gyengeségét is.
Ha ez a hatalom erős lenne, akkor nem kellene neki trójai falovat keresni ahhoz, hogy visszajöjjön a városvezetésbe, nem hazugsággal és félrevezetéssel próbálkoznának, hanem például programmal
– hangoztatta Karácsony Gergely, aki szerint a hatalomnak nincsen üzenete a budapestiek számára, csak hadüzenete. „Márpedig mi nem hadakozni akarunk, hanem egy fejlődő várost építeni közösen, a budapestiekkel”, fogalmazott a politikus, majd hozzátette: erről szól ma ez a szavazás.
Karácsony Gergely megjegyezte, Vitézy Dávidra, az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület főpolgármester-jelöltjére mindig úgy tekintett, mint a Fidesz jelöltjére, és kiderült, hogy igaza is volt.
Szajki Bálint / 24.hu
Karácsony, aki a családjával érkezett a szavazókörhöz, újságírói kérdésekre válaszolva arról beszélt: minden párttal együtt tud működni, amely Budapest érdekében fogalmazza meg a javaslatait. Kijelentette:
nagyon jó vagyok az okos kompromisszumok megtalálásában, és ezt a készségemet fogom gyakorolni.
Közölte, nem tud együttműködni a Fidesszel és a Mi Hazánk Mozgalommal, mivel nincsenek közös ügyeik. Velük kapcsolatban azt tudja vállalni, hogy a demokrata városvezetés a mindenkori ellenzék jogait biztosítani fogja, mondta Karácsony Gergely, majd kijelentette: mindenki más szóbajön potenciális partnerként, ugyanakkor Vitézy Dáviddal és az LMP-vel ez már nehezebbé vált, hiszen „betagozódtak abba a rendszerbe, amely ezt a várost tönkre akarta tenni”.
Elmondta, arra számít, hogy megnyeri a választást, és a 2019-es eredményhez képest nagyobb arányban. Az RTL videója szerint a sajtótájékoztatón egyébként arról is beszélt, hogy miután Orbán Viktor ma reggel azt mondta, hogy Orbán Ráhel javaslatára léptette vissza Vitézy Dávid javára a Fidesz hivatalos jelöltjét, ezzel kapcsolatban azt mondta:
világos üzenet ez arra, hogy az egyáltalán nem a saját, hanem a mi közpénz-lábainkon álló Tiborcz István és Orbán Ráhel családjának érdekeinek megfelelően választottak maguknak főpolgármester-jelöltet, hiszen Vitézy Dávid annak idején a Magyar Turisztikai Ügynökség fizetett tanácsadójaként és kuratóriumi tagjaként Orbán Ráhellel közösen szórta a közpénz tízmilliárdokat Tiborcz István szállodáira.
Török GáborFacebook oldalán ismertette, szerinte hogyan érdemes értelmezni az adatokat a korábbi eredmények, a várakozások és az előzetes tudásunk alapján. A politológus két példát említ:
ha a Fidesz mondjuk 43 százalékot szerez, azzal megnyeri a választást és 14 évnyi kormányzás után továbbra is a legnagyobb párt marad (egyrészt siker), ugyanakkor a legutóbbi választási eredményeitől lényegesen elmarad (másrészt kudarc) – ha viszont 48 százalék fölött szerepel, akkor nincs másrészt.
ha a Tisza mondjuk 19 százalékot szerez, azzal pár hónapos pártként példátlanul jól szerepel (egyrészt siker), ugyanakkor a várakozásoktól, a felmérésektől elmarad (másrészt kudarc) – ha viszont 25 százalék fölött szerepel, akkor nincs másrészt.
Az NVI honlapja szerint Kisherenden a választási bizottság egyik tagja rosszullétre hivatkozva hazament, Ásotthalmon e szavazást követően a szavazóhelyiségben elájult egy szavazó, mentőt hívtak hozzá. Tokodaltárón egy nő lett rosszul a szavazókörben, mentő vitte el.
Csányban pedig a szavazókörben egy idős szavazó elesett, és esés közben magával rántotta a szavazófülkét. Ellátást nem kért, hazament.
A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó.
Összehasonlításképpen:
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka. 10 évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.
A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
