Egy héttel K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Novák Katalin szombaton a közmédia kamerái előtt bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, hétfőn pedig hivatalosan, írásban is értesítette erről az Országgyűlést. Novák megbízatása akkor szűnik meg, ha a parlament elfogadja a lemondását. Erről a képviselőknek szavazniuk kell – hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést, legkorábban február 26-án, a tavaszi ülésszak kezdetén kerülhet sor erre. A parlamentnek egyébként a lemondás benyújtása után 15 napja van arra, hogy a döntése megfontolására kérje az államfőt, ám ha ő hajthatatlan, a törvényhozásnak tudomásul kell vennie a lépését.
Papíron tehát él még a lehetőség arra, hogy Novák Katalin maradjon a köztársasági elnök, ám az utóbbi másfél hét kormányzati kommunikációja, illetve a kormánytagok reakciói nem azt sugallják, hogy Nováknak lenne visszaút. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a parlament hamarosan új államfőt választ. A legtöbb parlamenti pártnak (beleértve a kormányoldalt is) így rövid idő alatt kell a semmiből előhúzni és felépíteni egy olyan jelöltet, aki az államfői posztra érdemes.
A törvény szerint az új köztársasági elnököt (a megbízatás idő előtti megszűnése esetén) az előd távozásától számított 30 napon belül kell megválasztania az országgyűlésnek. A köztes időszakban, az új államfő hivatalba lépéséig a házelnök, vagyis Kövér László látja el az államfői feladatokat, így akár az is előfordulhat – ha a kormány tartja magát az ígéretéhez –, hogy a legjobb meggyőződése ellenére is alá kell majd írnia Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Ahhoz, hogy valaki versenybe szállhasson az elnöki székért, a parlamenti képviselők ötödének, vagyis minimum negyven képviselőnek az ajánlása szükséges. Tekintve, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció, a DK is mindössze 15 fővel képviselteti magát az Országgyűlésben, elkerülhetetlen lett volna az ellenzéki pártok számára, hogy egymással szövetkezzenek – már ha úgy határoznak, hogy közös ellenjelöltet állítanak a Fidesz emberével szemben.
Az utóbbi napok történései azonban más irányba mutatnak.
Közvetlen választást mindenáron
Nem először találja magát ilyen helyzetben az ellenzék a NER fennállása óta. Két évvel ezelőtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselői együtt sorakoztak fel a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki Zay Péter által felkért Róna Péter mögött, amikor köztársasági elnököt választott a parlament. A többség Iványi Gábor jelöltségét is támogatta – akinek az indítását aztán a Jobbik az utolsó pillanatokban megfúrta.
Öt évvel korábban, 2017 márciusában közösen helyezte a bizalmát Majtényi Lászlóba az MSZP és az LMP, valamint az akkor még parlamenti frakcióval nem rendelkező DK-s képviselők, míg 2010-ben az MSZP önállóan indította a párt politikusát, Balogh Andrást Schmitt Pállal szemben. Ezeken a választásokon az ellenzéki jelölteknek egyik esetben sem volt esélyük a 2010 óta kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP jelöltjeivel szemben.
Ez a szokásos helyzet ismét előhozta a régi problémát:
Megteheti-e egy ellenzéki párt ebben a helyzetben, hogy nem állít jelöltet, még inkább megkönnyítve a kormánypártoknak, hogy a saját emberüket ültessék pozícióba? Ráadásul ez a szavazók felé azt a képet is közvetítheti, hogy meg sem próbálják felvenni a versenyt a Fidesszel.
Ha viszont belemegy a játékba, azzal azokat a szintén visszatérő kritikákat erősíti, miszerint legitimálja a jelenlegi rendszert, és azt igazolja, hogy Magyarországon továbbra is működik a demokrácia. Többek között erről is megkérdeztük az egykori ellenzéki összefogás pártjait az elmúlt napok eseményei után. És bár konkrét választ nemigen kaptunk a pártoktól, az valószínűsíthető, hogy a tizenkét évvel ezelőtti forgatókönyv ismétlődhet meg.
Novák Katalin lemondását követően a Mi Hazánk aktivizálta magát a leggyorsabban, hamar bejelentették, hogy a párt Csath Magdolna jelölését támogatja az államfői pozícióra. Az ugyanakkor kizárható, hogy a közgazdász végül versenybe szállhatna, hiszen a Mi Hazánk frakciójában fél tucat politikus foglal helyet, és Toroczkai Lászlóék a többi ellenzéki pártban nem találhatnak szövetségesre ebben a kérdésben.
Az LMP lapunkkal első körben annyit közölt, hogy a párt csak olyan köztársaságielnök-jelöltet támogat, aki „nem fokozza a politikai megosztottságot, és nem egyik szekértábor jelöltje”, majd Ungár Péter, a párt társelnöke szerdán bejelentette, hogy Hack Péter személyében közös államfőjelöltet ajánlanak az összes frakció figyelmébe. Ungár biztos abban, hogy a jelenleg tanszékvezető egyetemi tanárként tevékenykedő jogtudós a legalkalmasabb jelölt köztársasági elnöknek, ezért állítása szerint levélben rögtön fel is kereste nemcsak az ellenzék, de a kormánypártok képviselőit is, hogy együtt támogassák az LMP jelöltjét, aki korábban az SZDSZ országgyűlési frakcióvezető-helyettese volt, 2002-ben lépett ki a pártból, és a Hit Gyülekezete diakónusaként is ismert.
A Mi Hazánk után a Párbeszéd volt a második parlamenti párt, amelyik megnevezte saját jelöltjét Kaltenbach Jenő volt ombudsman, egyetemi oktató személyében – azzal a feltétellel, ha a megválasztásáról nem a képviselők hanem az emberek dönthetnek. Nem a Párbeszéd ugyanakkor az egyetlen párt, amely a közvetlen elnökválasztás mellett kampányol. Novák Katalin lemondása óta az LMP-t leszámítva gyakorlatilag az összes ellenzéki párt e témát helyezte a kommunikációja középpontjába. Az utóbbi napokban a Momentum, a DK, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd is aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy a jövőben ne a parlamenti képviselők, hanem a választók dönthessenek az államfő személyéről, azóta pedig a Jobbik kivételével a felsorolt pártok egy közös ellenzéki tüntetést is bejelentettek február 25-ére ennek érdekében.
Ezzel együtt egyik-másik párt azt is egyértelművé tette, hogy semmilyen keretek között nem vesz részt a következő államfő megválasztásában. Például a Momentum, amely a hét elején már kiadott egy erről szóló közleményt annak dacára, hogy néhány nappal korábban Bedő Dávid, a párt országgyűlési képviselője a Gulyáságyú Médiának még azt mondta: „nyilván fogunk valakit majd javasolni erre a pozícióra.” Megkeresésünkre a párt némileg árnyalta a kijelentést.
A Momentumnak abban az esetben lesz köztársaságielnök-jelöltje, ha közvetlenül választják az államfőt, erre azonban minimális az esély. Amennyiben reálissá válna, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választják, a Momentum megnevezné a jelöltjét. Addig viszont a figyelmet nem a köztársaságielnök-jelölt személyén, hanem a rendszer romlottságán, Orbán Viktor és Rogán Antal kiszivárgó ügyein kell tartani
– válaszolta a Momentum, amely több ízben is hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek most „a pedofilsegítő kegyelmére és a gyermekvédelem megerősítésére kell koncentrálnia” ahelyett, hogy részt venne az államfőválasztásban. Már csak azért is, mert a párt szerint az ellenzék jelöltje így is, úgy is halálra lenne ítélve, a Fidesz pedig egy bábelnököt ültet pozícióba, amihez nem kívánnak asszisztálni. Így aztán arra a kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, hogy ismételten támogatnák-e Róna Péter, Iványi Gábor vagy Majtényi László jelölését. Szintén a Gulyáságyúnak Donáth Anna, a párt elnöke mindhármukat felsorolta, amikor az alkalmas, ideális jelöltekről kérdezték, lapunknak küldött válaszában viszont a párt leszögezte,
A Momentum azt ugyanakkor nem tagadta, hogy Novák Katalin lemondása óta folyt kommunikáció államfőtémában az ellenzéki pártok között. Ha pontosak az információink, leginkább az MSZP kardoskodott e mellett, ami a nyári önkormányzati és EP-választások kapcsán is a legnagyobb szószólója az ellenzéki pártok közös listaállításának. A szocialisták azt mondták a 24.hu-nak, hogy az embereik már Novák lemondásának másnapján megkeresték a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy közös jelöltet állítsanak az új államfő megválasztására. Konkrét személyeket ők sem neveztek meg, azt azonban leszögezték, hogy álláspontjuk szerint a Fidesz és a KDNP által 2010 óta megválasztott köztársasági elnökök tevékenysége azt mutatja, „a fideszes pártkatonák” nem tudnak eleget tenni az Alaptörvényben meghatározott követelményeknek, nem önálló szereplőként, hanem a kormányzati akarat végrehajtásának eszközeként tevékenykedtek. Az MSZP szerint a legfontosabb tennivaló így most az, hogy visszaállítsák a köztársasági elnöki tisztség tekintélyét és megbecsülését.
Ennek érdekében azt is kezdeményezzük, ahogy azt 1989 óta javasoljuk, hogy az államfőt közvetlenül válasszuk meg, ahogy azt sok európai országban is teszik
– írta közleményében a párt, hozzátéve: a siker érdekében kiterjesztették a közös listás aláírásgyűjtő kampányukat a közvetlen elnökválasztással kapcsolatos javaslatra is, amire már most „rengeteg aláírás érkezett”.
Ehhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Jobbik is, amely azért oda is szúrt a korábban szebb napokat látott szocialistáknak. A Momentumhoz hasonlóan Gyöngyösi Márton pártja is úgy látja, hogy a közvetlen államfőválasztásban érdekeltek, a jelöltállítással nem foglalkoznak. Emlékeztettek, hogy a Jobbik több alkalommal nyújtott be a kérdésben alaptörvény-módosítást, amit, mint állítják, más ellenzéki pártok nem igazán támogattak. „Most is mi adtuk be már Novák Katalin lemondása előtt az államfő közvetlen megválasztására irányuló alaptörvény-módosításunkat, és adtunk ki közleményt gyakorlatilag a lemondás pillanatában. Szintén mi kezdeményeztünk az ügyben rendkívüli parlamenti ülésnapot is, amelyhez kértük a parlamenti pártok támogatását” – sorolta válaszában az ügyért tett erőfeszítéseit a párt, amely aztán üzent az ellenzék balszárnyának is, egyúttal kétségbe vonta az MSZP azon kijelentését, hogy a szocialisták lettek volna az elsők, akik a közvetlen államfőválasztásért kampányoltak.
Kissé bizarrnak tartjuk, ugyanakkor üdvözöljük, hogy a korábban kormányon lévő politikai pártok is felismerték magukban a demokratát, és bár hatalmon nem, de most ellenzékben a közvetlen elnökválasztás mellett kardoskodnak
– üzente a párt az MSZP mellett vélhetően a DK képviselőinek is.
Gyurcsány Ferencék ugyanis szintén nagy lendülettel álltak bele a témába. A DK elnöke ezt azzal indokolta az ATV stúdiójában (amikor azt a kérdést tették fel neki, hogy anno az általa vezetett szocialista kormányok idején miért nem került napirendre a közvetlen államfőválasztás kérdése), hogy korábban egyetértettek abban: közvetetten válasszanak elnököt, mert „nem merült fel az a legitimációs probléma, ami most felmerült.” Ennek megfelelően Novák lemondása óta a párt több közleményt is kiadott, melyekben a többi párthoz hasonlóan azt hangsúlyozták, a legutóbbi három államfő személyéről Orbán döntött, „tudjuk mi lett a vége”, és ha ismétlődik a gyakorlat, akkor ismét egy „méltatlan pártkatona” lesz Magyarország köztársasági elnöke. A párt lapunkkal szűkszavú válaszában az aláírásgyűjtési kampányukkal példázta, hogy a közvetlen választás témája aktuálisabb, mint valaha, közlésük szerint már több mint 32 ezer szignónál tartanak.
A DK történetében ilyen rövid idő alatt még soha semmilyen kezdeményezésre nem érkezett ilyen sok aláírás, így kijelenthető, hogy az országnak elege van abból, hogy semmilyen beleszólása nincs abba, ki legyen hazánk köztársasági elnöke. A DK ezért nem vesz részt a parlamenti elnökválasztásban
– egyértelműsítette a legnagyobb létszámú frakcióval bíró párt, hogy képviselői senkinek nem fogják adni az ajánlásukat. Nélkülük – és a Momentum nélkül – pedig nem jön ki a matek.
A közös ellenzéki tüntetés február 25-én lesz – egy nappal azelőtt, hogy a parlament vélhetően szavaz Novák Katalin lemondásáról. A 2022-es, megsemmisítő választási vereség óta többször hallani az ellenzéki pártok részéről is az összefogás gondolatát kritizáló hangokat, a pártok érezhetően tartanak is bizonyos távolságot egymástól 2022 áprilisa óta, miközben a nyilvánosság előtt is éles szavakkal ostorozzák egymást. Ennek fényében meglepő, hogy négy párt is úgy döntött, együtt állnak színpadra. Azzal kapcsolatos kérdésünkre ugyanakkor csak a Momentum szolgált valamiféle válasszal, hogy az államfőtémára tekint-e olyan lehetőségként a párt, hogy szorosabbra fűzze a szövetséget a többi ellenzéki párttal, amelyből aztán akár az EP- vagy az önkormányzati választások idején profitálhatnak majd.
A most nyilvánosságra kerülő ügyek jelentősen gyengíthetik a kormánypártokat mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon. Az ellenzéknek a lényeggel, azaz Orbán és Rogán bűneivel, a pedofilsegítő kegyelme körüli kérdésekkel és a gyermekvédelem megerősítésével kell foglalkoznia
– zárta lapunknak küldött válaszát az ellenzéki párt.
