Szinte biztosan lesznek olyan szabályok, például a légitársaságoknál, amelyekkel különbséget tehetnek azok között, akik beoltatták magukat és akik nem. Az oltási könyv az útlevél és a személyi igazolvány mellett fontos okirat lesz a tömeges oltás után
– erről beszélt Gulyás Gergely a karácsony előtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter részletekbe nem bocsátkozott, és Orbán Viktor is csak utalt arra, hogy digitálisan listáznák azokat, akik vagy beoltatták már magukat, vagy elkapták a vírust és túlestek a betegségen. Tény, hogy nem a magyar kormány találmánya lenne sem az oltási könyv, sem a vakcinaútlevél.
Miközben egyre több országban oltják be az embereket a koronavírus ellen, a háttérben zajlanak az előkészületek az új dokumentumokkal kapcsolatban, amik lehetővé tennék a biztonságos utazást világszerte. Hogy ez miként zajlik majd a gyakorlatban, arra több forgatókönyv is létezik, de elkönyvelhető, hogy nemcsak súlyos politikai vitákat, hanem társadalmi megosztottságot is kivált majd a tervezett intézkedés.
Abban az esetben, ha tényleg más szabályok vonatkoznak a beoltottakra, akkor azok, akik nem kívánnak élni a lehetőséggel, úgy érezhetik, hogy a szabadságjogukat korlátozzák. A kérdés a politikusokat is megosztja. Nem szabad többletjogokat biztosítani mindazoknak, akik beadatják az új típusú koronavírus elleni oltást – mondta például a német belügyminiszter, Horst Seehofer, aki szerint ez az oltás kötelezővé tételével lenne egyenértékű.
Az oltási könyv és a vakcinaútlevél mégis alighanem nélkülözhetetlen irat lesz 2021-ben, még ha számos kérdést felvet is a létjogosultságuk.
Kínában lassan egy éve így élnek
Ugyan a vakcinaútlevél meglehetősen nagy visszhangot kapott az elmúlt hetekben, az immunitást igazoló dokumentumok néhol egyáltalán nem számítanak újdonságnak.
A sárgaláz elleni oltottság például évtizedek óta kötelező olyan országokba tartó vagy onnan érkező utasoknak, ahol nagy a fertőzöttség veszélye, ilyen például Uganda és Brazília. Az oltás igazolása csak az erre rendszeresített nemzetközi oltási könyvben fogadható el, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt fut.
Ezt még az 1960-as években találták ki a betegség terjedésének megelőzése érdekében, és az akkori körülményeknek megfelelt, hiszen mindent papírra írtak az emberek. A digitalizáció korában viszont más a helyzet, az egészségügyi információkat is gépeken kell tárolni ahhoz, hogy a légitársaságok, utazási irodák és az országok hatóságai felgyorsíthassák a beléptetési folyamatot.
És ami azt illeti, Kínában már a járvány kirobbanása óta használnak hasonlót. A kommunista ország több mint kétszáz városában vezettek be színskála alapú rendszert még februárban, ami meghatározza, hogy egy adott állampolgár hová mehet és hova nem.
Miután kitöltenek egy rövid kérdőívet a testhőmérsékletükről és az egészségügyi állapotukról, az applikáció mesterséges intelligenciával kiszámolja, mekkora eséllyel terjeszthetik a vírust, és milyen veszélyt jelent rájuk, miközben követi a mozgásukat, és figyeli, nem érintkeztek-e fertőzöttel. Így kapnak egy színt, ez alapján tudják meg, mit csinálhatnak és mit nem.
Hszi Csin-ping kínai elnök a novemberi G20-csúcson azt pedzegette, hogy világszerte bevezetné az általuk alkalmazott módszert. Erre azonban kevés az esély, mert amíg egy elnyomó politikai rendszerben könnyű alkalmazni, addig demokráciákban komoly alapjogi aggályokba ütközne az ilyen szintű ellenőrzés.
A légitársaságok készenlétben
Felháborodás ide vagy oda, az tulajdonképpen már biztosra vehető, hogy a nemzetközi utazáshoz vakcinaútlevél kell majd. A 290 légitársaságot tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) december 16-án mutatta be a Travel Pass elnevezésű applikációját, amely a közlemény szerint
segít az utasoknak egyszerűen és biztonságosan megtervezni az útjukat az adott ország tesztelési és vakcinázási kötelezettségeit figyelembe véve.
Az alkalmazásban hitelesen lehet majd tárolni az oltásról és a koronavírustesztekről szóló igazolást, amit az egészségügyi intézmények osztanak meg a határellenőrzési szervekkel és a légitársaságokkal.
Mostanáig csak az ausztráliai Qantas légitársaság jelezte hivatalosan is, hogy 2021-ben vélhetően kötelezővé teszik az oltásról szóló dokumentumot. A többiek egyelőre kivárnak, de szakértők szerint senki nem fogja kockáztatni sem utasai egészségét, sem a megbízhatóságát azzal, hogy az ellenőrizetlen utasok miatt gócpontok alakuljanak ki a gépeiken.
QR-kód az oltottságból
Minderre a nagy technológiai vállalatok is készülnek már különböző applikációk fejlesztésével. Ezek a digitális bizonyítványok felhasználhatók lehetnek koncertekre, stadionokba, mozikba, színházakba, irodákba vagy bármely más létesítménybe való beléptetéshez is.
A legígéretesebbnek a Világgazdasági Fórum és a genfi nonprofit The Commons Project közös alkalmazása tűnik, ennek tesztelésében a Cathay Pacific, a JetBlue, a Lufthansa, a Swiss Airlines, a United Airlines, a Virgin Atlantic valamint több száz amerikai egészségügyi intézmény is részt vesz. Az appra a felhasználók a tervek szerint feltölthetik a Covid-tesztjük eredményét, vagy az oltásról szóló igazolásukat, majd egy QR-kód segítségével mutathatják be azt a hatóságoknak anélkül, hogy bármilyen érzékeny információ kiszivárogna róluk.
Ahogy az IATA fejlesztése, úgy ez is naprakészen mutatná, mely országokban milyen szabályok vannak érvényben, így az utasok tudnák, hogy hová, vagy éppen melyik eseményre miként lehet bejutni.
Készülni kell arra is, hogy az emberiség jó részének nincs okostelefonja, vagy nem tudna mindenhol hozzáférni az alkalmazáshoz. Ennek az alternatívája lehet majd egy kártya, ami a hagyományos papír alapú és a digitális megoldás között helyezkedik el.
Amíg a vakcinákról nem derül ki minden, az útlevél sem életbiztosítás
Sok mindent lehet már tudni tehát a vakcinaútlevélről, de sok mindent nem, például, hogy nyilvántartanák-e, hogy ki melyik vakcinát kapta, hiszen azok hatékonysága is eltérő.
Aggasztó lehet az is, hogy egyes országokba jóval később jut el majd a vakcina, mint az Egyesült Államokba vagy az Európai Unióba, az ott élők pedig addig hiába is szeretnék beoltatni magukat, úgy zárnák ki őket az utazásból, hogy tenni sem tudnak ellene.
Sokan viszont a fejlett országokban is tartanak az oltás esetleges mellékhatásaitól. A KSH decemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság alig 15 százaléka biztos benne, hogy él a lehetőséggel, ami elenyésző szám a nyájimmunitás eléréshez szükségeshez képest. Az oltási könyvvel viszont lényegében bele lehetne kényszeríteni a vakcináztatásba sokakat, akik utazni szeretnének, vagy adott esetben koncertre, meccsre járnának.
Ez a megoldás is tartogat azonban veszélyt. Ha – amint arra a magyar miniszterelnök utalt – azok is felmentést kapnának a szigor alól, akik átestek a betegségen,
De nehezíti az ügymenetet az is, hogy nem tudni pontosan, mennyi ideig ad védettséget az, ha valaki átesett a fertőzésen, és nem tudni ugyanezt a vakcinákról sem. A tudósok mindenesetre azt feltételezik, hogy az oltás tovább biztosítja az immunitást, ezért azoknak is javasolják, akik legalább három hónapja voltak koronavírusosak. Nem lehet biztosat mondani azonban egyelőre arról sem, hogy a különböző oltások milyen arányban akadályozzák meg a fertőzés továbbadását.
Ebből következik például az is, hogy a maszkviselés nemcsak a repülőgépeken, de úgy általában mindenhol kötelező maradhat 2021-ben, ahol eddig is az volt.