Iskolánkban két kolléganő covidos lett a tesztelés után. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járt az iskolában, kikérdezte az intézményvezetőt, majd elmentek. Nem volt kontaktkutatás, a tanáriban a megbetegedett kolléganő mellett ülő kollégát meg sem kérdezték, hogy van. Senkit nem küldtek karanténba, minden megy tovább, mintha semmi sem történt volna.
A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésben szereplő egyik pedagógus ezt követően értesüléseink szerint kórházba került, az iskolában azonban ezután sem történt semmiféle intézkedés, nem került egy osztály sem karanténba, illetve nem teszteltek senkit.
A lapunkhoz eljutott információk alapján több koronavírus-fertőzött tanár van jelenleg is kórházban, és közöttük vannak, akik intenzív osztályra kerültek.
A hivatalos járványügyi statisztikák egyébként is azt mutatják, hogy megugrott a kórházban kezelt betegek száma: a vasárnap közöltek szerint 1252 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 138-an voltak lélegeztetőgépen. Múlt hétfőn ehhez képest még csak 627 fertőzött volt kórházban, és 37 lélegeztetőgépen. Igaz, a kormányzati oldalon a hirtelen növekedést a kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatással hozzák összefüggésbe, magyarán azzal, hogy a statisztika kezd felzárkózni a valósághoz.
„Ez egy orosz rulett, bárki bármit mond” – mondta lapunknak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az iskolákban tapasztaltakról. Ahogy a korábbi cikkünkben idézett történetek mutatják, szerte az országból érkeznek jelzések, hogy miután koronavírusos esetre derül fény egy iskolában, elmarad a kontaktszemélyek felderítése, így persze azok tesztelése is.
A szakszervezet nemrég publikált felméréséből az is kiderül, hogy a kérdőívet kitöltő tanárok többsége nem érzi magát biztonságban az iskolában a jelenlegi körülmények között. A 3200 válaszadó 74 százaléka nyilatkozott így, az arány pedig még rosszabb azoknál, akiknek a munkahelyén már megjelent a vírus, ők 78 százalékban érzik magukat veszélyeztetve.
A felmérés még azelőtt készült, hogy kiderült, múlt szombaton koronavírusban elhunyt egy 39 éves tanár az egyik vidéki kórházban. Noha a 444 által idézett zárójelentés és a halottvizsgálati bizonyítvány is alátámasztotta, hogy a pedagógus a járvány áldozata lett, a hivatalos statisztikában csak pénteken jelent meg a férfi, mert Müller Cecília országos tiszti főorvos közlése szerint a népegészségügyi központba bekérték a kórházból az iratokat, hogy igazolják, valóban a vírus áldozata lett a pedagógus.
A PSZ az elhunyt tanárról szóló hírekre reagálva azt közölte, „ennek a tragédiának nem lett volna szabad megtörténnie”, és határozott intézkedéseket követelnek a hasonló esetek elkerüléséért.
Ez nem újdonság, a tanévkezdés óta hasonló hangulatú az iskolákra vonatkozó kormánykommunikáció. Habár a pedagógus szakszervezetek egy hónapja jelzik, hogy nem megfelelően működik az intézményi tesztelés és kontaktkutatás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma erről nem vesz tudomást. „Eredményes a védekezés a köznevelésben”, mondta például nemrég Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, és a hivatalos statisztikák ismertetésnél is rendre hangsúlyozzák, milyen kevés óvodában iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni, és hogy alig van olyan intézmény, ahol digitális munkarendre kellett áttérni a járvány miatt.
Csakhogy a pedagógusok visszajelzései azt mutatják, ez inkább félrevezető megnyugtatás, mintsem valóban biztató kilátás. A fővárosi Lauder Javne Iskola példája – a közösségi finanszírozásból elvégzett tesztelés 21 diák és 9 pedagógus fertőzöttségét igazolta, majd pár nappal később újabb esetek miatt nyolc évfolyamon átálltak a digitális oktatásra – is rávilágít arra, hogy ha felüti a fejét a vírus egy intézményben, akkor kontaktkutatással és teszteléssel lehet felvenni vele a versenyt. Ha ezek nem történnek meg, az jó eséllyel nem azt jelenti, hogy nincsenek fertőzöttek az iskolában, csak azt, hogy nem tudjuk, kik ők, és kinek adhatják tovább potenciálisan a fertőzést.
Márpedig ha időben tudomása lenne az intézményeknek a fertőzöttség mértékéről, vélhetően könnyebben el lehetne kerülni, hogy olyan pedagógusok is elkapják a vírust, akik – koruk vagy krónikus betegségük miatt – később akár intenzív kórházi kezelésre is szorulhatnak.
Sokakban él a gyanú, hogy nincs elegendő tesztkapacitás, de a kontaktkutatás önmagában még csak pénzbe sem kerül
– vélekedett a szakszervezeti vezető, aki szerint az nem lehet pénzkérdés, hogy karanténba kerüljön mindenki, aki az iskolában fertőzött diákkal vagy pedagógussal érintkezett.
A tesztkapacitás felső határának elérését a kormánynak tanácsokat adó járványügyi szakértők is elismerték, hozzátéve: „menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni.”
A WHO ajánlása szerint a pozitív tesztek arányát 5 százalék alatt kellene tartani, idehaza viszont szeptember eleje óta stabilan 5 százalék felett van ez az arány, sőt többször a 10 százalékot is átlépte, volt 14 százalék is. Virológusok szerint az 5 százalékos küszöböt meghaladva nem kapunk pontos képet a járvány kiterjedéséről, és a járványgörbe tendenciáiról sem lehet felelősen nyilatkozni. Erről írt Kemenesi Gábor is a Facebook-oldalán:
Mindazoknak küldöm, akik azt gondolják, hogy azért van több eset mert többet szűrünk. Sajnos nem, és az alábbi linken…
Közzétette: Gábor Kemenesi – 2020. október 9., péntek
Totyik Tamás pedig azt hangsúlyozta, hogy számos országban egy fertőzött diák vagy tanár esetén azonnali kontaktkutatással lezárják a betegség továbbterjedésének lehetőségét. A PSZ-alelnök megjegyezte, hogy korábban az oktatási tárca elvetette a kötelező iskolai lázmérést, majd október 1-jétől mégis bevezették – jóllehet például Jakab Ferenc virológus szerint „sem szakmailag, sem járványügyileg nincs értelme” –, így nehéz megjósolni, hogy milyen lépések jöhetnek szóba a tanév előrehaladtával.
A szakszervezeti vezető hozzátette, ha a minisztérium ennyire magabiztos azzal kapcsolatban, hogy flottul megy a tanítás az oktatási intézményekben, miért nem hozzák nyilvánosságra a fertőzött tanárok és a karanténba került diákok számát? Ugyanis a tény, hogy egyes iskolákban titoktartási kötelezettséget íratnak alá a tanárokkal, inkább azt mutatja, van mit takargatni.
Az oktatás szereplői között több elképzelés körvonalazódik arról, miért alakult így mindez. Egyesek szerint a kormányzatban a gazdaság működésének fenntartása miatt „vállalták a kockázatot”, hogy néhány pedagógus is megbetegszik, viszont Totyik Tamás továbbra sem érti, hogy ha a kormány nem tekinti feláldozhatónak a pedagógusokat, akkor az idős, krónikus beteg tanárokat miért nem vonták ki a tantermi oktatásból.
Erre választ adhat, hogy nélkülük helyenként egyszerűen nem lenne, aki megtartsa az órákat. A PSZ információi szerint
Az Eurostat pedagógusok világnapjára készített összesítése is ezt támasztja alá: eszerint a közoktatásban dolgozó tanárok 43,6 százaléka 50 évesnél idősebb volt 2018-ban Magyarországon, miközben egy évvel korábban még 40,8, 2014-ben pedig 35,5 százalék volt ez az arány.
A szakszervezet a minap ismertetett felmérése végén jelezte, a kormánynak addig van ideje cselekedni, amíg a pedagógusok hivatástudata nagyobb, mint a félelemérzete. Tapasztalataik szerint most ugyanis az a jellemző hozzáállás, hogy „nem hagyhatjuk ott a gyerekeket, mert nem veszíthetik el a szülők az állásukat amiatt, hogy bezárták az iskolát”.
Egyre több pedagógus kerül járványügyi megfigyelés alá, és a háziorvosok 7-es kódjelű (60 százalékos – a szerk.) táppénzre veszik őket két hétre. Arra hivatkoznak, hogy a miniszter kijelentését, ami szerint a pedagógusokat 100 százalékos táppénz illeti meg betegségük és a karantén idejére is, amennyiben a munkahelyükön fertőződtek meg vagy lettek kontaktszemélyek, nem követte rendelet
– jelezte a PSZ-nek egy pedagógus, de korábban is úgy tűnt, hogy egységes szabályozás híján a tankerület és az intézmény vezetőinek jóindulatán is múlhat a táppénz összege.
Kásler Miklós szeptember közepén közölte: hogy „minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy az intézménybeli történés miatt kényszerül karanténba”, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy hiába az ígéret, sokan hiába remélik a 100 százalékos táppénzt. Az ok egyszerű: az illetékesek nem kaptak erre írásbeli utasítást. Amint korábbi cikkünkben jeleztük, a jogszabály nem tesz különbséget foglalkozások szerint, így valóban nem csak az egészségügyben dolgozóknak járhat a 100 százalékos táppénz, amennyiben valaki igazolhatóan a munkahelyén fertőződik meg. Egy a pedagógusokat jobb helyzetbe hozó rendeletre feltehetően azért lenne szükség, hogy egyszerűsítsék a bonyolult ellenőrzési folyamatot, ugyanis mint írásunkból kiderült, a szabályozás alapján az orvosnak kell bejelentenie a foglalkozási megbetegedés gyanúját az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalhoz, ahol kivizsgálják az ügyet, és csak akkor jár a 100 százalékos ellátás, ha bebizonyosodik, hogy valaki a munkahelyén betegedett meg.
A visszajelzések mindazonáltal azt sejtetik, hogy a táppénzszabályokon kívül is szükség lenne egy iskolákra vonatkozó járványügyi protokollra ahhoz, hogy a többség biztonságban érezhesse magát azon a helyen, ahol a hétköznapjait tölti, és ahol megesik, hogy akkor sem tesztelnek koronavírusra, ha 6-10 gyerek is hiányzik egy osztályból megfázásos tünetek miatt.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
