Belföld koronavírus

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karanténkötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.

Egy budapesti tanítónőnél megfázáshoz hasonló tünetek jelentkeztek, így múlt hétfőn felkereste a háziorvosát, aki a tünetek miatt koronavírustesztet kért neki. Másfél nap elteltével sem jelentkezett senki, értesítést sem kapott arról, hogy regisztrálták a rendszerben, noha a protokoll szerint 48 óra alatt leveszik a mintát.

A tanítónő alsó tagozatba járó osztálya továbbra is az iskolában van, vagyis a legjobb esetben is négy nap telik el, mire haza tudják küldeni őket, ha kiderül, hogy a teszt pozitív lett. A tankerület mindössze annyit tanácsolt a tanítónőnek, hogy hívja újra a háziorvost, és jelentse az esetet az igazgatónak, a folyamatot ők sem tudják felgyorsítani.

Így nem lehet az iskolákat működtetni. Ha fertőzött a feleségem, és néhány gyerek is az az osztályban, akkor az egész iskolának annyi. Eltelik egy hét úgy, hogy nem lehet tudni, mi van egy 33 fős osztály osztályfőnökével

– fakadt ki a Pedagógusok Szakszervezetének írt, lapunk birtokába került levelében a tanítónő férje.

Egy másik iskolában már az első héten három diák és egy pedagógus tesztje lett pozitív. Két osztályt néhány napra karanténba helyeztek, tanáraikat viszont egyik esetben sem. A csoportbontások miatt más osztályok néhány diákja is érintett volt, így több osztály csökkentett létszámmal működött.

Nagyon lassú az eljárás, és a tanárokkal senki nem foglalkozik. A tankerülettől maszkot se kaptunk, az iskola saját forrásból vett

– mondta egy az említett iskolában tanító pedagógus.

Pozitív tesztet produkáló kollégája több másik tanárral egy szertárban dolgozik, de őket sem tekintették kontaktszemélynek.

A szülőknek küzdeniük kell a tesztekért, a kontaktkutatás lassú, a protokoll átláthatatlan
A diákoknak, a tanároknak, a szülőknek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sem tiszta, mi alapján járnak el a hatóságok, ha egy iskolában megjelenik a koronavírus. Pedig legalább harminc iskolában megjelent.

Nincs egységes eljárásrend, fejetlenség, kapkodás van – fogalmazott a 24.hu-nak egy másik pedagógus, aki olyan esetről számolt be, amikor annak ellenére nem teszteltek egy gyermeket, hogy mindkét szülője igazoltan koronavírusos volt. Ha pedig egy tanár a fertőzéssel igazoltan érintett osztályban tanít, akár csak sebészeti maszkban, már nem minősítik szoros kontaktnak, tovább kell dolgoznia.

A tanárnő szerint így, hogy nem tesztelik a gyerekeket, a tantermekben pedig nem viselnek maszkot, szabadon terjedhet a vírus közöttük. Így arra az orvosi kérdésre, hogy találkozott-e a gyerek igazolt fertőzöttel, vagy olyan beteggel, akinél felmerült a koronavírus gyanúja, egyetlen szülő sem válaszolhat határozott nemmel.

Egészen addig nem is fogjuk tudni, hogy jelen van-e vírus a közösségben, amíg valamelyik gyerek vagy a hozzátartozójuk kórházba nem kerül. Sok tanár pedig nem marad otthon betegen, mert nem tud megélni a táppénzéből. Az iskolában lévő gyerekek és felnőttek sokkal inkább alanyai egy emberkísérletnek, mint a szuperkupadöntő résztvevői

– mondta.

Fotó: Marjai János/24.hu

Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy példával érzékeltette: egy pedagógus szeptember 16-án kapta meg a levelet arról, hogy szeptember 8-ától hatósági házi karanténban kell tartózkodnia, noha végig bejárt tanítani.

A jelenlegi szabályozás alapján az iskolák legfeljebb hazaküldhetik a tanárokat, tesztre viszont nem, ugyanis csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Oktatási Hivatal tehet lépéseket, ha egy intézményben felüti a fejét a vírus. A PSZ alelnöke szerint érzékelhető, hogy a körzeti gyermekorvosok is túlterheltek, illetve se a mentők, se a járványügyi hatóság nem tudja tartani a lépést az esetszámok emelkedésével.

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk
Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Erre enged következtetni az is, hogy több iskolából jelezték lapunknak, hiába van egy osztályban igazoltan fertőzött diák, továbbra is bejárnak az iskolába, mert a járványügy napokig nem intézkedett. Alapvető probléma az is, hogy a budapesti középiskolákba több kerületből járnak a gyerekek, és a kerületi orvosok eljárásmódja eltér, hiszen nem született általános protokoll az iskolákra nézve, hangsúlyozta Totyik Tamás.

Azaz előfordul, hogy amíg egyikük a tanterem másik végében ülő tanulót is hazarendeli, addig a másik szerint a padszomszédnak sem kell karanténba vonulnia. Szerinte ezért az lenne a legjobb megoldás, ha az iskola helye szerint illetékes körzeti orvos döntene mindenkiről, hiszen így egységes szemlélet és eljárásrend lenne érvényben.

Ugyanez a helyzet a pedagógusoknál: egységes eljárásrend híján néhol a háziorvos hazaküldi egy tanárt, máshol hasonló esetben nem minősítik közvetlen kontaktnak. Az oktatásirányítás eközben arra próbálja ösztönözni a felső tagozatban és a középiskolában tanító pedagógusokat, hogy a tanári asztaltól tartsák meg a tanórákat, ne menjenek a padsorok közé, így csökkentve a fertőzés kockázatát.

Attól tartunk, hogy a pedagógusokat ez sem fogja megvédeni, és feszítik a húrt fentről, amíg a felgyülemlett félelem addig halmozódik, mígnem egyszerűen megunják a tanárok

– mondta a szakszervezeti vezető.

A PSZ alelnöke szerint óriási gond az is, hogy semmilyen eljárásrendet nem dolgoztak ki a krónikus betegségekben szenvedő pedagógusoknak, noha a magas kockázatú csoporthoz tartoznak. Márpedig a tanártársadalom jelentős részét tehetik ki, hiszen az oktatásirányítás szerint, ha egyszerűen „kivennék” a rendszerből a krónikus betegeket, bőven lenne iskola, amit be kéne zárni kellő számú tanár hiányában.

A Pedagógusok Szakszervezete azt sem érti, miért nem készült fel a kormány jobban a második hullám oktatásra gyakorolt hatásaira, így például miért csak október 1-jétől rendelték el a kötelező lázmérést az intézményekben a tanév első napja helyett. Szerintük átlátható játékszabályokra, egységes eljárásrendre lenne szükség az iskolákban.

Ki lehetne mondani, hogy ha egy osztályban megfertőződött egy diák, akkor az érintett osztály átáll távoktatásra, az őket tanító pedagógusokat pedig letesztelik, és csak két negatív teszt után mehetnek vissza órát tartani

– mondta Totyik Tamás, aki szerint orosz rulettre hajazó megoldásnak tűnik az, ahogy minél tovább próbálják a jelenlegi szabályok alapján működteti az iskolákat.

Ráadásul a rizikós játéknak nemcsak a szabályai nem ismertek, hanem azt sem tudni, melyik résztvevő hogy áll éppen. Nincsenek nyilvános adatok arról, hány pedagógus és diák van karanténban, mennyien vannak kórházban, netán súlyos állapotban. A PSZ helyes célnak tartja, hogy ameddig lehet, az oktatási intézmények nyitva maradjanak, hiszen a gazdaságnak szüksége van arra, hogy a szülők dolgozni tudjanak, de úgy vélik, ha nem sikerül megfékezni a vírus terjedési sebességét, akkor minden eddigi lépés valójában hiába volt.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Varga György

Ajánlott videó

Olvasói sztorik