Belföld

Szabin vannak a rendőrök

Ma van Szent György napja, amikor a rendőrség hivatalos állománya nem dolgozik, számukra ez a nap munkaszüneti nap.

Éppen emiatt jó, ha mindenki előre tájékozódik, ha valamit intézni akar, ahol hivatásos rendőr van. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem vigyáznak útjainkra, esetleg biztonságunkra (mint például Agárdon a Viking Étteremnél ma 10:30-kor mérik a sebességet). Éppen ezért nem érdemes ma sem ittasan vezetni, kerékpárral áthajtani a zebrán, pirosban átszaladni, de betörni, lopni, csalni sem kifizetődő, mert a sárkányölő jegyében továbbra is lesnek a rend őrei.

Ennek jó bizonyítéka a legutóbbi Fejér megyei termés: két fiatal perkátai betörő került rendőrkézre; egy előszállási fiú, illetve rabló is rács mögött; a dégi gyermekotthon tinédzser lakója is hiába kötött el egy Marutit, Kincsesbányáig jutott; gyáli nőnek Fehérváron boltban lopni, még közel félmillióért sem éri meg; Abán sem nyújt menedéket a padlás bolti lopás után; hajnalban akkor sem érdemes verekedni a Várkörúton, ha a csapat egyik fele magyar, a másik olasz. Ezek voltak a legfrissebb termései rendőreinknek és persze egy sor piszlicsáré ügy, amiért éppúgy dolgozni kellett.

A mai nap, április 24-e viszont annak a Szent Györgynek a napja, aki sárkányölő hírében állt, áll. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon, s az idei időjárás alapján ez reálisnak is mondható, hisz’ idén még sok tavaszt nem láttunk.

A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágaikat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

A katolikus egyház a sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és a népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal zajlott, ami a hit szerint az állatok gyarapodását szolgálta. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot is kapott. A jószág tűzön történő áthajtásának vagy füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt.

A marha kapuba fektetett láncon való áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján való áthajtás. A Vas megyei Vépen az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért.

Körösön a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut öntöttek, tömjént tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék.

A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót, úgy, ahogy a rendőrség védi a vagyonunkat, biztonságunkat. De nehogy így szabadság napján bárkinek is eszébe jusson a rendőrség bejárata alá láncot tenni! Tüskés ággal pedig végképp ne hajtsanak ki senkit!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik