A jogvédők szerint aligha lett volna értelme tovább szigorítani a drogszabályokon, ami csak a rendszer amortizációjához vezetett volna. A jelenleg hatályos magyar tervezet az egyik legszigorúbb az uniós országok körében, a fogyasztás tekintetében ugyanis legtöbbjükben enyhébb szabályozás van érvényben.
Uniós jogszabályok
Sárosi Péter, a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) szervezet drogpolitikai programvezetője szerint csak 2 országban – Szlovákiában és Bulgáriában – büntetik nagyobb szigorral a fogyasztókat. Korábban Lengyelország is a drogfogyasztást szigorúan büntetendő országok közé tartozott, és Európa legszigorúbb törvényi szabályozását tudhatta magáénak. Tekintve, hogy a fogyasztók kriminalizálása és 30 millió dollárjába kerül az adófizetőknek és 1,5 millió munkaórájába a rendőrségnek, a kormány úgy döntött, módosít a szabályokon. A Btk. módosításával lehetővé tették az ügyészek számára, hogy megszüntessék az eljárást a fogyasztói típusú magatartások esetén, amennyiben az ügynek nincs társadalmi hatása.
Sárosi európai trendnek nevezte a dekriminalizációt, amely elterjedése óta szerinte több pozitív példával szolgált. Ezzel kapcsolatban Portugáliát említette, az első európai országot, ahol megszűnt mindenféle drog személyes birtoklásának a büntethetősége. 2001 óta orvosi kezelést ajánlanak a fogyasztóknak, amit viszont nem kötelező elfogadniuk. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben a droghasználat és a HIV-fertőzések száma egyaránt csökkent, a kezelést kérők száma ellenben a duplájára nőtt.
Az illegális drogok közül a kannabisz személyes használatának jogi megítélése az Európai Unióban igen változó, birtoklása az országok többségében tilos, szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés mértéke tekintetében azonban teljesen más szokásjog alakult ki. Csekély mennyiség birtoklása és személyes használat esetén az irányelv a letartóztatás ellen szól, a gyakorlatban általában rendőri figyelmeztetéssel, vagy pénzbírsággal sújtják az elkövetőket.
A hazai gyakorlat
Majdnem minden kormány módosított már a drogtörvényen, de volt már korábban hasonlóan szigorú is. 1993-ban bevezették az elterelést (drog-kezelést), majd ezt 1998-ban szűkítették, mégpedig úgy, hogy csakis a kábítószer-függők vehettek részt benne. 2002-ben ismét szélesedett a jogosultak köre, és rendelet született az együttes fogyasztás során átadók eltereléséről is. Ezt a döntést az Alkotmánybíróság 2004-ben megsemmisítette.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a most visszavont tervezet megszüntetné a kábítószer-függőséggel kapcsolatos enyhébb szabályokat, és az egyszerű birtoklást is szigorúbban szankcionálná. A maximum két évig terjedő szabadságvesztést – választás esetén hat hónapos elterelést – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre cserélnék. Az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint egységes formai követelményeknek kell megfelelniük a különböző nemzeti stratégiáknak, ennek megfelelően pedig a drogtörvényt is át kell írni.
A TASZ bízik abban, hogy a kormány figyelembe kívánja venni a megengedő drogpolitika hatásáról szóló tényeket, és nem esik abba a hibába, amelybe – hogy ne csak európai országokat említsünk – Kanada, vagy az Egyesült Államok. Az USA-ban a kokain– és a marihuána-használók köre a legnagyobb a világon, és többen ülnek börtönben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, mint a világ bármely más országában. A bebörtönzés pedig az államnak sem jó, mert többe kerül, mint a terápia – állítják a jogvédők.
