Belföld

Nemzetközi megemlékezés a tatárszentgyörgyi gyilkosságról

Kunstár Csaba
Kunstár Csaba

2012. 02. 18. 15:29

Összesen százhatvan hazai illetve külföldi település csatlakozott ahhoz a megemlékezéshez, amelyet civilek szerveztek a tatárszentgyörgyi gyilkosság harmadik évfordulójára. Szegeden a Cserepes soron lesz gyertyagyújtás és virrasztás.

Egykori jogvédők és civilek az interneten keresztül nemzetközi megemlékezést szerveztek a tatárszentgyörgyi gyilkosság harmadik évfordulójára. A magyar, német, angol, romanes, francia, bolgár, olasz, lengyel, portugál, román, szerb, spanyol, cseh és orosz nyelven közzétett felhívásra százötven hazai és tíz külföldi település csatlakozott- tudta meg a Szeged24 az egyik főszervezőtől.

Setét Jenő elmondta: a külföldiek közül többek közt az Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Ausztráliából, Kanadából érkeztek igenlő visszajelzések. Itthon a „kizárólag civil” központi megemlékezés a fővárosban lesz, a Mátyás téren, február 23.-án, csütörtökön este öt órakor. A többi megemlékezés gyertyagyújtással és virrasztással az ország és világ számos részén ezzel egy időben zajlik a helyi templomokban, cigány telepeken, közösségi intézményekben vagy közterületeken – tette hozzá a főszervező.

Mint az emlékezetes, a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett támadások között az egyik legsúlyosabb a tatárszentgyörgyi merénylet volt, melyben 2009 február 23.-án éjjel, egy 27 éves apát és öt éves kisfiát lőttek agyon  miközben próbáltak kimenekülni Molotov koktéllal felgyújtott házukból.

A nemzetközi megemlékezéshez többek közt Szeged is csatlakozott –  közölte Szeged24-el a helyi szervező. Czirok Péter elmondta: Szegeden a Cserepes soron, a helyi roma közösség egyik nagy lélekszámú helyszínén lesz gyertyagyújtás és virrasztás szintén a többi megemlékezéssel egy időben. A szervező hozzátette: a szegedi megemlékezést is civil emberek tartják meg.

Czirok Péter hangsúlyozta: az eseményt azért szervezték, hogy soha ne felejtődjön el az öt évesen meghalt Csorba Robika és a romák ellen elkövetett támadások emléke. A szervező hangsúlyozta: szerintük a második világháború óta nem történt olyan tragédia, amelyben származása miatt meggyilkoltak volna egy gyereket, és az a szándékuk, hogy felhívják a figyelmet arra: hova vezet a gyűlölet és a rasszizmus.

A Szeged24 beszélt az áldozatok rokonaival is. A meggyilkolt apa testvére azt közölte: bár meghatotta őket, hogy még ennyi ember gondol rájuk, mégis úgy érzik: az idő múlásával elfeledkeztek róluk. Bár a tragédia után sokan voltak, akik segítettek nekik – a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság például nyolc millió forintot adott házfelújításra – az elmúlt egy év alatt már alig kaptak segítséget.

Csorba János elmesélte: a család nagyon szegényes körülmények között él, nincs rendszeres munkájuk, tizenketten laknak egy három szobás házban, és összesen száznegyven ezer forint a jövedelmük ennyiükre. A család most azzal próbálkozik, hogy elköltözzön a tatárszentgyörgyi telepről és valamelyik közeli városban próbáljon munkát találni, de a házukat nem sikerül eladniuk. Érzésük szerint azért, mert senki sem akar olyan helyen lakni, amit beárnyékol a gyilkosság emléke. A romák ellen elkövetett merényletsorozat idején alig több mint másfél év alatt összesen tizenkilenc esetben ért támadás romákat, nyolc ember halt meg, köztük az ötéves tatárszentgyörgyi Csorba Robika, és öten szenvedtek életveszélyes sérüléseket, köztük két tizenéves kislány.

A támadássorozat feltételezett elkövetőit 2009 augusztus 21.-én fogták el egy debreceni szórakozóhelyen. A vád szerint a négy férfi kilenc településen lőtt romákra, köztük Tatárszentgyörgyön is. A büntetőper ellenük 2011 márciusában kezdődött és a mai napig tart. A legutóbbi, idei február 17.-ei tárgyalás után a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője úgy nyilatkozott: a bíróság arra törekszik, hogy még idén ítélet szülessen, de a testületnek még több mint negyven tanút és harminc szakértőt kell meghallgatnia.

A romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatról az első megemlékezéseket még 2009-ben szervezte az akkori országos roma önkormányzat illetve a Roma Polgárjogi Alapítvány. Az utóbbi szervezet eseményén részt vett és mécsest gyújtott az áldozatok emlékére az akkor épp Budapesten tartózkodó Elie Wiesel, Nobel -békedíjas író, holokauszt túlélő is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.