Belföld

Mennyibe kerül egy gyermek?

Egy piciny falu és egy kisváros polgármestere egyaránt kiszámolta, mennyibe kerül 16 kisiskolás.

Répcelak hozzájárulást kért az iskolájába járó répceszemerei gyerekek után. A falu viszont kártérítést kért. .

16 gyerek = 960 000?

Történt, hogy a Vas megyei kisváros polgármestere levelet küldött a környék falvaiba, ugyan szálljanak már be a helyi iskola fenntartásába. A répcelaki iskolát több önkormányzat tartja fenn, a működtetők a normatíván felül gyermeklétszám-arányosan finanszírozzák. A társulásban részt vevő nyolc településen kívül még tíz helyről járnak tanulók az intézménybe. Németh Kálmán írt is mindenkinek, akinek a falujából gyerek jár a répcelaki Móra iskolába. Répceszemerére is, mivel a legtöbb „külsős” gyerek éppen onnan döcög át minden nap. A 16 gyerekért a polgármester szerint a szomszéd falunak 960000 forintot kellene fizetnie. Németh Kálmán azt mondja, ez nem is volt olyan komoly levél, csak úgy gondolta, legyen meg írásban, hogy szükségük van pénzre. Ami ezután következett, arra ő sem számított.

16 gyerek = 74 152 060?

Répceszemere polgármestere nem ijedt meg a nagy szomszédtól. Írt egy levelet, amelyben tételesen felsorolta, mekkora károk érték a faluját, amiért a gyerekek a szomszédos városba járnak át iskolába, miközben náluk is két iskolaépület van. Radics László szerint a következő négy pont alapján éppen Répcelak első emberének kellene súlyos milliókat átutalnia.

 

  1. Elmaradt támogatások:                                   7 863 304,- Ft
  2. Felmentési és végkielégítési költségek:          4 288 756,- Ft
  3. Munkahelyek megszűnése miatt:                  12 000 000,- Ft
  4. Az intézmény megszűnése miatt:                 50 000 000,- Ft

 

Ez annyi, mint 74152060 forint. A polgármester még a falu számlaszámát is elküldte, amelyre 15 napon belül várja az utalást. Majd így zárta a levelet: „Tisztelettel felhívjuk figyelmét arra is, amennyiben a fenti összegek megfizetését vitatja, illetve megfizetését nem teljesíti, kénytelenek leszünk jogos követelésünket peres úton érvényesíteni.”

Fogy a magyar, ott is

A kis falu vezetője azt meséli, hogy évekkel ezelőtt kezdődött, hogy a szemereiek elkezdték Répcelakra hordani a gyerekeiket. A faluban többen azt beszélik, hogy lakott itt egy ember, aki polgármester akart lenni, de nem választották meg. Ez után kezdett rábeszélni mindenkit, hogy vigye el a gyerekét a szomszédba. Persze van, aki szerint ez csak pletyka. Mónika mindig a városba horda a gyerekét. Pedig a polgármesteri hivatalban dolgozik a faluban. Ő azt mondja, akinek nincs gyereke, könnyen mondja, hogy ne vigye a városba senki. Mónikának azonban meggyőződése, „jobb egy nagy közösségben tanulni, mint egy néhány fős iskolában”.

Nem ez volt az első

Répcelak nem először próbálkozott pénzkéréssel. A megkeresett környékbeli falvak többsége azonban nem is válaszolt a korábbi megkeresésekre. Dénesfa is kapott fizetési felszólítást, de Takács Lajos polgármester azt mondja, ők már egy másik településsel közösködnek, eszük ágában sincs fizetni. Pláne, hogy az ő iskolatársulásukba is járnak olyan gyerekek, akik nem ott laknak. Ők mégsem követelőznek senkitől.

Egyre rosszabb

Répceszemere polgármestere azt mondja, egyre nehezebb működtetni az ilyen kis falvakat. A postájukat az elsők között zárták be évekkel ezelőtt. Politikusok minden újságban azt ígérték, hogy ha ők jönnek, majd megint lesz mindenhol. Nem lett. Akkoriban az iskolabezárások ellen is mindenki tiltakozott. Most már az se maradt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik