Kenedi János történész szerint van esély arra, hogy aprólékos, történészi munkával megállapítsák, hány hálózati személy tevékenykedett 1944 és 1990 között Magyarországon.
A Bajnai Gordon miniszterelnök által felkért háromfős bizottság elnöke kedden az MTI-nek elmondta: az eddigi nyilatkozatok szerint mintegy ötvenezer hálózati személyről lehet tudni a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) található 18 mágnesszalag alapján, a bizottság feladata az lesz, hogy jövő májusban beszámoljon az akkori miniszterelnöknek arról, “hol van a többi ügynök”.
Közlése szerint a mágnesszalagok a hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazzák, ám azt lehet tudni, hogy ötvenezernél jóval többen voltak az érintettek, autentikus becslések szerint 110-150 ezer között lehetett a számuk.
Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1989 szeptemberében Földesi Jenőnek, a Belügyminisztérium államtitkárának azt jelentette az állambiztonsági nyilvántartó, hogy 70 ezer volt hálózati személy adatait kellett akkor felülvizsgálni – mondta Kenedi János, hozzátéve: ebben a számban nincs benne, hogy a hírszerzésnek hány hálózati embere volt, ráadásul a róluk szóló, 19. mágnesszalagról nem lehet tudni, hol található.
Rámutatott arra: nagy munka lesz ténylegesen megállapítani történeti-filológiai módszerekkel, hogy hány hálózati személy dolgozott az adott időszakban az országban. Nehezíti a kutatást, hogy az úgynevezett társadalmi kapcsolatokról javarészt nem születtek dokumentumok, hiszen az e körbe tartozók nem számítottak a hálózat tagjainak, noha jelentéseket ők is adtak.
Mint mondta, a mágnesszalagokon minden bizonnyal rajta vannak azok a nyilvántartások, beszervezési és munkadossziészámok, amelyeket 1989. december 22. után selejtezési jegyzőkönyvek nélkül megsemmisítettek. Azt megelőzően selejtezési jegyzőkönyvekkel szintén semmisítettek meg iratokat.
Kenedi János kiemelte: azt is tisztázni kell, hogy a mágnesszalagok azonosak-e a Belügyminisztérium adatfeldolgozó csoportfőnöksége által készített mágnesszalagokkal, vagy pedig azoknak csak kivonatai.
A munka egyebek mellett abból áll majd, hogy a számítógépen elmentett nyilvántartásokat, adatokat összevetik a meglévő iratokkal, úgynevezett “keresztreferenciákat” fognak készíteni. A civil szakemberekből álló bizottság ezen kívül felügyeli az adatok feldolgozását, a titoktörvény alapján történő minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott iratanyagok levéltárba adását.
A történész szerint arra is van esély, hogy a mágnesszalagokon lévő adatok közül egyiket-másikat már visszaminősítették, és így azok levéltárban kutathatók. “Jó adagnyi” adat azonban biztosan nem kapott még nyilvánosságot – hangsúlyozta.
A bizottság számításai szerint a 2003 és 2005 között regisztrált, a volt állambiztonsági szervek működésére vonatkozó irattételeknek 2007 decemberében még a 29,5 százalékát őrizték a jelenlegi titkosszolgálatok – közölte.
Hozzátette, hogy az esetek egy szinte elhanyagolható hányadában külső szakértőket is fel kell majd kérni annak megállapítására: az egy adott dossziéban szereplő emberről nyilvánosságra hozott adat sérti-e az érintett személyiségi jogait.
Bajnai Gordon miniszterelnök kedden jelentette be: háromfős, civil szakemberekből álló bizottságot kért fel arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó 18 NBH-s mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
A kormányfő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarországnak joga van tisztán látni saját történelmét, múltját, önmagát, ezért kell lehetővé tenni a történészek számára, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét.
A bizottságot Kenedi János történész vezeti. Tagjai: Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.
2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal helyett létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.
