Baka F. Zoltán

A világpiaci árak várható alakulása 2024 elején lehetővé teheti a tarifák csökkentését, néhány hónappal az önkormányzati és európai parlamenti választás előtt, véli az Erste olaj- és gázelemzője,

Hegyvidék után Mövenpick.

Az egyik nagy, hollandiai központú irodának dolgozó Georgi Attila szerint Európa kezd felfigyelni a magyar labdarúgókra, de a hazai akadémiák még adósak a tehetségek kinevelésével. Jóval több piacképes fiatal játékosra lenne szükség a külföldi piac meghódításához – összegezhető a játékosügynök véleménye, akivel a futballipar hátteréről beszéltünk a Dellában.

Napi ügyekben hoz jó döntéseket, de nem gondolkodik távlatokban, pedig iszonyú hosszú időt kapott – mondja a miniszterelnökről Medgyessy Péter. A volt szocialista kormányfő és pénzügyminiszter a rezsicsökkentésről, az atomenergiáról, az orosz kapcsolatról, az inflációról és a szerinte tehetségtelen ellenzékről is beszélt a Dellában.

A befektetési szakember szerint mindössze 100–200 ezer család volt képes fenntartani a válság előtti életszínvonalát, a többiek vagyoni helyzete érdemben romlott a magas infláció miatt, egyre többen kénytelenek személyi kölcsönökkel, folyószámlahitelekkel kipótolni a jövedelmüket.

A biztosítási szektor az extra adóterhelés miatt a tavalyi 36 milliárdos nyereség után idén nulla körüli eredményt érhet el a MABISZ elnöke szerint.

Már most van látható jele az uniós szigornak Magyarországon, de az összkép még nem javult annyit, hogy az Orbán-kormány el tudjon mozdulni a tavalyi – szégyenpadra érdemes – pozíciójából a korrupcióérzékelési skálán.

A válság miatt olyan mértékben értéktelenődtek el a megtakarítások, amit idő hiányában nem lehet piaci alapon pótolni azoknál, akik belátható időn belül nyugdíjba vonulnának, vagy beruházásban gondolkodtak – véli Jaksity György. A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában arról is beszélt: a mesterséges intelligencia elterjedése elvezet az alapjövedelemig.

Hall sztorikat arról a Magyar Telekom volt vezérigazgatója, hogy fokozódik a nyomás a külföldi tulajdonú cégeken a magyar kormány és leágazásai részéről, hogy engedjék át üzleti érdekeltségeiket. Ehhez nem is kell konkrét fenyegetés, elég, ha egy erős kormányzati háttérrel rendelkező, befolyásos ember teszi meg a visszautasíthatatlan ajánlatot, a pszichológiai hatás működik – mondja a Dellában Christopher Mattheisen.

A kormány elfogadta a Belügyminisztérium előterjesztését az uniós nyomásra felállított Korrupcióellenes Munkacsoport jelentésében foglalt javaslatokról. 32 esetben támogatták indítványait, tíz esetben azonban a kormány nemet mondott. Utóbbiak a fajsúlyosabbak.

Lapunk értesülése szerint az elmúlt napokban több ügyben is pert indított a Budapesti Közművek (BKM) a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – közkeletű nevén nemzeti kukaholding – ellen.

A mérések szerint nem állt talpra a budapesti közlekedés a pandémia óta, kisebb a forgalom, kevesebb benzin fogy. De ez nem marad így tartósan.

A korrupciókutatással foglalkozó Transparency International jogi vezetője úgy látja: a Völner–Schadl-ügyben a főszereplők maguk alakították ki a vádirat szerinti „korrupt bizniszt”, azt nem felülről osztották ki rájuk, ahhoz nem kellett előzetesen engedélyt kérniük „a nagyfőnöktől”. A Dellában Ligeti Miklóssal beszélgettünk.

Levélkampányban próbálták ösztönözni a kisadózókat, hogy váltsanak magasabb adóalapra, mert jobb nyugdíjuk lesz, de az akció sikertelen volt – inkább ők akartak gondoskodni saját magukról. A valódi ok a nyugdíjkassza megmentése volt.

Arról nem tud a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, hogy a gyógyszergyártót is a háborús szponzorok listájára helyeznék Ukrajnában, mint az OTP-t, de más korlátozásokat már kilátásba helyeztek a vállalattal szemben.

Az elemző a növekvő autóipari jelenlét kockázatairól is beszélt.

Hétfőre elfogyott a pénz a fővárosi önkormányzat folyószámlájáról, azóta hitelből él a város egészen május végéig, amikor átmenetileg fel tud lélegezni Budapest az itt működő cégek adóbefizetése miatt. A Dellában Kiss Ambrussal többek között arról is beszélgettünk, miért rúgna öngólt a kormány, ha fizetésképtelen helyzetbe akarná hozni a fővárost.

A Dellában arra is választ keresünk, hogy miért a magyar benzinárak a legmagasabbak a közép-európai térségben. 

Egy év alatt több mint 62 százalékkal drágultak az állateledelek, a gazdák havonta több tízezer forintot költenek már a kedvenceikre, és az előttünk álló hónapokban sem lesz jobb a helyzet: az ágazati szövetség szerint az árak csak lassan fognak csökkenni, mert a termelési költségeik az egekben vannak.

Nem a kereskedők tehetnek arról, hogy magas szinten ragadtak be az árak, hanem a termelők, beszállítók magasan fixált energiaköltségei – fejtette ki a Dellában a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kötelező akciókkal szerinte a kormány ott üti a legnagyobbat, ahol a legkevésbé akarja: a magyar kisvállalkozásoknál.

Meghosszabbítanák a turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli felmentés március végén lejárt időszakát, valamint az energiaköltségek emelkedésének részbeni ellensúlyozására bevezetett, eredetileg a feldolgozóipari cégeknek indított állami támogatási programot.

A friss kinevezés azt jelzi, hogy a kínai tulajdonos a műszaki megvalósítás szakaszába lépteti a beruházást.

A volt jegybankelnök a Dellában arról beszélt, a nálunk működő német cégek gyanakodva figyelik az Orbán-kormány támogatását élvező vállalatok térfoglalását a német érdekeltségek rovására.

A Dellában a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke a veszélyes üzemekben tapasztalható munkakultúráról, a munkavállalói jogok érvényesüléséről, valamint a 2022-re szóló bérmegállapodás megvalósulásáról is beszélt.