Akciórendőrség
A GlobalPlaza.hu „akciórendőrség” néven akciókat ellenőrző csoportot hozott létre, melynek feladata az áruházláncok, hipermarketek akciós újságaiban szereplő termékek megvásárolhatóságának ellenőrzése. A „kommandó” hétről-hétre 11 véletlenszerűen kiválasztott áruházat vizsgál, ahol próbavásárlásokkal több tucat akciós terméket ellenőriz.
Az oldalon a vásárlók közölhetik észrevételüket, az áruházláncok pedig „üzenhetnek” a vásárlóknak, ha az adott termék esetleg elfogyott volna az akció vége előtt. Az elégedetlen, vagy elégedett vásárló tapasztalatait az „akciórendőrség” eljuttatja az áruház vezetéséhez, szélsőséges esetben a fogyasztók érdekeit védő szerveknek is.
A „legolcsóbb termék” mégsem a legolcsóbb, az akcióra meghirdetett termék elfogy az akció előtt, az akciós ár magasabb, mint az eredeti, nem látszik a szavatossági idő – csak néhány azok közül a bosszúságok közül, amelyekről általában valamelyik hipermarketre asszociálunk. Ezek vajon tudatos megtévesztések, vagy csak felelőtlenségből adódnak? A vásárlók szerint mi más lenne, mint tudatosság, a hatóságok szerint viszont nem ennyire egyszerű a válasz.
Az akciók problémája
Sajnos sok vásárlónak – a blogok tanúsága szerint – nem jelent újdonságot az a gyakorlat, hogy mire az adott hipermarketbe ér, csak hűlt helyét találja a meghirdetett akciós terméknek, mert az meg sem érkezett vagy csak pár darab volt belőle.
A GVH-hoz beérkező legtöbb beadvány általában – ehhez kapcsolódóan – az akciós újságokban megjelent, meg nem alapozott reklámállításokra panaszkodik – mondta a versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodájának vezetője, Zenisek Andrea. Ezekben az esetekben a GVH nem azt bünteti, hogy akciózik az áruház – hangsúlyozta –, hanem például azt, hogy irreálisan alacsony, esetleg nem létező készlettel hirdetik meg az akciót és mire az életbe lépne, már el is fogy a termék vagy éppen nem azt a terméket árusítják, melynek a fotóját az újságban megjelenítették.
Gyakran alkalmaznak továbbá olyan felsőfokú jelzőket mint például „legolcsóbb” vagy „legjobb ár”, ami leginkább azért kifogásolható, mert ezek az állítások több esetben nem feleltek meg a valóságnak. Egy olyan piacon, ahol ennyire kiélezett versenyhelyzet a jellemző, nem lehet garantálni, hogy az akció teljes ideje alatt ők lesznek például a legolcsóbbak – mondta Zenisek Andrea.
Hasonlóan megtévesztők ezen túl az olyan, például „2+1” akcióként hirdetett ajándékakciók is, melyek során nem lehetett kedvezőbb áron az adott termékhez jutni, mint 3 darab áru akción kívüli megvásárlása esetén – jegyezte meg.
Nemcsak vásárlói döntést befolyásol
Az ilyen akcióknak viszont versenyre kiható következményei is vannak. Egyrészt ezeket az újságokat több millió példányban nyomják és több millió fogyasztóhoz jutnak el, tehát félreinformáló hatása sokakat érint. A fogyasztói döntési folyamatot ily módon tisztességtelenül befolyásoló tájékoztatás viszont kihat vagy kihathat a fogyasztóknak a versenytársak illetve egymást helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára is, és ezáltal a verseny alakulására. Ennek következtében érvényesülhet az akcióknak egy fogyasztóbecsalogató, vásárlóelszívó hatása is olyan értelemben, hogy a becsábított vevő, hiába nem kap az újságból általa előzetesen kiválasztott akciós termékből, nagy valószínűséggel jól bevásárol, megnövelve ezzel a többi termék forgalmát is – mondta Zenisek Andrea.
Mindez a piaci versenyre is hatással van, hiszen a versenytársak elől esetlegesen elcsábított vevők vásárlásai a versenytársak forgalmának alakulására negatív hatással vannak, így indokolttá válik a versenyhivatali vizsgálat – jegyezte meg.
Az akciósan drágább
Az interneten megjelent blogokból és esetleg személyesen is megtapasztalt „trükkökből” ismert, hogy a leértékelésre kerülő áru áránál nem az akció előtti közvetlen árat, hanem egy korábbi, jóval magasabbat alkalmaznak „eredeti árként” egyes üzletek. Ez a tény azonban a hivatalok előtt is ismert és ebből is szép összegű büntetést lehet begyűjteni. Az árérzékeny fogyasztók számára nagy jelentőséggel bírhat, ha az „eredeti ár”, illetve a lehetséges megtakarítás mértékének feltüntetése alapján nagy kedvezményre számíthatnak. A vizsgált esetekben azonban a megtévesztő módon feltüntetett magasabb ár funkciója az, hogy a kedvezményes árat, illetve a kedvezmény mértékét előnyösebb színben tüntesse fel – hívta fel a figyelmet a szakember.
A GVH például éppen ezért elvárja, hogy akcióban az eredeti árként megjelölt ár az akció előtt közvetlenül érvényes ár legyen. Ha nem így jár el az adott üzlet, akkor az már a vásárló döntését tisztességtelenül befolyásoló, megtévesztő magatartásnak minősül és a törvény értelmében tilos – emelte ki Zenisek Andrea.
Drágább a pénztárnál
Az is gyakran előfordul – és ilyen jellegű sérelmekkel már leginkább a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) munkatársai találkoznak, hiszen ez a piaci versenyre már nincs kihatással -, hogy más ár szerepel a polcon és más a pénztárnál. Általában szándékosságról beszélnek azok – így a Tescóról megjelent könyv is –, akik ezzel a szabálytalansággal találkoznak, de ezt igazából nagyon nehéz bizonyítani – mondta Kathi Attila, az FvF szóvivője. Ha ugyanis az üzlet eleget tesz annak a követelésnek, hogy a fogyasztó visszakapja a különbözetet (mondjuk az ügyfélszolgálatnál sorban állva), akkor a „még nem volt időnk átállítani a pénztárgépet” indokkal megúszhatja a büntetést a cég.
Szavatosság
Az FvF hatáskörébe tartozó ügyek közül második leggyakrabban előforduló probléma a termékek átcímkézése. Amikor a szavatossági időt ragasztják le például, Kathi Attila szerint két eshetőséggel lehet számolni: az egyik, hogy nem vették észre, vagy hogy szándékosan túl akarnak adni az adott terméken. Ebben az esetben azonban már könnyebb a szándékosság bizonyítása, így a büntetést is sokkal kisebb eséllyel lehet megúszni.
Milliárdos bevételek szankciókból
A hatóságok viszont úgy tűnik, figyelnek: 2006. november közepéig csak fogyasztók megtévesztéséért 1,2 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A nagyméretű kiskereskedelmi láncok közül a megbírságoltak listáján a Tesco az első, az Auchan a második, az előbbi 100 millió forintos, az utóbbi pedig 50 millió forintos bírsággal. A Tesco ezzel ágazati rekordot döntött, bár a kiszabott összeg még mindig messze elmarad a törvényi szabályozás szerint maximálisan kiszabható büntetéstől, amit az előző évi nettó árbevétel 10 százalékában határoz meg a törvény. (A Tesco tavalyi éves árbevétele egyébként több százmilliárd forint volt, míg az Auchané is meghaladta a 100 milliárdot.) A bírság összegét mindkét esetben jelentősen megemelte az a súlyosbítóként értékelt körülmény, hogy visszaesőkről van szó: a Tescónak ez volt a 9., az Auchannak az 5. fogyasztók megtévesztésére alkalmas jogsértése – mondta el a FigyelőNetnek Zenisek Andrea. A GVH-nak a visszaesőket különösen sújtó, egyre növekvő összegű büntetéssel az adott vállalkozás szankcionálása mellett célja egyrészről a jogszerű piaci magatartást folytató vállalkozások megerősítése abban, hogy a tisztességes üzleti magatartás a helyénvaló, másrészről pedig a jogszerűtlen magatartástól való elrettentés. Ezektől a cégektől – mivel már sokadjára kerülnek versenyhivatali eljárás alá – elvárják, hogy ismerjék a jogszabályi körülményeket – tette hozzá a szakember.
A fogyasztóvédőknél – akik a versenyre gyakorolt hatással szemben leginkább a termékek vizsgálatára fókuszálnak és a szándékosságot vizsgálják megtévesztések esetén – idei adatok ugyan nem álltak rendelkezésre, de a 2005-ös adataik a veresnyhivataléhoz hasonló volument mutatnak: fogyasztóvédelmi és minőségvédelmi bírságként több mint egymilliárd forintot szabtak ki tavaly. Mindkét szankció esetében igaz az, hogy nincsenek határok közé szorítva, így lehetőséget biztosít a több milliós bírságok kiszabására is – jegyezte meg Kathi Attila.
A nagyokat bírságolják többször
Az igaz, hogy általában a nagyokat bírságolják többször, de a nagy üzletláncokra vonatkozó több és nagyobb összegű büntetésekből még nem feltétlenül lehet levonni azt a következtetést, hogy rosszabbak lennének a kisebbeknél – hívta fel a figyelmet Kathi Attila. Szerinte a nagy számok törvénye alapján az természetesnek tekinthető, hogy a nagy áruházaknál több probléma adódik.
Hasonló módon vélekedett Zenisek Andrea is, aki a Tescóra utalva hangsúlyozta, hogy az áruházlánc listaelsősége nem jelenti, hogy ott történik a legtöbbször szabálysértés. Mint mondta, ez fakadhat abból a tényből is, hogy egyrészről a Tesco rendelkezik a legkiterjedtebb, országos hálózattal, másrészről az elmúlt évben versenytársai közül ő bonyolította le a legnagyobb forgalmat. Ennek megfelelően gyakrabban is kerül a figyelem középpontjába, így többször nyújtanak be vele szemben beadványokat – hangsúlyozta Zenisek Andrea.
Alkalmazkodnak egymáshoz
Kathi Attila úgy véli, javulás ugyan tapasztalható, de az nem mondható egyik nagy szereplőről sem, hogy kiugróan jobb vagy rosszabb minőséget nyújtana. Alkalmazkodnak egymáshoz ezen a téren is, nemcsak az árversenyben, sőt előfordul, hogy egymást is feljelentik – összegezte a hatóság tapasztalatait az FVF szóvivője.
Zenisek Andrea szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak panaszok, megfigyelhető az is, hogy a kereskedelmi vállalkozások a jogszabályokat is megpróbálják követni. Ez utóbbira példaként említette, hogy egyes helyeken már oktatják a versenytanácsi határozatokban megfogalmazott versenyjogi elvárásokat.
