A Kúria hétfői jogegységi határozatában az igazi újdonság az volt, hogy kimondták, a devizahitelek elszámolásánál a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen. Emögött ugyanis a legfőbb bírói szerv indoklása szerint nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.
A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
Az árfolyamkockázat viszont alapvetően marad az ügyfél terhe, ha csak ki nem derül, hogy nem kellően tájékoztatták ebben a témában. Vagyis itt minden eset egyedi elbírálás alá esik majd. Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban pedig maradnak a 2012-ben kiadott elvek, amelyek főként az indokolatlan banki kamatemeléseket nevesítik.
Nem csak a jelzáloghitelekről szól
A hétfői jogegységi határozat egyébként fogyasztói szerződésekről szól, vagyis nem csak az ingatlanfedezetű devizahiteleket érinti, hanem a fedezetlen, illetve az autóhiteleket is. A lízingszerződésekre és a vállalatok által felvett hitelekre azonban nem – hívja fel összegző cikkében a figyelmet a Portfolio.hu.
Az új perekkel érdemes kivárni
A határozat a lap szerint nem vonatkozik már lezárt ügyekre (így a már végtörlesztettekre sem), csak azokra, amelyekkel jelenleg foglalkoznak a bíróságok vagy a jövőben foglalkozni fognak. Az Azénpénzem.hu viszont úgy tudja, a legmagasabb bírói fórumon is vita van arról, hogyan lehetne alkalmazni a jogegységi döntést már lezárt szerződésekre.
Az általános elévülési idő 5 év – kérdés lehet azonban az is, hogy a visszatérítéseknél ezt hogyan veszik majd figyelembe.
A jogegységi határozat legfontosabb előnye talán az lehet, hogy egyértelműbbé teheti, kinek lehet érdemes perelnie, és kinek nem. De úgy tűnik, az új perek indításával érdemes még kicsit várni. Például addig, amíg megszületik az ígért jogszabály a devizahiteles ügyek végleges rendezésére. Hiszen ha lesz ilyen kormányzati megoldás, akkor az esetek egy részében feleslegessé teheti a pereskedést.
A pénz visszaszerzése a parlament dolga
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve, hogy minden visszajár a devizahiteleseknek, amit tőlük a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül elvettek – jelentett be hétfőn sajtótájékoztatóján a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal ugyanis úgy gondolja: a Kúria felhatalmazta a kormányt, hogy a megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Kitért arra is, hogy a kúriai döntést követően százezrek perelhetnének, de a pénz visszaszerzése már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé.
Bejelentette, amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel. S még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is.
Mekkora összeget kaphatnak vissza a devizahitelesek?
A Portfolio.hu két módon becsülte meg, mennyit kellene a bankoknak a jövőben visszatéríteniük a friss Kúria-döntés alapján. Számításuk szerint mintegy 96 milliárd forintos visszamenőleges veszteség érné a bankszektort, ha az összes (folyósítási és törlesztési) árfolyamrés visszajárna az ügyfeleknek. És 312 milliárd forintos, ha az eddigi összes kamatemelés miatti törlesztőrészlet-emelkedést vissza kellene téríteniük. Persze még sok a függő dolog, ami befolyásolhatja a végső összeget.
