Előrejelzések szerint a következő tizenkét évben Németország keresőképes népessége akár hatmillióval is csökkenhet, ha az állam aktívan nem lép közbe. Ezért a kormány már második alkalommal rendezett demográfiai csúcstalálkozót. Szakértők szerint a belföldi szakképzett munkaerő mozgósítása már semmiképpen nem lesz elegendő ahhoz, hogy a jóléti állam ne szenvedjen drasztikus veszteséget.
Magyarok Németországban
A karlsruhei SPPS Ápolási Szolgálat az idén márciusban tizenkét magyar diákot hívott meg gyakorlatra. Hat hét elteltével a német ápolási szakemberek lelkesen beszéltek arról, hogy a magyarok egészségügyi ismerete remek, némettudásuk is jól fejleszthető. (A német nyelvű beszámolót a programról itt érheti el!) A gyakornokok közül négyen elképzelhetőnek tartják, hogy a képzésük után Karlsruhéban vállalnak munkát.
A német munkaerőpiac 2011-es megnyitása óta már közel negyvenötezer honfitársunk talált Németországban munkát, és egyre többen képzelik el ott a jövőjüket. Jó eséllyel indulhatnak útnak az egészségügyben dolgozók, a mérnökök, az informatikusok és a műszaki szakemberek.
Fotó: AFP/Adam Berry
Kelet-európaiak Németországban (2012. szeptemberi adatok)
„Örömmel látunk” kultúra
„Évente százhúszezer külföldi szakemberre van szükségünk” – fogalmazott Eric Schweitzer, a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke a Focus magazinnak adott interjújában. Mivel a vendégmunkások a családjukat is magukkal hozzák, évente háromszázezer bevándorlóra számíthatunk.” Tavaly éppen ennyien érkeztek Németországba, ami sok németet félelemmel tölt el. A kamara elnöke szerint a kormány egyik fontos feladata, hogy megértessék az emberekkel, hogy a bevándorlók nem vesznek el senki elől munkahelyet és nem nyomják le a béreket sem. „Sőt, szükség van a bevándorlók szakértelmére és munkaerejére, hogy az ország megőrizze gazdasági erejét és jólétét”, erősítette meg Schweitzer.
A nyelvi akadályok legyőzésére hozta létre a német munkaügyi minisztérium a „Make it in Germany” honlapot, ahol a jövőbeli külföldi munkavállalók minden információt megkaphatnak angol nyelven is .
A portál azt is bemutatja, milyen minőségi életet élhet a Németországba érkező: részt vehet integrációs kurzusokon, ahol nemcsak a nyelvet, hanem a német életet is megismertetik vele, gyermeke színvonalas iskolák közül választhat, pénzét biztonságosan helyezheti el.
Indiában, Indonéziában és Vietnamban már kiküldött Make-it-in-Germany-tanácsadók toborozzák és segítik a fiatal szakemberek németországi bevándorlását.
Ha ez még nem volna elég, a már beilleszkedett migránsokat legutóbb a Fiatal Unió mutatta be „Sikeres integráció” címmel Ludwigshafenben.
A legtöbb cég nyelvtanfolyamokkal, a hivatalos eljárások lebonyolításával és kapcsolattartókkal segíti külföldi szakembereit. Eric Schweitzer kamarai elnök azonban még többet szeretne: a lakásszerződéseket, a víz- és áramellátók tájékoztatóit angol nyelven, továbbá nemzetközi óvodákat és iskolákat. Schweitzer elnök komoly problémának látja azt is, hogy a külföldi diplomákat a tartományok nem egységesen bírálják el, ezért szorgalmazza az országos szintű szabályozást.
Fotó: AFP/David Gannon
Az integráció már elavult fogalom
Németországban jelenleg majdnem tizenegymillió bevándorló él, akik közel kétszáz országból érkeztek. Ezt azt jelenti, hogy minden nyolcadik német állampolgár külföldön született. A múlt év decemberében minden harmadik munkanélküli migráns volt.
Talán ez az oka annak, hogy a TNS Emnid felmérése szerint a németek harmincnyolc százaléka úgy véli, kevesebb külföldi munkaerőre van szükség. Talán az ő rokonszenvüket is meg lehet nyerni az olyan rendezvényekkel, mint a kultúrák karneválja . A rendezvény célja, hogy a Berlinben élő nyolcszázhatvanezer külföldi háttérrel rendelkező polgártársra ne ellenségként tekintsenek a németek, ismerjék meg egymás kultúráját és békésen éljenek egymás mellett.
Természetesen komolyabb kezdeményezések is vannak. A hatodik integrációs csúcstalálkozón a német állam, a tartományok, a szakszervezetek, vallási közösségek, a migránsok szövetségei több mint százhúsz képviselője vitatta meg, mit tehetnének azért, hogy megkönnyítsék a bevándorlók társadalmi beilleszkedését.
Angela Merkel szövetségi kancellár a találkozót követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a bevándorlás szerinte „esély és egyfajta gazdagodás”, ezért a társadalomnak „szellemi nyitottságra” van szüksége. Merkel asszony kifejtette, hogy az integráció már nem korszerű fogalom, hiszen inkább részesedésről, részt vállalásról és egymás megbecsüléséről van szó.
A cél az, hogy Németország ne csak a bevándorlók országa legyen, hanem a bevándorlók társadalmává váljon.
Új demográfiai stratégia
Ha milliónyi szakember hiányzik, akkor sem a jobb képzés, sem az nem segít, ha egyre idősebb korban lehet nyugdíjba menni. Külföldi munkaerőre van szükség. A gazdasági fejlődésen dolgozó szakemberek azt remélték, hogy az USA zöld kártyájához hasonlóan működő Blue Card EU meghozza az Európai Unión kívül élő magasan képzett munkaerő bevándorlási kedvét Németországba. A nagy roham azonban elmaradt.
Már az is nagy előrelépés lenne, ha a Németországban tanuló külföldi diákok a jelenlegi harminc százaléknál nagyobb arányban telepednének le az egyetem elvégzése után az országban.
Németország kénytelen azon is elgondolkodni, hogyan tudná belső erőit mozgósítani. Elsősorban csökkenteni akarják a szakképzést illetve a felsőfokú tanulmányokat félbeszakítók arányát, hangsúlyozta Eric Schweitzer a Német Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke.
Jelenleg a német dolgozó nők közel fele részmunkaidős állásban van. Sokan közülük teljes munkaidőt is vállalnának, ha a családot és a munkát jobban össze lehetne egyeztetni. Közel félmillió munkahelyről lehetne szó, ha több lenne a bölcsődei és óvodai férőhely és az egésznapos iskolák száma, véli a kamara elnöke.
Németország gazdasága tehát nem véletlenül erősödik. A kormány és szakértői szisztematikusan dolgoznak azon, hogy ez a folyamat ne álljon meg, sőt további fejlődést érjenek el.
