A választásokra készülő Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja egy videóval buzdítja a helyi romákat, hogy rájuk szavazzanak. Az ütemes, magyar nyelvű, cigányzenére komponált nóta többek között olyan sorokkal buzdít a voksolásra, mint „Nem lesz többé búbánat, ha szavazni jössz bátran”, vagy „A 24-esre kell szavazni, az Berényi tuti lapja”, de több strófában is felhívják a figyelmet arra, hogy a 24-es „a magyarok lapja” – azaz az MKP listája.
A szokatlan kampányvideó kapcsán az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített a régió országaiban a romák szavazatainak meghódításáról. Bár kevés adat áll rendelkezésre, Ladányi János egy 2001-es cikkében felmérési eredményekre alapozva úgy találta, hogy a romák szavazási hajlandósága jelentős (60 százalékuk mondta ekkor szavazónak magát), politikai preferenciáik pedig megosztottak. Ladányi szerint – idézi őt az IDEA – az asszimilánsok inkább a jobboldalt, az erős roma identitásúak pedig inkább a baloldalt választották.
Nem az etnikai pártokra szavaznak
Régiónkban általánosan jellemző, hogy a romák nem saját, etnikai alapon szerveződött párjaikra, hanem a mainstream pártokra szavaznak: Csehországban legutóbb meg sem mérették magukat, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában pedig egyaránt 1 százalék alatt maradt a legerősebb romákat képviselő formáció eredménye. Ez a trend Magyarországra is igaz: helyi szinten ugyan regionálisan jellemző a roma polgármesterek és önkormányzati képviselők térnyerése (döntő részben az érintett települések etnikai szerkezetének átalakulása miatt), ám jelenleg nincs olyan roma etnikai párt, amelynek támogatottsága akár csak távolról megközelítené a cigányok számarányát.
Az MCF Roma Összefogás Párt 2010-ben például összesen 491 szavazatot kapott (0,01 százalék). A legerősebb magyarországi roma érdekképviseleti szerv, a Lungo Drom ugyan a Fidesz csatolmányaként három cigány képviselőt juttatott a parlamentbe, rajtuk kívül viszont csak az LMP-s Osztolykán Ágnesnek sikerült romaként bejutnia. Így a romák messze alulreprezentáltak a parlamentben: arányuk nem egész egy százalék.
Túl nagy csoport
Minden politikai párt szükségszerűen törekszik a szavazatok maximalizálására, a roma szavazók csoportja pedig túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják őket. A pártoknak ugyanakkor szembe kell nézniük saját bázisuk minimum részleges előítéletességével.
A politikusok szembesülve bázisuk vonakodásával, a romák szétszavazásával és esetenként saját előítéleteikkel, figyelembe véve viszont a szavazatmaximalizálást, olyan döntéshelyzet elé kerülnek, amely a fentihez hasonló, a szavazásra buzdítás tényét leszámítva apolitikus, azaz érdemi politikai üzenetet nem tartalmazó megoldás felé tereli őket.
Mindenki hirdet romaprogramot
A roma kisebbség jelenlétére a pártok általában reagálnak a kampányban – emeli ki az IDEA elemzése. Majdnem mindegyikük publikál „romaprogramot”, amely részben a roma szavazóknak, részben azoknak szól, akik leszakadt roma közösségekkel osztják meg lakókörnyezetüket, és választ várnak mindennapi tapasztalataikra.
De léteznek olyan kampánypraktikák is, amelyek a végletekig leegyszerűsített, a politika tartalmának megvitatásától eltekintő módon igyekeznek megszólítani a roma szavazókat. Ez az eljárás a krumpliszsákok kiosztásától a roma előadók elhívásán át a négyévente egyszer, vaskos rendőri kísérettel megejtett terepszemléig sok mindent magában foglal.
A határon túli magyar pártoknak alapvetően fontosak a romák
A romák valós politikai képviseletének biztosításában a határon túli magyarság számára a tét nagy. A környező országokban folyamatosan csökken a magyarok száma, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok pedig hosszú távon ezen közösségek jelenlegi politikai képviseletét is megkérdőjelezik. Szlovákiára is igaz az állítás, hogy a helyi magyarság egyetlen növekedő számú része a magyar ajkú romák csoportja. Politikai integrációjuk azonban éppen a fent említett akadályokba ütközik: a saját bázis ellenállása, illetve a politikusok saját előítéletei is jól érezhetőek.
A magyar többségű Híd-Most láthatóan az országos politika szintjén kezeli a romakérdést (a listájukon szereplő romák közül például egy szlovák anyanyelvű van az élen), a regionálisabb fókuszú MKP azonban hiába vett fel több romát is a listájára, e személyek nincsenek befutó helyen, illetve a párt nem is rendelkezik a magyar romák integrálását megcélzó közpolitikai vízióval. A kampányban mindkét pártra jellemző, hogy a megfoghatatlan ígéretek mellett elsősorban a roma zenészek helyi bevetésével próbálják megszólítani a magyar roma szavazókat – ahogy azt a fenti videó is mutatja.
