A The New York Times keddi helyszíni tudósítása szerint „több tízezer tüntető vonult ki október 23-án Budapest utcáira, kevésbé az 1956-os felkelés 51-ik évfordulójáról megemlékezve, mint kimutatva Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szembeni ingerültségét.” A cikk nagy része ezután a Magyar Gárdával foglalkozik, megjegyezve, hogy „az elégedetlenség kisebb mértékű volt a tavalyi romboló tüntetésekhez képest, ám az általános nyugtalanság megmaradt, nem kis mértékben a Magyar Gárdának nevezett jobboldali csoport miatt.”
Az utóbbival kapcsolatban az általánosan felvetett kérdés az, hogy jelentős vagy marginális tömörülésről van-e szó, illetve hogy hosszabb távon veszélyesnek bizonyul-e – jegyezte meg a The New York Times tudósítója, aki többek között megszólaltatta Vona Gábort, Szabados Krisztiánt és idézett Kóka János és Orbán Viktor beszédeiből, illetve megemlítette a miniszterelnök tavalyi őszödi beszédét is.
„A politikai feszültség egy éve magas Magyarországon” – írja az Associated Press (AP) hírügynökség összefoglalója, majd kitér a múlt évi rendőri akciókra, körülményeikre és következményeikre. A tudósítás kiemeli Orbán beszédét, aki szerint az felelősségre kell vonni a tavalyi összecsapások rendőrségi és kormányzati felelőseit. “Miközben Gyurcsány élvezi a kormányzó koalíció támogatását, népszerűsége csökkent a költségvetési deficitet korrigáló gazdasági megszorító intézkedések miatt, mely hiány a legnagyobb az Európai Unióban az elmúlt években” – jegyzi meg a tudósítás.
Nem tudunk erőszak nélkül emlékezni?
Az osztrák lapok fotókkal illusztrált, a történteket részletesen ismertető tudósításokban számoltak be szerdán az ötvenhatos megemlékezéseket kísérő budapesti erőszakos eseményekről. A Die Presse konzervatív újság alcímében azt emelte ki, hogy a nemzeti ünnepet ismét jobboldali radikális huligánok kormányellenes, erőszakos tüntetései rázkódtatták meg.
Szemlátomást többé már nem lehet erőszak nélkül megemlékezni az 1956-os forradalomról Magyarországon – írta a lap tudósítója, aki megjegyezte, hogy a radikálisok hétfőn egyebek közt olyan jelszavakat is kiabáltak hangosbeszélőkön keresztül, amelyek „jobb, ha nem jelennek meg a Die Pressében”.
Radikálisok akarnak kormányt buktatni
A Der Standard liberális újság ugyancsak helyszíni tudósítást közölt a megmozdulásokról, aláhúzva, hogy az 51. évforduló teljes egészében az újabb erőszak jegyében telt el. A lap szerint a szélsőjobboldali tüntetők – mintegy ezer neonáci és jobboldali radikális – antiszemita jelszavakat hangoztattak, mielőtt nem messzire az Operától utcai csatát vívtak hétfő este a rendőrökkel. Részletesen leírva az események lefolyását, a tudósító megemlítette, hogy a tüntetők között a Magyar Gárdához tartozók is voltak, és végül késő este, a rendőrségi beavatkozás nyomán, a tömeg feloszlott.
A radikálisok újabb nekifutása, hogy megdöntsék a Gyurcsány-kormányt, ismét kudarcba fulladt – állapította meg a Der Standard, hozzáfűzve, hogy az egy évvel ezelőtti helyzethez képest a hangoskodók ma inkább csak elszigetelt jelenségnek tűnnek, hiszen még a Fidesz is elítélte a kihágásokat.
A Kurier független újság véleménye szerint még ha méretüket tekintve a tavaly őszi megmozdulások nem ismétlődtek is meg, a jobboldali tábor gyűlölködése és erőszakra való hajlama ezúttal is világosan látható volt. Jóllehet csupán a lakosság kis részét teszik ki, egyre agresszívabban lépnek fel a nyilvánosság előtt – írta az osztrák lap.
Neonáci agitátorok provokáltak
A hétfői és keddi budapesti eseményekről fényképes helyszíni tudósításban számolt be szerdán a Le Soir brüsszeli lap. Maurin Picard különtudósító beszámolója azt emelte ki, hogy neonáci agitátorok zavargásokat provokáltak a magyar fővárosban.
A cikk kitért arra, hogy a kedd este viszonylag nyugodtabban telt, mint a hétfő: kedden csak néhány százan próbáltak összetűzni a rendfenntartókkal, hétfőn viszont „a nacionalista szélsőjobboldali Jobbik és annak ’Magyar Gárda’ nevű félkatonai szerveződése felhívására” 1500 szélsőséges indított rohamot az Operaház környékén.
