Szerencsés az utókor, ha nagy művész géniuszából meríthet. Szerencsés pillanat az, ha művész ihlet meg alkotót, és a kölcsönös inspirációból remekmű születik. Ilyen szerencsés pillanatban fogant, a XX. század egyik legfontosabb magyar festő- és grafikusművészének, Aba-Novák Vilmosnak, és Zalán Tibor költőnek a most megjelent közös alkotása, egy mindössze 80 példányban megjelent, 17 grafikai lapból álló „verseskötet”. 
Műtárgy és verseskötet
A művészet örök
Aba-Novák művészi hagyatéka a mai kor emberének is üzen. A grandiózus vásznakat és templombelsőket festő Aba-Novák egy másik művészi arca az intimitásról szól, az örök szépségről, a test tökéletességéről, a múlhatatlan érzésekről. Kováts Kristóf – a festőzseni unokája és hagyatékának kezelője – az ötletgazdája a most megjelent albumnak. Zalán Tiborral közösen válogattak aktrajzokat, és a költő a rajzokból merítve egy japán versformát alkalmazva, lírai vallomásokat rímelt.
Névváltók
Két névváltó találkozik az album lapjain – mondta a FigyelőNetnek Kováts Kristóf. Egy grafikus és egy költő. Mindkettő kezében toll, ceruza. Fejükben testek, aktok. Ruhátlan embertársaink, árnyékok a papíron. Az elmúlt század test-árnyai a költő soraiban folytatják lebegő-létüket. Aba-Novák Vilmost Novák néven anyakönyvezték 1894-ben. Szülei krisztinavárosi polgárként nehezen emésztették meg fiúk művészi terveit. Kellett egy név, az induláshoz. Novák Vilmost rajztanára és a lexikon vezette az Aba előnévhez. Az 1954-es abonyi anyakönyvbe Zalán Tibort Lipák Tiborként jegyezték be, ezen a néven született. Az abonyi kubikos fia tanár lett és költő, dramaturg és szerkesztő, díjazott és mellőzött alkotó. 2007-ben Aba-Novák sorsszerűen találkozott Zalánnal, ebből lett az album.
Egyedi képek
A versek pauszra készültek, szerves alkotórészei a rajzoknak, de azokról le is választhatók
A könyvnek nehezen hívható mappa, minden bizonnyal izgalmas kezdeményezés. A 17×80 centis grafikai lapot egyedi azonosító jelekkel látták el, így Aba-Novák életműve nem lesz műtárgyhamisítók és rossz szándékú műkereskedők eszköze a gyors meggazdagodásra. A lapokat illusztráló versek mintegy kendő takarják el a rajzokat, pauszra készültek, szerves alkotórészei a rajzoknak, de azokról le is választhatóak. Praktikus és esztétikus, műtárgy és verseskötet.
A zseni
Aba-NovákVilmos 1894. március 15-én látta meg a napvilágot Budapesten. 1912-ben rajztanárjelöltként iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. 1921-1922 a Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor növendéke, Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott. 1922 szeptemberében megrendezik első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumban. 1926-ban a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte. 1927-től tagja a Képzőművészek Új Társaságának (KUT). 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjává választják, ugyanebben az évben elnyeri a társaság nagydíját is. Ez évtől minden Velencei Biennálén részt vesz. 1929 januárjától a római Magyar Akadémián ösztöndíjasként dolgozott. 1931-1932 és 1932-1933 telén Miláno, Genova, Bergamo, Triestben csoportos kiállításon közösen mutatkozik be Szőnyi Istvánnal és Iványi Grünwald Bélával.
1932-ben a páduai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet nyert, valamint Budapest Főváros jubileumi nagydíját kapta. Ez idő tájt készült a jászszentandrási római katolikus templom freskója, a szegedi Hősök Kapuja – 1945 után lemeszelték -, a székesfehérvári Szent István-mauzóleum és a városmajori templom freskói.
Számos hazai és nemzetközi díjat nyert, például 1933-ban állami kis aranyérmet, 1936-ban a párizsi világkiállításon Grand Prix-t, a bécsi Magyar Kiállításon Vindobona érmet, a chicagoi Modern Múzeum F. Blair Prize kitüntetését. 1939.
1930-1937. Képzőművészeti magániskolát vezet. 1938-1941. között a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1940-ben a Velencei Biennálé nagydíját kapta meg. 1941. szeptember 29-én negyvenhét éves korában Budapesten hunyt el.
